Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-08-06 / 33. szám

Pápa, 1899. I. évfolyam 33. sz. Augusztus 6. ^ & FtTG-G-ETLElSr, THETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: His-uloza. 9ÍM>. SZ., hová a kéziratok és az előfizetési pénzek küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Laptulajdonosok képviselője Szováthy Lajos. A szerkesztésért felelős: Győri Óvnia. Előfizetési árak: Egy évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 forint. Egyes szám ára 10 kr. Apróhirdetés szavanként 2 kr. Áz alispáni Ítélet, Nem akartunk e kérdéssel foglalkozni, mert ugy véltük, hogy a szinészek elitélésére vonatkozó ügyet a felsőbb fórum határozatával elintézte és ez itélet előtt meg kell hajolnunk. Mi meg is hajlunk előtte, s ha mégis szó tárgyává tesszük ily későn, annak az az oka, mert egész ostromnak vagyunk kitéve azért, hogy az alispán úr ide vonatkozó Ítéletére mi a véleményünk. Annak a sok kérdezősKodőnek, a még -több kíváncsinak válaszolni fogunk lehető rövidséggel és alapossággal. Mindenek előtt kijelentjük, hogy az itélet formai része ellen kifogásnak lenni nem szabad és ennek okáért azt, mint a döntő fornm határozatát tisztelettel és engedelmességgel fogadjuk. Azonban ez a lisztelet és engedelmesség nem zárja ki, hogy meghányj uk-vessük: vájjon az alispáni döntés kielégiti-e azokat a föltételeket, amelyeket forumához, mint sok dologban végső döntésre hivatott tényezőhöz, a jogért küzködő közvélemény megkövetel? Fájdalommal jelentjük ki, hogy az alispáni határozat ezen ügyben sem a törvényes gondolkozásnak, sem a logikának eleget nem tesz, sőt hivatkozásai ellenkeznek a köztudomású ismeretekkel. Ne menjünk messzire. Idézzük a czigarettázó színészeket iPető döntés szavait s mérlegeljük : vájjon igazunk van-e ? A határozat meritalis része igy szól : Minthogy az mindenütt bármely magyarországi színháznál meg van engedve, hogy az egyes szereplők szerepük előadása közben, amennyiben azt az illető darab — - a mi a jelen esetben a súgókönyv bemutatásával a tárgyaláson igazoltatott is, — előírja, a színpadon dohányozhassanak, s még ha ez meg engedve nem is lenne, ezen cselekményt az egyes szereplők terhére akkor sem lehet felróni, mert ők szabályaik értelmében kötelesek magukat mindenkor a rendező utasításainak alávetni r. t. Pápa város rendőrkapitányának fentebb jelzett ítéletét megváltoztatom stb. stb. személyeket a kihágás vádja és következményei alól fölmentem. Eddig tart a hivatalos határozat érdemleges része. Csak egy gyors áttekintés ez itélet megokolása és a rendőrkapitányi végzés okadatolása között, s azonnal látjuk, hogy hol a több meggyőző argumentum. Az alispáni végzés nagy bátorsággal, mintha valóban úgy lenne, hivatkozik arra, hogy minden magyarországi színháznál a szivarzás meg jvan engedve. Hát teljes tisztelettel protestálunk ezen érvelés ellen, mert nem felel meg a valóságnak. Tudtunkkal sem a soproni, sem a debreczeni, sőt a bpesti magyar színháznál sem szabad czigarettázni, avagy szivarozni. De még ha csakugyan ezen okolás az igazsággal semmikép sem ellenkeznék, még „A PAPAI ÚJSÁG" T

ÁRCZÁJA, ZETóxzircLői levról. Herkulesfürdő jul. végén. A likvidáló századvég vívmányai: a secessió, bromkáli és Dreyfuss ügy közé méltán sorakozik az is, hogy egy hajdan erős mű(?)fajt, a „fürdői leveleket" agyonütötte. Mi „romantikusok" még értük és műveltük erősen, olyanforma recept szerint, mint a B—m. J—ó. mucsai tudósításai, — persze hogy karrikirozva, — bemutatják. Felfedeztük a Zsombék Füredeket, kiemeltük gyógyhatásaikat, eldicsértük, avagy elgyaláztuk a fürdőigazgatóságot, felsoroltuk a notabilitásokat, a szép hölgyeket stb. Mikor aztán a fővárosi lapokban, vagy a Csörötnök-Rönöki Tárogatóban nyomtatásban megolvastuk, valami michel-angeloi önérzet töltött el bennünket fölötte, olyanforma érzés, hogy: Istenem, miképen is telhetik ki ennyi egy embertől? Nohát ez a genre nincs többé, s köztünk ne maradjon, nem is kár érte. Mert hiszen a mi előnye van, vagy lehetne egy fürdőnek, azt a millió prospektus ugy kivixolja, hogy e részben semmi kívánni való nem marad hátra. A mi pedig a hátrányokat, fogyatkozásokat illeti, a miket én többrendbeli' százasok árán szerzek meg önművelődési tapasztalotokul, nem bolondultam meg, hogy elhirdessem s ezzel felebarátomnak ugyancsak többrendbeli százasát megmentsem. Egye meg ő is a kappant. Ekkép gondolkozván a fürdőkről és a fürdőlevelekről, mi lehet mégis az oka, hogy írok? Megmondom. Ismerek egy néhány tuczat fürdőt Ischltől Péthig, vagy a néhai Ugodig, de ilyen egészen fürdőhelynek való és azzá csinált helyet mint Herkulesíürdő, még nem láttam. Podagrás, vagy pas de quatre-tánezos légy, itt muszáj magadat jól érezni. Valószínű, hogy nem tudnám kellőkép megmagyarázni, miért szép, miért bájos, miért kedves ez a fészek, (mert ugy fekszik a Cserna völgyben, mint egy fészek, a lombos ágon) s az a sok-sok tanú, a kire hivatkozhatnám, valószínűleg éppen ilyen subjectiv, nem perrendszerii, bizonyítékkal fogna szolgálni: Lehetséges, hogy a levegőben van, a helyhez kötve az az érzés, tény az, hogy mind igen szeretünk itt, mind nehezen válunk meg innét. Ez az egyik ok. A másik pedig — s ez jogosultabb mint az első, az, hogy szeretnék a Dunántul propagandát csinálni ennek a kis édennek. Tessék elhinni, nem szorult rá, vagy 6000 ember megfordul itt évenkint, de a fivirj son túlról alig egy kettő. 8aját érdekükben s a magyarság érdekében szeretném a figyelmet ide irányítani. Mégis, hogy egy kissé realisabb legyek meg kell mondanom, hogy az innen szóló prospektusok, pedig meglehetős superlativusban vannak tartva, a min otthon mosolyogtam is — egy betűt sem hazudnak. Az, a ki azokat irta, ép ugy hatása alatt lehetett a hely varázsának, mint mi fürdővendégek de nem nagyított, nem tódított. A természet az örök, a szép, a fenséges, erdős hegyeivel, festői szin- és forma hatásaival kistafirozza ezt a völgyszakadékot dúsan, pazarul A legmegbízhatóbb szabó czég!! FRIEDMANN JAKAB — Fö-utcza, a Benczések átellenében — első rendű szabó üzlete, hol a legelegánsabb férfi ruhák készíttetnek bel- és külföldi szövetekből. Fontos kiszolgálás, jitanyos ár! Elegáns !! angolMxabiÍN ! !