Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-09-10 / 38. szám

Színház, Szombaton, (szept. 2-án) „Az unatkozó király" cziraü spanyol operette került szinre. Az előadás egyike volt a legjobbaknak és szinészeink igazi buvárszorgaloramal igyekeztek felszínre hozni a sovány és monoton librettóból egy pár értékes hangot. Mányai kisasszony királya igazán routinos és ötletes volt, a mely minden dicséretet megérdemel. Róza szerepében Gergely Gizella valóban csodát mivelt; ezt a kissé bárgyún naiv szerepet, az érzés elragadó melegségével egész ujjá varázsolta; egy epedő Gretchen volt az ő Rózája, variálva a „természet" aszszonyának üde őszinteségével. A táncza maga volt a gratiosus előkelőség, a közönség igazi gyönyörűséggel élvezte alakítását és a felvonások végén lelkesen hivta a lámpák elé. Miklósi hadügyminisztere ismert kitűnő alakítás. Heltay mint Jeremiás virtuózán nyöszörgött, Balázsi gazdája igazi kabinet figura, Benedek elegáns kapitány és Csáky jó biró Volt. Vasárnap (szeptember 3-ikán) délutáni előadásul a „Boszorkányvár" került szinre. Ez az elkoptatott német operette még a délutáni csekély igényű közönséget sem elégiti már ki. Saját érdekében ajánlhatjuk a direktor urnák, hogy nagyobb gondot forditson a népelőadások rendezésére. Végre is ez talán fontosabb kulturmissio az esti előadásoknál, az a szegény társadalom, melynél egész hét keserves munkájának ábrándja az a szinház, olyan darabot akar hallani, mely az ő szivéhez van nőve, mely az ő környezetét idealizálja és ez a műfaj semmi esetre se az operett, hanem a népszinmű. Az a Felhő Klári, melyet blazirt unalommal hallgatott az esti publikum, mámoros lelkesedésre és tömeges látogatásra buzditotta volna őket. — Az előadás különben elég jó volt, Gergely Giza kedves Verusa és Mányai Coralieja gyönyörű alakitások. Este, Rátkai László 3 felvonásos népsitással és eredménynyel, hogy e téren is az ujabb vizsgálatoknál őt illeti a babér. Hogy mily finom e vizsgálat, elképzelhetik olvasóink, hogy az u. n. rácsok színképének vizsgálatánál ez üvegen 1 milliméter távolságban 400 vonal van. E színképeknek ily precis felvétele folytán a különböző földi anyagok színképével való összehasonlítás igen tanulságos és mint tudjuk, belőle az illető égitest anyagára következtetünk. Hogy mily finom eszközökkél rendelkezik herényi tudósunk, mutatja az, hogy pl. egy —15 cm. hosszú egyenes spektroskopban megszámlálhatatlan sokaságú Fraunhofer féle vonalat láttam. Hát a több méter hosszú spektrofötometer mily felvételt ad ? 1 A légüres fcsövek vizsgálatához szükséges hatalmas induktor és áramforrás áll rendelkezésre s e téren is sok uj, érdekes felfedezést csinált. Igy érzékeny lemezen lefényképezte a positiv és negatív szikra alakját s Hercz, honni híres tanárral, ki az elektromos hullámokat kísérletileg igazolta (ezen a lapon jött létre Marconi drótnélküli telegrafiája) igen élénk levelezést folytatott, mert a külföldi hires tudós azonnal észrevette magyar kollegájában a búvár oroszlán körmeit. Érdekes és uj kisérleteket mutatott a fizikai laboratóriumban, melylyel meggyőzőszinművét a „Felhő Klárit" játszották közepes számú publikum előtt. Az egész előadáson mintha némi bágyadtság vett volna erőt. Gergely Giza elegáns járéka salonias mozdulatai is nélkülözték a népszínműben megkívántató elevenséget, a mit azonban szerenbsésen ellensúlyozott kedves csengésű s behízelgő nyájas hangja. Az előadás legrokonszenvesebb alakjaivá lettek Csáky Ferencz (Fátyol Ferkó), Klenovits György (Aba András), B. Némethy Jolán (Viola Éva) Békés Gyula (Bencze), s kiválólag Miklósi Gyula a ki Istók szerepében igenis mozgékony játékával s szellemes kupiéival hatalmas tapsokat aratott. Hétfőn (szept. 4-én) a „Bőregér" került szinre. A Strausz-melodnak varázsa csak kevés számú közönséget birt a színházba csalni, a melynek deprimáló hatása érezhető volt az előadáson is. A bőregér a parádés operettek közé tartozik, a melynek szinrehozatala minutiozus gondot és az előadók részéről teljes ambitiot kíván meg. Eisenstein egy csapodár, de gyökerében tiszta lelkű ember, a ki szereti a ledéitársaságot, játékot és a bort, de azért szive van, ismeri a felesége a tiszta aszszony értékét, a féltékenység elementáris erővel tör ki belőle a harmadik felvonás nagy jeleneténél és Miklósy az emberi érzésnek épen eme visszatérését ejtette el az „Én vagyok Eisenstein"-t bágyadtan kiáltotta a színbe. Mányai Rosálindája monoton volt, a kisasszony erős indispositióval küzdött, a fényes magyar betéttel azonban kellő hatást ért el ismét. Adél szerepe Gergely Giza kezében volt, ez az édes ' művésznő minden debütjével közelebb férkőzik szivünkhöz, minden szava, minden mozdulata sugárzik az intelligentiától. Csöregh mint zenemester elég fesztelenül viselkedett, felfogása azonban túlságos felületes, egy ilyen közönséges léha ficsúrral Rosalinde szóba sem áll, valami csábító romantikának kell az ő egyéniségében lenni. Csáky Falke-ja tisztességes alakítás. Benedek remek dött az ember, hogy mily kiváló experi mintator. E teremben van még táviró készülék is, melylyel naponta jelzi meteorologiai megfigyeléseit a központnak. 0 maga továbbítja tehát a táviratot is. A második emeleten van egy igen könnyen forgatható kupola, melynek közepén egy hatalmas tükrös, Newton féle reflektor van elhelyezve, melyen a fénykép felvételhez szükséges távcső van. A reflektorhoz több okulár alkalmazható, legfeljebb 800 szoros nagyítással. Erről majd más alkalommal bővebben fogok írni. El nem mulaszthatom ez alkalommal, hogy Gotthard Jenő.urnák a kitüntető szives fogadtatásért s a kalauzolásért és részletes magyarázatáért köszönetemet ne nyilvánítsam. Vajha minden tudós ily készséggel közölné ismereteit. Végül még azt jegyzem meg, hogy olvasóim e rövidke ismertetést ne ugy vegyék, hogy én a herényi astrofisikai observatorimot leirom. Oh, arról kötetet lehetne irni, oly sok eredményt mutatott már fel 18 év alatt is a természettudomány terén. Én csak benyomásaimat vezéreltem röviden, a mint egy tárcza keretében lehetséges. Makay István. | Frankját már régen ismerjük. Balázsi mint I Frosch jeleskedett. A rendezés végtelenül diszharmonikus volt. A zenekar Virányi minden művészete daczára sem parírozott. Kedden (szept. 5-én) „A Gyurkovics leányok" vállalkozó szellemű csoportja vonult fel. Miczi szerepében Tomcsányi kisasszony mutatkozott be, egy végtelenül csinos megjelenésű hölgy, szikrázó temperamentummal, pompás kedélylyel megoldva és a mi különösen méltánylandó, játéka ment a szinésziskolák modorosságaitól, egyszerű naiv természetességgel mozog a színpadon. Kitűnő partnere volt Benedek, mint Horkay Feri, ez a ritka talentumu művész kihez hasonló bonvivant szinészszel a fővárosi színházak is alig rendelkeznek. A Gyurkovics mama szerepét túlságosan karrikirozta B. Némethi Jolán asszony. Figyelembe veendő. Ez a bunyevacz gentry matrona még mindig szép és rokonszenves asszony, nem pedig haragos, kellemetlen teremtés. Klenovies ezredese kitűnő volt. Heltay Radványi Gidája azonban költözetlen túlzás Katinka szerepében Tóth Ilonka kedvessége Sarichen meg Török Malvin érdemel dicséretet. Elláról azonban ne beszéljünk. Szerdán (szept. 6-án) a „Gésák", Sydney Jones bűvös bájos zenéje ismét hozott közönséget. Ez a muzsika olyan csábító, hogy alig bir az ember betelni vele. Mányai Arankának legjobb szerepe Mimóza ; az a szelid melancholia, melylyel az a kis japáni leány látja az életet, zengi a szerelmet, egészen illik az ő egyéniségéhez. Énekművészete igazán virtuóz volt, ez estén, a raffinált trillákat könnyed bravó úrral vágta ki. Molli szerepében elragadó volt Gergely Giza, az elegáns szabad modorú angol miss; minden varázsa ott ragyogott a hangjában, az az emancipált különczködő tónust, melynek mélyén igaz ártatlanság rejtőzik, fényesen eltalálta. Az árverési jelenet Rolli Polli piécet a lelkesült közönség tapsaira meg kellett ismételni. Tomcsányi Russi mint Juliette csodálatos temperamentumáról és igazán ritka tehetségéről tett ismét tanúságot. Csöregh Reginald szerepében férfias és rokonszenves volt. Óriási lelkesedésre ragadta Miklósy Vuncsija a közönséget, ez a fényes burlesk alakítás, a melyet már sokszor megdicsértünk. Heltay Imári marquisja kitűnő. Csütörtökön (szept. 7-én) kevés számú közönség előtt adták „Az ujfundlandit", Bisszon és Henneqim 3 felvonásos énekes bohózatát Komor Gyula fordításában. Az egész előadás igen sikerültnek mondható. Szokott elegáns játéka volt B. Némethy Jolánnak s jól alakította Török Malvin a duroius kis menyasszonyt. Tomcsányi Russi igen kedves, temperamentumos kis színésznő, ügyes játékkal. Tóth Ilona kecses félvilági nő volt. A férfiak közül Békés Gyula (Brüniquel fortüne, képviselő) felségesen alakította a kéjencz gazdag párisi férjet. Kálós szerepében mindvégig hangos derültségben tartotta a valóban kis közönséget. Benedek Gyula mint mindig, most is kellő intelligentiával játszott. Kellemesen hatott a közönségre, hogy szerepét könnyedén, gördülékenyen tudja előadni. Balázsi Sándor kedélyes keresztapa volt, a ki gyorsan támadt megbetegedési jelenetében jóízűen megnevettette a közönséget. Miklósy Gyula a franczia rendőr szerepében jóizü mókákkal szolgált a hálás publikumnak.