Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 1. (Budapest, 1968)

indokolatlannak látszik. Azt találtuk ugyanis, hogy az 50.. napi ráfertőzés iránt fogékony toleráns patkányok PCA-titere 20 nappal a ráfertőzés után változó, de általában magasabb, mint a- kontrollókban a primer reakció 20. napján. A toleráns állatok titere tovább emelkedik az 50. napra, ez azonban nem jár együtt a tolerancia megszűnésével (2. ábra, F és H csoport). Tekintettel a kérdéses ellenanyagok cytotrop sajátosságára, az P és H csoport patkányaiban a keringő reaginek magas szintjével egy időben minden valószínűség szerint a sejthez kötött reaginek koncentrációja is magas volt. Ha ilyen körülmények között mégis fennmaradt az immunitás részleges bénulása, ugy ez azt jelenti, hogy a szövetekhez kötött reaginhányad esetleges szerepének sem szabad túlzott jelentőséget tulajdonitanunk. Összefoglalás Bizonyos parazitákkal fertőzött gazdák vérsavójában homocytotrop (reagin-tipusu) ellenanyagok jelenlétét állapították meg, ezeknek a parazitás immunitásban játszott szerepe azonban az eddigi kísérleti tapasztalatok alapján nem Ítélhető meg egyértelműen. A szerzők két kísérletben összesen 121 patkányt tettek ki immunológiai toleranciát keltő korai, ill. primer immunreakciót keltő késői N. brasiliensisfertőzésnek. 72 órás PCA-próbával vizsgálták a vérsavók homocytotrop ellenanyagtitere és a gazdák féreglelet alapján megállapított immunológiai állapota közötti összefüggést. Kifejlett patkányokban a primer immunreakció lezajlása után reagin-tipusu ellenanyagokat nem, vagy csak alacsony titerben tudtak kimutatni. PCA-aktiv ellenanyagok kimutathatók voltak a neonatálisan fertőzött, immunológiailag toleráns állatok vérsavójában is. A neonatális.fertőzés következtében szenzibilizált szervezet homolog ráfertőzése a homocytotrop ellenanyagazint anamnesztikus növekedéséhez vezetett, ez azonban nem járt együtt a tolerancia megszűnésével. Az egyes patkányok savójának PCA-titere és immunológiai állapota (toleráns, immunis, kétes) között összefüggést