Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-08-20 / 35. szám

Hirek. — A király Pápán. Mint lapunk már a múltkor jelezte, Ő Felsége, a király is, bár csak átvonulóban, tle itt lesz Pápán. Ugyanis, mint értesülünk, 0 felsége szept. 13-án reggel 7 órakor különvonaton érkezik állomásunkra, ahol kocsira ül s kihajtat Csóthra. Itt megszemléli az összpontosított gyakorlatot s ismét visszatér hozzánk a i vasúti állomásra, hogy haza utazzék kíséretével. Még a király idejövetele előtt két nappal, szeptember 11-én érkezik 1 udvari föállatorvos, 1 főlovászmester, 2 lovászmester, 1 istálómester, 12 lovász, 15 ló. 1 istálómester, 1 állatorvos,. 1 szíjgyártó, 1 kocsimosó inas, 4 kocsi, 8 kocsiló, 4 kocsis, 1 butorszállitó kocsi, 1 tiszt szolgájával, 1 testőr őrmester, 1 testőr trombitás, 5 testőr, 4 lóápoló ember, 8 ló, 1 szakács, 3 ló, 2 ember. Ezeket mind az uradalmi helyiségekbe és a 10-es malomba szállásolták el. — Királyi herczegek városimban. A lovassági hadgyakorlatok alatt több királyi herczeg is fog Pápán tartózkodni. Eddig még csak egyről és pedig József főherczegről tudjuk biztosan, hogy szept. 1—2-től kezdve egész szept. 14-ig köztünk lesz, amely idő alatt a grófi kastélyban lakik. 8 tiszt és 4 külföldi attasé jön vele. akik szintén a kastélyban nyernek elszállásolást. — Személyi hirek. Martonfálvay Elek ügyvéd, f. hó 14-én Herkulesfürdőről hazaérkezett. — Bélák Lajos járási főszolgabíró szabadságáról megérkezvén a szolgabírói hivatal vezetését tegnap átvette Körmendy Béla szolgabirótól. Esküvő. Sarudy Ottó tan. kép. s. tanár f. hó 15-én d. e. Dórakor kötött fríg}' et i Harmos Etelka k. a. Harmos Zoltán adótárnok kedves és művelt leányával. A polgári kötést az ág. ev. templomban egyházi áldás követte. Payr Sándor lelkész mondott magasan szárnyaló beszédet az uj párhoz. Tanuk voltak Kis Ernő és Sarudy Gyöigy főgymn. tanárok. A polgári kötés és egyházi áldás után a nászsereg az örömapa házánál gyűlt össze kedélyes lakomára, melyen a szellemes tósz tokban sem volt hiány. Több helyről távirati szerencsekivánat is érkezett. A kedélyes társaság az esti órákban oszlott szét. Az uj pár már a déli 1 órai vonattal nászútra utazott. — Esküvő. Répay Dániel helybeli állami tanitóképezdei s, tanár f. hó. 26-án tartja Kolozsvárott egybekelését Tauffer Rózsika kisasszonynyal, özv. Tauffer Antalné kolozsvári tekintélyes kereskedő művelt és és kedves leányával. — Eljegyzések. Kovács Kálmán, honv. huszár főhadnagy, segédtiszt, társadalmunk rokonszenves alakja, eljegyezte Barthalos Olga úrhölgyet, Barthalos István, helybeli előkelő ügyvéd, bájos és szeretetreméltó leányát. — Karlovitz Adolf, városunk közkedveltségü uj gyógyszerésze, eljegyezte a napokban Hanauer Iluska úrhölgyet, Hanauer Béla, városunk egyik előkelő legtekintélyesebb polgárának bájos leányát. — Üdvözöljük az uj jegyespárokat I — Érettségi kormánybiztos. A vallás és közoktatásügyi Miniszter a főiskolában szept. 11-én tartandó érettségi szóbeli vizsgálatra ismét dr. Öreg János debreczeni főiskolai ny. r. tanárt küldött ki kormányképviselőül. — A megyétől szigorú rendelet jött, hogy a Csőth felé vivő utat jól meg kell ! egyengetni. Ki kell kavicsozni, rendbe hozni j s a Széles víz mellett levő hidat egészen jó karba hozni, hogy 0 Felsége mindent ékes rendben találjon. Igen helyes dolgok ezek, s nagy kár, bogy 0 Felsége nem megy el Ugod felé is, mert arra az útra férne ám rá Isten igazában az egyengetés. No de nem lehet egyszerre mindent. Majd ki lesz kavicsozva az ugodi ut is 20—30 év múlva, mikor 0 felsége esetleg arra vonul. Isten hozza 1 — Áthelyezés. Múltkori számunkból tévedésből kimaradt, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister Jankó János znióváraljai állami tanitóképezdei s. tanárt a helybeli tanitóképezdéhez áthelyezte. — Polgári fiúiskola Pápán. A helybeli izr. hitközség szakügyi bizottsága f. hó 15-én tartott gyűlésében egyhangúlag elhatározta, hogy a hitközség felekezeti polgári fiúiskolát létesítsen. Ezen ügyben a hitközségi iskolaszék és a képviselőtestület e napokban ülést tart, hogy az I. és II. osztály lehetőleg még a jövő 1899—1900. tanévben megnyittassák. — Gyászhir. Lígárt István, csizi földbirtokos, Ligárt Mihály, áll. gyak. iskolai tanítónak, lapunk kiadóhivatali főnökének édesat}

Tja f. hó 19-én meghalt. Az elhunyt 70 évet élt s mint tipikus magyar embert egész környéken ismerték és szerették. Halálát két fia, két leánya s ezek családja gyászolja, Fogadják a megszomorodottak lapunk szerkesztőségének részvétét is. — Beküldetett. Már több izben írtak a helybeli lapokban azon botrányokról, melyeket a Főtéren ácsorgó napszámosok naponként rendeznek és felkérték a rendőrséget, miszerint ezen embereket a Főtérről egészen távolítsa el s uj helyet jelöljön ki nekik. Mindez ideig azonban nem történt semmi. A rendőrök ugyan néhányszor már felszóllitották őket a távozásra s ekkor félre is húzódtak, de amint a rendőr elment, azonnal ismét elfoglalták előbbi helyeiket s a botrány folytatódott: szitkozódást, káromkodást és szeméremsértő szavakat hall az arra járó-kelő közönség. Ezen emberek a járdát elállják és beköpködik, nyáron pedig végig ülnek a fal mellett, űgy, hogy tisztességes ember rem is mehet arra s a dohánygyárból jövő lányokra pedig ocsmány megjegyzéseket tesznek, s mindez a Főtéren történik. A király születésnapjának délutánján is csinos kis botrányt rendeztek. Ezen embereknek legalkalmasabb helyük volna a Kis-téren, ahol nem volnának annyira szem előtt s akinek szüksége van reájuk ott is felkereshetné őket s a főtéren pedig állandóan egy rendőrnek kellene lenni. Egy polgár. — Drágul az eczet. Az 1899. XX. törvényczikk elrendeli, hogy az a szesz, melyet eddig az eczetgyárosok adómentesen alkalmaztak, f. é. szeptember 1-étől szintén megadóztatás alá kerül. A szeszgyárosok azonban be sem várva az időt, a mikor törvény életbe lép, folytonosan emelik a szesz árát, ugy, hogy az eczetgyárosok képtelenek az eczetet az eddigi árban előállítani. E körülmény szükségessé tette, hogy az országos eczetgyárosok ügyünk (rendezésére illetve létük megóvása érdekében közös megállapodásra jussanak. F. hó 14-én Budapesten népes értekezetet tartva a helyzetet megbeszélték s konstatálták, hogy a szesz áremelkedése az eczet előállítását ' hectoliterenként 1 frt 50 krral drágábbá teszi. Elhatározták tehát egyhangúlag, hogy az eczet árát ezidőszerint 1 frt. 50 krral emelik hektoliterenként, nem mintha az esetből hasznot akarnának húzni, hanem azért, mivel, a mint említettük, az eczet előállítása hektoliterenként 1 frt 50 krba kerül. — Tüzérek átvonulása. Az 5-ik lovagló ütegoszt. 2-ik ütege 6 tiszt, 118 ember 140 ló folyó hó 21-én Pápa-Teszérre érkezik. —- A m. kir. bpesti 1-ső és váczi 6 honv. huszáredred '/

2 lovagló üteg tüzérséggel f. hó 28-án és 29-én Döbrönte és Tapolczafőn át Pápára vonul. A cs. és kir. 11. huszárezred 6-ik százada, 8 tiszt, 255 legény és 244 lóval a folyó augusztus hó 23-án Lovász-Patonára jön s 25-ikéig ott marad, — az 5. század 1 törzstiszt, 3 tiszt, 124 legény és 116 lóval ugyanakkor Nagy-Dém községbe, — a 3-ik század és az első század 7 tiszt, 227 legénnyel' és 226 lóval ugyanakkor Pápa-Teszér községbe, végül a 2. század 5 tiszt, 123 legény és 126 lóval ugyanakkor Szent-Iván községbe jő; 5 tiszt, 128 legény és 126 ló aug. 22-én Marczaltő községbe, 5 tiszt, 123 legény és 126 ló ugyancsak 22-én Dáka községbe, 8 tiszt, 163 legény és 149 lóval Nyárád községbe érkezik. — A népfölkelőség köréből. A m. kir. veszprémi 55. népfölkelő járás parancsnoksága 278 sz. a. közzéteszi, Utazási és működési tervezetét az 1899. évi népfölkelő időszaki jelentkezéshez. E szerint a pápai járásban okt. hó 21-től 28-ig terjed ez a működési időszak. Két központon történik ez és pedig Pápán és L. Patonán. Az előbbin összesen 614 jelentkezésre köteles van beidézve ; az utóbbira 337. Pápán okt. 22-től 25-ig a következő községekből jönnek a népfölkelők. B.-Győr, Dáka, Salamon, Kéttornyútok, Dereske, Marczaltő, Acsád. A. Görzsöny, F. Görzsony, Mihályháza, Mezőlak. Nyárád, Békás, N. Szalók, P. Szalók, Vinár, Gergelyi, K. Vath, Ugod, A Tevel, H. Bödöge, N. Tevel, Takácsi, Jákó. N. Bánya, Iharkút, Farkasgyepü, P. Kovácsi, K. Ganna. Ugyan e hó 27 és 28 napjain pedig ezen helységekből rukkolnak be a hadfiak: P. Teszér, B. szt. István, B. Tamási, N. Dém, Szűcs, Koppány, Fenyőfő, Béb, Vaszar, Gecse, Csóth, Vanyola, B. Ság, Nyőgér, Nagy-Gyimóth L.-Patona. — Szerencsétlenségek. Horváth János, alásonyi lakost f. hó 18-án az estéli órákban súlyos vágott sebzéssel az irg. rendi kórházba szállította a rendőrség, amely őt az utczán holt részegen találta. Hogy mi okozta a sérülést, az bizonytalan. A kórházból, miután a kellő orvosi segélyben részesült és a mámorából fölébredt, falujába Alásonyba visszaszállították. — Czepek Rezső pápai lakos, kovács, a sávolyi pusztán gépfürészelésnél a balkéz hüvelykujját első ízületben a gép, mivel nem vigyázott, elszakította. Más baja nem történt. Most már az orvosi segítséget megnyerve, e szerencsétlenséget is könnyen kiheveri. — Felakasztotta magát. Egy szegény Öreg cselédről szól a nóta, az halálos nóta, a melynek előzményét rendszerint életuntság képezi. Kopcsándi István vanyolai lakos, régen, talán kis gyermekkora óta szolgálattal kereste keserű kenyerét, a mely végre is annyira keserűvé lett neki, hogy f. hó 18-án a község melletti szőllő* hegybe bandukolt ki s hogy többé vissza se jöhessen, ott felakasztotta- magát.