Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-03-05 / 9. szám - Melléklet

a néhány lépésnyire fekvő, ev. ref. főgimnázium pompás tornatermét, öszszes szerelvényeivel, az egyházkerületi főhatóság — mint most — a jövőben is előzékeny készséggel bocsátaná — bárha csekélyebb bérért is — intézetünk növendékeinek használatára; valamint rendes alkalmazású tornatanárának is — épen ugy, mint most — továbbra is megengedné, hogy az növendékeinket — mérsékelt dijazás mellett — a testgyakorlásban tanitsa. 3. Nem lenne szükség helyi kórházi szobákra s azok berendezésére. Mert: az Irgalmas-rendiek gyógyszertára és kórháza közvetlen közelben lévén : súlyosabb beteg növendékeinket ottan minden pillanatban elhelyezhetjük. 4. Elmaradna a költséges berendezést igénylő, fördöi helyiség s annak nagy kiadásokkal s részletezhetetlen, sok gonddal járó használat ban-tartása is. Mert ugy a kádas-, mint a szabad, tapolczavizi fördö és uszoda e helytől szintén csak pár lépésnyire van. De mert: 5. ha intézetünk népessége ily rohamosan szaporodik : elkerülhetetlen lesz, hogy mindanégy osztály melleit parallel-osztályok nyittassanak. S ha már csak 25 növendéket veszünk is egy osztályra : 8X25 ~ 200 növendékre számitanunk állandó biztossággal lehet. Az első föltevésekből s a kezünkben megfordult épület-tervezetekből az látszik, hogy a bentlakási és tanítási, összes helyiségek térfogatát a növendékek 100 makszimális létszámára gon dolták bőkezűen megállapíthatni. Ezt az elég széles alapúnak vélt tervezetet azonban már az intézet megnyitásakor jelentkezett növendékek nagy száma s még inkább a jelen tanévben beállott, ama kellemes kényszerűség, hogy a I. osztályt kettős alakban (párhuzamos osztályokkal) kellett szervezni, sarkából egészen kivetette. Mert, ha ennek a tervezetnek az alapján építtetnék meg a képezdei épület: akkor ennek a nagyjövőjü intézetnek minden látogatottsági fejlődése már elme H volna zárva s szomorú élete csupán vegetáczionális prosperálásra lenne utasítva. De hát ez nem lehet czélja senkinek. A fejlődésnek, legyen az akár számszerű, mely tért kíván; akár erkölcs-szellemi, mely csak időben preponderál, előre határt szabni nem mutatna egyébre, mint annak elismerésére, hogy a visszafejlődés tana napjainkban is még érvényesülési képességgel bir. A helyzet, a — mindenesetre örvendetes — körülmények összetorlódása az elé az alternatíva elé állították immár az ügyet szivükön hordozó szakés intéző köröket, hogy vagy 200 (de mindenesetre legalább 150) bentlakó növendék részére gondoskodjanak 'az uj épületben férhelyekröl; vagy pedig — föladva az internátus eszméjét — csupán elegendő számú tantermeknek s a legmagasabb pedagógiai igényeknek is megfelelöleg csatolt és berendezett, kőztartási helyiségeknek befogadására szolgáló épületet építsenek. Az internátus eszméjét, ha az uj épület a Voyta-féle telekre jön, bátran el lehet ejteni. Mert e város közönségének nagyrésze ősidőktől fogva tannWartással foglalkozván, ugy építkezett, hogy lakásának egy-két szobájába — olcsó pénzért — mindig tanulókat fogadott, akiket aztán szereleLtel gondozott, rájuk ügyelt, nevelt, oktatott s családjának valódi tagjaiul tekintett. Erkölcsben, érzelmekben, tudásban és tettekben piramidális, halhatatlan emberek, égigérö történelmi alakok, örökemlékü hazafiak nőttek itt föl és tanultak ily, pátriálkáüs viszonyok, emberséges és becsületes nevelés mellett. Deák Ferencz, Jókai, PetőfiKerkápoly s annyi jeles, nagy alakja hazánknak járt itt iskolába s lön a mi fényes büszkeségünk, a mi őrök dicsőségünk. Ezek a kürülmények, ezek a viszonyok ma is meg vannak. A növendékek roppant táborát lehet itt manapság is jól elhelyezni. S bizonybizony az ilyen, tiszteletreméltó, még meg nem vesztegetett erkölcsű, családoknál való lakozás — úgyszólván: családi nevelés — a kaszárnyaszerű internátus sivárságait, egyoldalúságát, szögletességeit s elő számláihatatlan, sok egyéb hátrányos tulajdonságait határozottan fölülmúlj a. S ha igy van — minthogy igy is van : — miért ragaszkodnánk akkor a rosszabbhoz, a költségesebbhez ? A mi jólelkű meggyőződésünk, óhajtásunk és kívánságunk szerént tehát nem szükséges ide egyéb, mint egy, pedagógiai, higiéniai és építészeti tekintetben, olyan kivitelű épület, melyben a négy párhuzamos osztály részére 8 tanterem, két rajz-, két zene- s két gyakorló-iskolai terein, igazgatói lakás, könyv-, szertár és irodai helyiségek; továbbá ezektől teljesen elkülönítve — két, összefüggő köztartási étterem, kamara, pincze s az épület szuterrénjében — a kézügyességi gyakorlatok (slöjd) végzésére, műhelyeknek—két, vagy három, alkalmasan kombinált, nagyobb szoba. $JsŐ tekintetre mindjárt bizonyosnak látszik, hogy, ha az átálános közvélemény által epre a czélra már régen kijelölt Voyta-ié\e telken, a mondott határok közt ós elvek szerénf, fog a képezdei épület fölépíttetni, nemcsak hivatásának fog az jobban megfelelni; nemcsak látogatottsága — s igy előkelősége, — erkölcsi és szellemi súlya fog éyről-évre még rohamosabban növekedni •; de — $mi viszonyaink k/|zt ínég mindig szem előtt tartandó — az p] eddig rászánt pénznél is jóval olcsóbba (9Q- 100 ezer forintnál nem többe) kerül. Egy fontos ol^ot, mely a képezdének a város bensejében való elhelyezését szintén nyomósán indikálja, szándékosan utójára hagytam. Adunántulí ev, ref. egyházkerület ugyanis 40 növendéket fog állandóan lakással és saját — főiskolai — köztartásánál teljes élelmezéssel ellátni; amint már jelenleg is ellát 20-at, Miért kellene már most e 40 növendéknek — ha a képezde csakugyan a városon kivül helyeztetnék el naponként legalább kétszer -— de valószínűleg többször is — az oda- és visszautat megtenni s igy legértékesebb idejének jórészét művelődésére nézve visszahozhatatlanul elveszíteni ? Mig, ha bent lesz a városban a képezde: az iskolába való menetel alig számbavehető időt fog csak fölemészteni. De meg, ha a növendékek egyrésze kint, a másik része bent laknék a városban: a nevelés egyiránybantartása s a fegyelmezés egységesítése lehetővé válnék-e az igy szervezett intézetben? Bizonyára nem. Tehát: vagy minden növendék bent lakjék az intézetben., vagy egy sem. Az első — amint kimutattuk —kivihetetlen s rengeteg költségbe kerülne. Az utóbbi viszonyainknak inkább megfelel; neveléstanilag is demokratikusabb s ami fő: felényi költséget is alig emészt föl. Mig az elsőnél az évenkénti föntartás, pótlások, javítgatások mindig fokozódó kiadásokat okoznak: addig az utóbbinál (tantermek és köztartási helyiségek) évről-évre csupán a föntartási — mindig igen csekély — költség fordulhat elő. Az első rendszer mellett a növendék családi életet akkor lát, ha szülőihez haza megy. Utóbbi esetben pedig valósággal abban növekedik. Amott tán többet tanulhat; de szive, kedélye hűl: emitt— a családban — az értelmi képzésre az alkalom tán szűkebb; de a sziv, a kedély bizonyára érzőbb s mindig melegebb lesz. Márpedig mi első sorban is érző embereket akarunk nevelni. Mely enp beries és hazafjas czélunkból kifolyólag ; mély hódolattal kérem Nagyméltóságodat : méltóztassék a pápai, állami tanítóképezde igazgató-tanácsának ezévi februárhó 25-ötödikén tartott ülésében egyértelmüleg elfogadott s alázatos tisztelettel itt csatolt Véleményes jelentésben s e hódolatteljes fölterjesztésemben — az építendő, uj, tanitóképezdei épület elhelyezése és berendezése iránt — ismételten is kifejtett álláspontunkat bölcs és kegyes figyelmére méltatva, elrendelni, hogy: Pápa város közönsége a Voytaés Horváth Lajos-féle telkeknek az az építendő, képezdei épület czéljaira — előbbinek, mint sajátjának, utóbbinak pedig megvásárlás után —- való átengedésére minél előbb fölhivassék; hogy: minden — de különösen itteni, pedagógiai — tényezőink bevonása U).ellett, ujabb, megfelelő tervrajz készíttessék § hogy; a NagyméltQságod által jqváljagyandó tervrajz alapján az építkezés haladéktalanul megkezdessék. Az idg sülhet, Qyakorló-iskoláuk jövőre megnyílik. Növendékeink száiu^ rohamosan emelkedik. Az ó-kollégium falai, melyek most szállást adnak, szűkek. Továbbra alig van ott hely. Nagyméltóságodra néz szemünk; tőle várja elménk — gondolatainak méltatását; szivünk — érzelmeinek soha el nem maradt viszonzását. Hódolatteljes tisztelettel maradván: Pápa, 1897. évi Karácsony-estéjén. Nagyméltóságod, Kegyelmes Uram legalázatosabb, hódoló szolgája: Szováthy Lajos, a pápai, állami tanítóké] e de igazgatója.