Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.
1899-09-17 / 39. szám
Az akarat meg volt bennünk s fáradtunk is a király fogadás fényén, de mit ért éz, ha ellenünk esküdött a természet. Mig mi örömünkben alig tudtunk hová lenni, az ég egyszerre csak elkezdett sírni és sirt, sirt több napon át mindaddig, amig aztán a mi arczunkat kezdette a könyzápor elÖnteni. Akkor már tudtuk, hogy nem jő közénk a király. Az ég pedig, mintha kárörvendene bánatunkon, kiderült boltozattal, fényes napsugárral tekintett le az elázott földre s végig futtatta sugárkévéjét a nemzeti szinü zászlók s ugyanoly szinü drapériákkal ékesített főutczán. A napfény végig futott, ,de elmaradt városunkra nézve e napnak örök emlékezetű fényessége : a király jövetele. Előtte való nap lázas gyorsasággal haladt előre a város diszitése. Hatóságunkkal vállvetve s egyetértőleg buzgólkodtak a magánosok is abban, hogy mennél szebb, minél ékesebb legyen a vái'os. A főutczának mind két oldalán magas árboczokon háromszínű s közbe-közbe sárga-kék lobogó lengett, a lobogó alatt, körülbelül az árbocz közepe táján a magyar czimer diszlett. A házakon hasonlókép lengvelobogva játszott a légben a nagyszéles nemzeti zászló s igen sok úri ház ablaksora alatt cserlevél füzérek húzódtak végig félkör alakban; avagy sok helyütt nemzeti szinü drapériák festői összhangban a homlok-falazaton. A középületek közül a városháza volt igen Ízlésesen diszitve. Hasonlóképpen kellémes benyomást keltett harmonikus díszítésével az Irgalmasok conventje, a kath. plébánia és a templom, az uj állami polgári leányiskola, a Benczések háza és gynmasiuma, a dohánygyár s nem különben a Pápai takarékpénztár épülete is. A magánházak is vetekedtek, hogy a minél csinosabb diszitéssel fokozzák az egész utczavonal festői pompáját. A látványosság ez oldalát tekintve azonban mégis a legnagyobb hatást és tetszést a vasúti állomás ékitése, továbbá a 4 diszkapu s különösen a városháza és a Benczés gymnasium között egymást keresztező 2 lombfüzér keltett. Ez utóbbi nagy füzérek a városháza ablakából futottak ki a kath. gymnasium felső emeleti ablakjaiba, s keresztező pontjukon lengett méltósággal a magyar szent korona többszörösen nagyított mintája. A vasút innenső homlokzatát átkarolták vastag cserftizéres ivek ; a peron felöli homlokzaton pedig lombkoszoruk között diszlettek nemzeti czimerek is. A kijáratot keleti növények és pálmák sorfala kerítette el két oldalról. A 4 diszkapu közül az elsőt a megye állitatta föl közvetlen a vasút mellett az aszfalt ut kezdetén. A hatalmas és szép minta szerint épített kapun két fölirat volt; a vasút felőli részen ez állt: „Hódolattal üdvözöl Veszprém-vármegye" ; az innenső oldalán pedig: „Áldást kiván utadra Veszprém-vármegye". A második diszkapu az aszfaltút és a győri országút keresztezésénél emelkedett szép arányaival, cserlombos oszlopaival a magasba. Hatalmas félkör tartotta metopontját, amelynek egyik felén: „Fény nevedre, áldás életedre!" ; a másikon pedig: „Isten áldása királyunkra" felirat volt olvasható. A harmadik kapu minden felírás nélkül, de annál müvésziebben beszélő diszitéssel a grófi kastély utolsó hajlásánál, a piacz torkolatánál volt fölállítva. A negyediket a szélesvizen valamivel innét, szintén a város emeltette s mondhatni igen jól sikerült. Egyik felirata igy hangzott: „Éljen a király!" A másik pedig: „Ég áldása kisérjen!" Nem volnánk képesek mindent hűen és kimerítően leirni. Magunk is annyira belemélyedtünk a gyönyörű látványba, hogy egybevetni s mé'y kritikával szemlélni elfelejtettük. S hozzájárult még az is, hogy mindig bántott a kérdés ezek szemlélése közben : miért is nem jött el a király ? Hadd látta volna ezt a most már szép várost, amelynek minden ékességben, minden egyes díszítésben az a legragyogóbb s leggyönyörködtetőbb: hogy áldott jó uralkodónkért, hőn szerető őszinte szívből tettük mindezt. Bár elmaradt az ünnep, mégis kedves kötelességünk beismerni köszönettel, hogy az ünnep rendezésére való előkészületek a főleg a város földiszitése érdemében az első elismerést városi hatóságunknak tudjuk be. * ' i Tehát elmaradt a hadgyakorlat s ennélfogva Pápa nem láthatta a magyar királyt. Amint a hir beszéli, ennek a szomorú finalénak az volt az előzménye, hogy mivel a sok esőzés nagyon is átáztatta a hadgyakorlat helyén a talajt, József, kir. herczeg jelentést tett Ő Felségének erről s a hadcsapatoknuskodik. Ripacsok, hát nem vagyok én itt az igazgató ? , Nyolcz tanú: (leborul.) Kegyelem ! kegyelem ! Heltányi feleselt. Az igazgató urnák igaza van. Heltányi: (Ártatlanságának biztos tudatában.) Ne higyjenek nekik, én ártatlan vagyok! A vádlórb a bűnös, mert a legdurvább szavakkal sértegetett. Elnök: Neki joga van hozzá, mert ő az igazgató. Heltányi: (az elnökhöz.) Kérem, ne büntessenek meg, hiszen úgyis csekély fizetésem van. >* Elnök: Legyen nyugodt enyhén fogjuk büntetni. Miután az igazgató ur nem utazik a gage-ra 65%-ig. Heltányi: De,uraim, a 34 § csak 10%-ot mér az ilyen kihágásra.. Elnök : Az „ igaz, de a 101. § azt mondja „a bíróság saját belátása szerint ítélhet'" Jegyző, biró és a pótbiró: (helyeslőleg intenek.) Elnök: (olvas.) Heltányi aug. 24-én főpróbáról és előadásról elmaradt. Heltányi: Igen kérem, mert beteg voltam. Dohodi Rózsa Sanyi: Ön minden körülmények közt tartozik játszani. Heltányi:, De mikor beteg voltam, itt van a bizonyítvány. Dohodi: Azt nem vesszük figyelembe. Ön beteg lehet, de csak előadás után. Heltányi : Es ha valaki meghal ? Dohodi Rózsa Sanyi: Azt is megteheti, de csak előadás után. Elnök: Figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy ön beteg volt és megbüntetjük 507 0-ra, Jegyző, biró, és pótbiró elyeslőleg | intenek,) Elnök: (olvas.) Heltányi aug. 32-ikén helytelen lakkszárba ment a színpadra, a varrás nem volt gépelve, hanem kézzel lett varrva. Heltányi: 32-ikén nem lehetett, mert augusztusban nincs 32 nap. Dohodi Rózsa Sanyi: Ha én azt mondom hogy 32-ikén volt, akkor ugy van, kérem szigorúan megbüntetni, mert meghazudtolt. Elnök: Megbüntetem 25 0/<r r a- Az igazgató urnák igaza van, ha ő azt mondja 32-én volt, ne kételkedjék benne. Az igazgató urnák mindig igaza van, a tagnak soha. Tehát mért volt kézzel varrva és nem géppel ? Heltányi: Mert annak, a kinél csináltattam, nem volt gépe. Dohodi Rózsa Sanyi: Az nem kifogás, kérem, megbüntetni. Heltányi: Különben sem tartozom lakk" szárat tartani. Dohodi Rózsa Sanyi: Tartozni nem tartozik, de ha nincs, megbüntetem. Elnök: Miután az igazgató ur senki gage-jára nem utazik, enyhén fogjuk büntetni, 40%-ra. Jegyző, Biró, Pót-bíró: (Helyeslőleg intenek.) Elnök: Több vádja nincs. Mi a legenyhébben büntettük önt. Az összbüntetése 210°/ 0 1 mely negyedhavi járandója után számíttatik. Egy negyed hóra a gage-ja 13.75 frt. ennek 210% 28*87'/ 2 frt. Elsejétől tizenhatodikáig jár önnek 2750 frt, ebből lemegy a büntetés 28'87V 2 Tehát a járandója 27-50—28-87'/ 2 frt. Tartozik ön Dohodi Rózsa Sanyi színigazgató urnák 1*37'/ 2 frt-tal. Heltányi: Fellebezek. Elnök: Azt megteheti, de nem használ. Heltányi: (az igazgatóhoz.) Most miből éljek elsejéig.? Dohodi Rózsa Sanyi igazgató : Láthatj a , én nem utazom a maga fizetésére, bizza magát a Gondviselésre.
