Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-11-12 / 47. szám

Mert, ha megállták helyöket a ref. főiskola és a honvédkaszárnya építésénél és egyebütt: akkor a tanítóképzőnél sem lett volna velők baj. Hanem igen : azelőtt akadt hatósági előljáró, aki a munka megkezdése előtt magához hivatta a fuvarosokat és a munkát nekik ajánlotta föl először, s csak aztán jött más. Most pedig mindent csak egy ember nyerhet el, azé a haszon, a többi alkalmazotté a keservesen fizetett munka. Mintha ez az ember jobban rászorult volna erre a fuvarra, mint mi. Hisz nem ez a kenyere, hát mért veszi el azoktól, akik rászorulnak ? Ime két év óta már az utczai kőzet hordása is az övé lett. Eddig a város Tapolczafőről hordatta ezt az anyagot, (a mely sokkal jobb volt a mainál) ezt a helybeli fuvarosok szállították be némi haszonnal. Most ettől is meg vannak fosztva, mert azé az egy emberé a bánya is, a mely két év óta a város kőzetét szolgáltatja és övé annak behordatása is; természetes, hogy az utóbbi haszna sem megy más zsebébe. Most halljuk, de nem tudjuk biztosan, hogy a készülő gyárak fölépítéshez szükséges és a város által megajánlott téglákat is ez az egy ember akarná készíteni s éppen azért is, már téglagyár alapításához fog. Tehát a kocsi-ut kövezetének szállításán, az aszfaltozáson s a fuvarozáson kívül már a téglák hasznát is ő szeretné élvezni ? No, ez már mégis sok lenne! Az Istenre kérjük.őt hagyjon mást is élni. Nem egy emberért van a város! S mi reméljük és el is várjuk az összes városi hatóságtól, hogy még a fuvarozást is azoknak a szegény pápai szekereseknek juttatja a gyárak építésénél. Mert, ha drága hazánk s a közügyért s a városért honfiúi készséggel fizetjük adónkat, akkor elvárjuk arra illetékes hatóságunktól, a városi képviselőtestülettől is, hogy az alkalmat az adóösszeg megszerzésére nem vonja el tőlünk. Hiába akarjuk megoldani a socialis kérdést, ha a szegény emberek jogos érdekét föláldozzuk egyért. íme, Bárányi áldott ministerünk, a szegény munkásokon segíteni akar oly törvényekkel, amelyeket emberszerető lelkéből hozott elő : s mi nálunk a szegény ember dolga a legmostohább sorsban részesül. Nem jól van ez igy, Uraim ! A hatóság bölcs intézkedésében van reményünk, hogy e jogos panaszunk orvosoltatni fog. - k. 5K. A pápai, m. kir. állami tanitóképzőintézet tanári testülete megütközéssel olvasván a „Pápai Lapok" mult vasárnapi számában „Ünneprontók" czim alatt megjelent hírt; erre vonatkozólag f. hó 7-én tartott, rendes gyűlésén, a közönség tájékoztatása és a tanári testület álláspontjának föltüntetése czéljából, elhatározta, hogy az ezen ügyre vonatkozó tanári gyűlési határozatát — melyet a „Jókai-kör" alelnökének írásban is megküldött — | az alábbi jegyzőkönyvi kivonatban a „Pápai Ujság"-banjíözzéteszi. „Kivonat a pápai, m. kir: állami tanitóképző-intézet tanári testületének 1899. évi október hő 21-én tartott, rendkívüli gyűlése jegyzökönyvéből

8, 2-ik pont: „Elnöklő igazgató jelenti, hogy Harmos Zoltán, a helybeli „Jókai-kör" alelnöke, e hét folyamán személyesen fölkeresvén őt: tudatta, hogy a „Jókai-kör" folyó évi novemberhó végén, Petőfi Sándor halálának évfodulója alkalmából s a városunkban fölállítandó Petőfi-szobor alapja javára, hangversenynyel egybekötöttt, nyilvános ünnepélyt szándékozik rendezni. Egyidejűleg felkérte őt s általa intézetünk tanári testületét: tennők lehetővé azt, hogy ez ünnepély hangversenyében a tanitóképző-intézet növendékei is résztvegyenek akképen, hogy a helybeli, ev. ref. főgymnásium növendékeivel egyesülve, egy nagy monstre-hangverseny létrehozását elősegítenék." „Igazgató fölhívja a tanári kart, hogy intézetünk növendékeinek a szóbanforgó hangversenyen való részvételi módozatát állapítsa meg." Határozat: „Tanári testületünk Harmos Zoltán, a pápai „Jókai-kör" alelnökének előadott fölkérését örvendetes tudomásul véve: intézetünk növendékeinek a városunkban rendezendő, nyilvános Petőfi-ünnepély hangversenyében való közreműködését szives készséggel ajánlja fel s tudomására hozandónak határozza fentnevezett alelnök urnák azt, hogy növendékeiek a „Talpra magyar" ... és „Falu végén kurta korcsma" . . . kezdetű Petőfi-dalok önálló előadásával óhajtanának azon résztvenni." Kmf. Szováthy Lajos, igazgató, elnök.. liépay Dániel, jegyző. A gondolattá érlelt érzeményt mi nyelvünkkel szavakban fejezzük ki, vagy leírjuk. Nem hiába, hogy régebbiek a holdiak mint mi, de már előbb vannak e téren is. Ok ugyanis direkt idegeik utján közlik gondolataikat. Homlokukon van egy kidudorodás, mely az agygyal u. n. gondolatközlő ideg révén van összeköttetésben. E dudorodásból számtalan idegszál nyúlik ki, mely azáltal, hogy egy másik lény hasonló kidudorodáshoz közel vitetik, vagy homlokához érintetik — hasonló gondolatokat kelt az utóbbi agyában. A Földön is rég próbálták már a gondolat olvasását, t. i. az e czélra szolgáló médium kezét fogva, egy elrejtett tárgyat meg lehetett találni, mert az gondolatait mindig arra irányította. A gondolatközlésnek holdi módja könynyen megérthető, mert azon molekulái rezgések, melyek: az agy sejtjeiben keletkeznek, a gondolatközlő vagy ébresztő idegszálakkal hasonló rezgésre, gondolat megteremtésre késztetik a másik agyat is. A holdi lakók hidegvérnek s szervezetük oly finom, átlátszó, hogy testük belső része jól megkülönböztethető, mi a csekély légnyomásból magyarázható. Suíyuk alig 4—5 klgr. Selenius és Magyar azt hitték, hogy ők e lényekkel soha sem érintkezhetnek. Ne in ugy történt. A holdiak sem nyakukba nem borultak, sem meg nem támadták, hanem a mint közelükbe értek, mereven néztek utasainkra s mind-mind, a mennyi csak az üregből kijött, körülvette őket, reájuk meresztvén nagy, okos szemeiket . . . Magasztos pillanat ez. Évezredek álma, millió és millió emberi elme fantáziája teljesedésbe ment. Megható látvány a földi ember és holdi lény egymás mellett. Mindenik a másikra vár, hogy az érintkezést megkezdje. Néhány perczig mindkét részről némán állottak, mig végre a holdiak, hogy teljes bizonyosságot szerezzenek: értelmes lények-e vagy nem azok, kik hozzájuk igy hasonlítanak s kik azért e helyen egészen idegeneknek látszanak, mintha más égitestről hullottak volna le a Holdra: gondolatközlő idegeiket utasainkhoz értetvén, meggyőződtek gondolataikból, hogy értelmes lények, kik a szomszéd égitestről jöttek fel azon gépen, mely mellettük áll. E néma közeledésen felbátorodva utasaink, a holdiak agyán levő dudorodást érintvén kezükkel : azok gondolatát tudták meg. Értelmes, eszes lények ők, sokkal fejlettebb szervezettel s eulturával mint mi, csakhogy a decadentia utolsó fokozatán állanak már s nyomorultul tengetik életüket, felhasználván a tudomány által még az elődeik hatalmas, virágzó korában feltalált eszközöket és szereket. Biztatták utasainkat, hogy ne féljenek, csak közeledjenek, menjenek beljebb. Ok most növényt szedni jöttek, mi itt is, fennebb is található s miből táplálékukat készítik. A közlekedés igy csendben, megható némaságban folyt a két égitest eszes lényei kőzött. Meghűlés ellen ASBE8T-TVI.IMIF.TKT uri vagy női czipőbe elhelyezéssel párja 50 kr. Gyermek czipőbe elhelyezéssel együtt párja 25 kr. legolcsóbban kaphatók ENGELMAN ÁRMIN czipész üzletében (Benczés épület.) Nagy választék uri női és gyermek czipőkben. Különös figyelmébe ajánlom a n. é. közönségnek, hogy érzékeny úgymint hibás lábakra orthopád czipőt készítek a legnagyobb sikerrel. Bámulatos nagy raktár. Elegáns finom' czipök csakis nálam kaphatók.