Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.
1899-08-13 / 34. szám - Melléklet
Visszaemlékezés Pápára, Gleichenberg, aug. 10. Kedves emlékű városka! de jól esik visszaemlékeznem falaid között töltött éveimre, a midőn Bocsor grammatikája fonalán verték belém annak a nyelvnek elemeit, amelyen most, köhögő páczienseimnek reczepteket irok. Hányszor izzadtam főiskolád padjain, midőn osztályunk réme, — talán tanárunk — megjelent közöttünk, hogy a íeladott leezkét számon kérje! Jaj de ^szigorú, irgalmat nem ismerő ember volt, jobban féltünk tőle, mint a rómaiak Hannibáltól. Hanem belénk is vertea maga stúdiumját ugy, hogy negyvenhat esztendőnek viszontagságai sem tudtak abból csak egy betűt is letörölni, amit nádpálczájával bőrömön át belém kergetett. Tömte belénk a a tudományt, mint a libába a kukoriczát. Bárcsak a senior is hasonló buzgalommal táplálta volna testünket, mint a tanár urak lelkünket? De sajnos! azon kor emberei annak a végzetesen téves szálló igének voltak rabjai, hogy „plenus venter non studet libentér, (teli gyomorral nem örömest tanul az fember) hát lelkiismeretesen ügyeltek, hogy soha jól ne lakjunk. Teremtő Isten: mi lett yolna belőlünk, ha a Gondviselés Lénivel, a púpos vén zsidólánynyal ott a Fazekas utczában boltot nem nyittat, kiflit, zsömlét, markot nem árulhat és Léni szivét oly puhának nem teremti, hogy az étvágytól gyötrött diákot megszánja és megemberelje? Csire István senior ur bizonyosan csak a csontunkkal s bőrünkkel számolt volna be szüleinknek. iNeki köszönhetem, hogy az éhhalál beálltának első stádiumát phrázisból ismerem. A minden nemes és jó iránt fogékony fiatalság tudta is méltányolni Léninek hitelezésbnn nyilatkozó jóindulatát. A légátiók jövedelmének forintocskái első sorban is garasos czipó. a nála csinált kontó törlesztésére, az ő zsebébe vándoroltak. Nem maradt adósa senki; volt rá eset, hogy némelyik múzsafi eklézsiás pap korában fizette meg a tőle kontóra elhordogatott markok? árát. De megfizette. Egy nem fizetett csak; P . . . s Gerő. 0 is csak azért maradt adósa, mert a forradalom kitörése megelőzte a húsvéti legátust. Felcsapott honvédnek, s a legatió helyett a táborba ment. 17 forint kontója pedig az öreg harang nyakába szakadt, mintha bizony ennek is nem lett volna elég fizetni valója a nélkül is. Szegény jó Léni! abban csalódott, akiben legjobban bizott. De hogy ne is bizott volna, mikor olyan szép legény volt, neki volt legnagyobb szakálla a diákok között és hozzá még veres szakálla, csinos bajusza, mosolygó piros orczája, szép kék szemei. Hanem: bajusz ide, szakái oda, a 17 frt mégis csak 17 frt, és az Léni előtt nagyot nyomott a latban. Fájlalta is a 17 frtot nagyon. De minden fájdalom csak addig nagy fájdalom, mig egy nagyobb fájdalom el nem nyomja. Komárom ostromának hire szerte szét terjedt a hazában. Rémséges dolgokat beszéltek mindenfelé, hogy a szerencsétlen város a bombáktól mennyit szenved. Léni ereiben megfagyott a vér, mikor ezt meghallotta. Jaj a Móricz! Istenem mi lett a Móriczból, az ő bátyjából, aki Komáromban lakik I Semmi hirt sem hall felőle, sem levél nem jön. Lehetetlen, hogy ezt a bizonytalanságottovább kiállja. Megkell tudnia, mi lett a Móriczból. Becsukta boltját, fuvarost fogadott, aki elvitte Győrig. Innét gyalog ment Gönyőig. A Duna jobb partján tovább nem mehetett, ha csak az ostromló ellenségnek a torkába menni nem akar. Csónakon átvitette magát Némára, ahol megfogadott egy molnár legényt, aki elvigye 10 frtért ladikon Komáromba. A sötét éjszaka leple alatt még hajnal előtt szerencsésen partot ért. Benn volt Komáromban. Kifizette fuvarosát, azután elindult felkeresni Móric zot. Szerencsésen megtalálta. Móricznak kutya baja se volt. Miután kölcsönösen kiörülték magukat, némi pihenés és fölostököm után elindultak a városban széllyelnézni. Bizony szörnyűséges dolgokat láttak ott. Itt egy derékon kettészakitott kémény, ott egy belyukasztott tűzfal, amodább egy szét rombolt háztető ; itt bomba csapott be a konyhába, szétpattant s ott ölte meg a csizmadiánét, amint a rántást keverte. Nézd csak Léni, ez is a bomba munkája. Hogy felszakgatta az utcza kövezetét, olyan gödröt vetett, mintha onnét nagy élőfát ástak volna ki. — Szörnyű dolgok ezek ! Ilyenről Léninek fogalma sem volt. Mig itt bámulja a pusztulás képeit, kardcsörgés, sarkantyupengés és vidám csevegés zaja hivja ki figyelmét — föltekint. Nézd Móricz, miféle uraságok jönnek itt? Ezek 1 honvéd tiszt urak. Ejnye, de szépek. — Olyan Ösmerős képe van annak a veresszakállunak, .... mintha láttam volna már valahol, ... de biz isten ösmerem is . . . hisz ez az P . . . s ur! Meg is szóllitom. Azzal se szól, se hall, tovább megy a tiszt felé. Alázatos szolgája! jó reggelt kivánok. Nos ? . . . szólt a tiszt kérdőleg. Nagyon örülök, hogy ilyen uraságban találom a tiszt urat. Nos? . . . Nem is tetszik már rám emlékezni; kérem alássan — én vagyok a Léni, Pápáról. Nos, aztán ? . . , Azt a tizenhét forintot talán el is tetszett felejteni ? Igen! én elfelejtettem; felejtse el maga is. Dr. Závory Sándor. Értesités. A pápai, állami tanitóképezdével kapcsolatos, elemi gyakorló-iskolába a jövő : 1899/1900 tanévre 42 gyermek fog fölvétetni. Az osztályok száma: VI. ; tehát mindenik osztályba 7—7 gyermek. Ha pedig az V.-ik és Vl.-ik osztályokba nem jelentkeznék 7—7 : akkor az alsóbb (I. II.. sat.) osztályokba fog fölvétetni több. Az elmúlt csonka tanév gyakorló-iskolánkra a megpróbáltatások éve volt. A vallástanítás ugyanis sehogysem tudott rendes útra terelődni. A gyermekek — ami egyáltalában nem volt rendén s kivételesen csupán ez évben csak a békeség kedvéért történ — intézetünkből osztályonként kijártak, felekezetük iskoláiba; mindenik osztály másmás órában; tehát a hat osztály 12 órában. S ez a körülmény a rendes tanórák beosztását alig gondolható módon megnehezítette. Jővőre minden felekezet vallástanitója be fog járni intézetünkbe egyidöben, hetenként 2 órán. Mindahat osztály együtt, egyszerre tanulja a hittant s igy a 12 óra 2-re száll alá. Állami, elemi gyakorló-iskolában ez igy szokás; a törvény ezt igy rendeli. ' S ezzel gyakorló-iskolánkban minden rendbe jön. Tanóráit képezdénk követelményeinek megfelelőleg oszthatja be s jobbra-balra tekintet nélkül haladhat törvényszabta utján. Ez a csonka, rövid év is elég volt arra, hogy a közönség — de főként a gyermekeiket ide járató szülők — megkeressék azt az iskolát. Jövőben még jobban meg fogják szeretni, mint megszereti a gyermek, aki egyszer ide belépett. Ez iskolába a fölvétel folyó'; augusztus hó 15-én kezdődik s tart addig, mig a létszám a 42-öt el nem éri. Akik tavaly jártak: azok is tartoznak — ha tovább is ide akarnak járni — újra beiratkozni. Akik szegénységi bizonyítványt nem tudnak fülmutatni: azok félévi tandíj fejében 2 frtot, beiratási-dijjal (egyszersmindenkorra) 1 frtot, könyvtárra 25 krt s a tanitói nyugdijalapra 15 krt fizetnek. A szegénységi bizonyítvány fölmutatóknak esetleg a 25 és 15 kron kívül a többi fizetés elengedtethetik. Nagyon szegénynek még ez is ; sőt köny, vekkel és egyéb tanszerekkel is segélyeztetheI tik a jóravaló, igazán szegény szülők gyermeke. Fölvételi elsőbbséggel a tavalyiak bírnak. Ujak csak abban az esetben vétetnek föl, ha a létszám a tavalyiakból ki nem telnék. A gyakorló-iskolai tanitó bácsi a beírást lakásán teljesiti. Sietni jó lesz; mert nagyon sokan vannak a vágyakozók. A tanítások kezdete : szept. 1. » Gleichenberg, 1899. aug. 8-án. Szováthy Lajos igazgató. — Nyilvános köszönet. Billitz Ferenczné urnő 0 Nagysága a „Wahrman Mór" egylet részére 5 frtot adományozott, mely kegyes adományért hálás köszönetét nyilvánítja az egyesület szegényei és árvái nevében az elöljáróság. f — Felleghajtás. Ootthard Sándor herényi földbirtokos sikerült kísérleteket tett a felleghajtásra a napokban. A záporesőt, vagy jeget hozó felhőket mult számunkban ismertetett mozsárágyukkal sikerült ugy elhajtani, hogy egy felhő sem eredt meg. Minthogy azonban az egyik határból ily módon elűzött felhő a másikban könnyen beeshetik, felhívta a vasmegyei gazdálkodók egyesületét, hogy mindenütt szervezzenek ily mozsárágyú állomásokat, mert jövőre mindenképen igy fogja birtokát ismét megvédelmezni a jégtől. — Hölgyeim! Sok ideig volt alkalmam Bécsben, a legelsőbbrendü divattermekben mint szabásznőnek elsajátítanom mindazt, a mi egy csinos, elegáns, Ízléses, divatos ruha kiállításához szükséges. Nemcsak női, hanem gyermek toiletteket is készítek s a legújabb Divat Lapok állván rendelkezésemre, minden e szakba vágó munkát a legutolsó divat szerint állithatok ki. Kész gyermekruhák is nagy választékban vannak. Lzletem Kossuth Lajos u. (Nobel ház.) Tisztelettel Selinkó Józsefné.