Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-07-23 / 31. szám

Pápa, 1899. I. évfolyam 31. sz. Julius 23 FÜGGETLEN, TAjRS^TD.AJLDyo: 33IETIIj-AJP_ Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 14ÍS-ll<CZil. W90. SX.. hová a kézifatok és az előfizetési pénzek küldendők. Kiíratok vímmzu iák. Laptulajdoiiosok képviselőj. : Szováthy Lajos. A szerkesztésért felelős: íirvői'í Gyula. ElűíixoKfíti árak: Egy évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 forint. Egyes szám ára. 10 kr. Apróhirdetés szavanként 2 kr. Elmélet és gyakorlat. A tudományban az elmélet, az életben a gyakorlat a mérvadó tényező s; igy következetesen minden gyakorlati -dolgot elmélet előz meg. Nincs egyetlen egy intézmény széles e világon, mely úgyszólván magától, a megfelelő elméleti előzmények nélkül jönne létre. Hisz a világegyetemet is Isten teremtő szava hivta életré s ezért igen helyesen * jegyzi még a költő : „Kezdetben volt a szó." — l)e az ismét megczáfolhatatlan tény, hogy a szó csak akkor bir fontossággal, ha a tervbe vett cselekménynek a hirdetője, a mint Götlie magát csaknem megczáfolván, azt mondja, hogy „kezdetben volt a tett

u. A mai idő gazdag tervekben és elvileg elhatározott cselekményekben. Van eszme elég, de hiányzik a tett. Beteljesült Arany János jóslata, hogy csak a programmok korát éljük. A feladatok, melyeknek megoldására a társadalom törekszik, az elmélet magaslatán állanak, a czél, az irány, a törekvés lényege mind megfelelő, de ezeknek érvényre juttatására meg kellene teremteni a megfelelő eszközt, a hiányzó tetterőt. Midőn e lapok a „kereskedők egyesülete" létesítését hozták szóba és két erélyes czikkben sürgették, utána jártam a dolognak s meggyőződtem 'arról, hogy a szerkesztőséget helybeli kereskedők ösztönözték, ugy a mint engem azután helybeli kereskedők szólítottak fel czikkem megírására. Ezen előzmények után az ember azt következtethetné, hogy a pápai „ kereskedők egyesületének" létesítése égető szükséget képez, hogy valami elodázhatatlanul szükséges in'tézmény, amint hogy tényleg az is. Ha azonban mindig csak a szónál marad a dolog, ha csak vezérczikkezünk, helyeselünk vagy kifogásolunk valamit, akkor czélhoz sohasem jutunk. :— Aradon csak a minap ünnepelték az ottani „kereskedők egyesületének" 30 éves jubileumát, az intézmény bevált, a kereskedelmi élet szükségessé tette aiinak létesítését ott, a mint szükségessé teszi máshol. De hiába, Aradon aszót tett követte ; nálunk általános a panasz, hogy a kereskedő világ nem azt az állást foglalja el a társadalomban, mely megilleti, hogy a közterhek legnagyobb részét viseli, a közügyek elintézésére pedig befolyással nem bir, hogy mindig csak kötelességek terhelik, a nélkül, hogy aránylag megfelelő jogokkal rendelkeznék, de nem cselekszik semmit, megelégszik a puszta szóval, az irott malaszttal, pedig ideje már, hogy a tett-is előtérbe lépjen. — Nem elég- a kuzködőteret egész szótengerrel elárasztani, hanem ha bajunk van, a bajok orvoslásáról kell gondoskodnunk, még pedig a kellő időben és kellő módon. Ha a panasz jogös és van mód rá, hogy a hiányt helyrehozzuk, miért haboznak az érdekelt félek," meddig és mire várnak ? A kereskedők és iparosok Pápán a lakosság zömét képezik ; ez megczáfolhatatlan, elismert tényr?A helyA „PÁPAI ÚJSÁG" TÁRCZÁJA. Köxlxl y-elsL. A mikor először Ölelt a karjába, Fényes könnyek hulltak Halovány arczára. A mikor először Játszottam a porban, ' Könnye hullott ismét örömben, mámorban. A mikor kiléptem Idegen országba, Könnytől ázott újra Szemének pillája. A mikor kivittek Egy hideg országba, Az én hangom fult el Keserű sirásba. Halmi Iifklog. Fellegliaj -báiS. ,/Coelum ipsum petimus stultitia". — Magát az eget is ostromoljuk már esztelenségünkben — írja a latin költő. Valóban, 1000 év múlva gyorstüzelő mozsarakkal, ekrazittel töltött rakétákkal lövöldöznek az égre, hogy egy kis módosítást eszközöljenek a fellegek tömörülésében és irányában. Bármily sokfele iparág, tudomány és művészet' virágozzék valamely államban, országban : mindennek alapja a termés, mert ebből lesz a liszt, a kenyér. Ha rósz, vagy kevés a termés, megérzi nemcsak a foldmives, hanem az iparos, a hivatalnok, a gyár, stb. általában minden szövetkezet és intézmény. Nem csoda tehát, ha igyekeznek az időjárási viszonyok tanulmányozásával kiismerni az okokat, hogy igy az okozatot elenyésztessék, vagy módosítsák. Érdekes megemlíteni, hogy mily ügyesen védekeztek s védekeznek jelenleg is kitűnő, nagyobb földbirtokosaink a fagyás ellen. Igy ismertem egy mintagazda hírében álló,* ügyes földbirtokost, a ki, midőn estefele májusban vette észre, hogy éjjel fagyni fog — a gyümölcsöskert körül nedves rőzsét gyújtatott meg s égetett' egész éjjelen át. Vájjon miért ? . Egyszerűen azért, mert a képződött füstréteg a gyümölcsös fák s a mélyen fagypont alá lehűlt temperatura között izolátorként viselkedett rosz vezetőképességénél fogva s igy megakadályozta a gyümölcs megfagyását; másrészről meg a sok rőzsecsomó tüze is melegítette az alsóbb légrétegeket, a felsőbb, hidegebbektől pedig izolálta a fát a füst. Annyival érdekesebb tehát nekünk, magyaroknak olvasni, hogy egy franczia tudós, látván az indiánusoktól a fagy elleni, elébb közölt módszert — igyekszik ezt majd meghonosítani. Kzt ugyan már nem kell, mert e kitűnő magyar módszert nálunk már régebben alkalmazzák. Valóban: „semmi sem uj a Nap alatt". A gazdálkodó embernek két hatalmas fegyerre volna szüksége, hogy mathématikai A legmegbízhatóbb Nzabó czégü FRIEDMANN JAKAB — Fő-utcza, a Benczések átellenében — első rendű szabó üzlete, hol a legelegánsabb férfi ruhák készíttetnek bel- és külföldi szövetekből. Fontos kiszolgálás, jutányos ár! Elegáns ! ! augolszabás ! !