Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.
1899-07-09 / 29. szám
Pápa, 1899. I. évfolyam 29. sz. Julius 9. FtTG&ETLEN", TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kis-lltcxa. í>í)0. sz.. hová a kéziratok és az előfizetési pénzek küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Laptulajdonosok képviselője Szováthy Lajos. A szerkesztésért felelős: Győri Gyula. Előfizetési árak: Egy évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 forint. Egyes szám ára 10 kr. Apróhirdetés szavanként 2 kr. A sajtó vészes lovagjai. Értjük ez alatt a sajtónak azon kevés számú, nem éppen tiszteletreméltó munkásait, a kik az irás hatalmát arra használják fel, hogy a becsülésben megőszült polgárok, tisztes polgárnők, sokszor ezek családjára ráfenyegessenek ekkép: Vagy fizetsz lapomra és benne hirdettetni fogsz? vagy pedig meghurczollak közvéleményszerte. S természetes, hogy a megijesztett polgár, semhogy végig kaczagjanak rajta a városon, vagy a vidéken, váltságdíjul megrendeli az ilyen nyá-í jaskodásokból éldegélő sajtóterméket! Szomorú állapot ez ugyan, de való. v S a legsajnosabbb benne az, hogy vannak oly lágy szivü emberbarátok, akik az e fajta hírlapíróknak még pártjára is kelnek ugy gondolkozva, hogy annak a szegény irónak is élnie kell valamiből. Hát, ha szabad büntetlenül ily módon az életet fentartani, akkor ne csukják el a tolvajt, ha a végső nyomor- hajtotta lopásra; ne ítéljék el a rablót, mikor a maga s családja éhínsége adta kezébe a támadó gyilkot, hogy erőszakkal jusson kenyérhez; ne állítsák törvény elé a zsarolót, aki merész fenyegetésekkel kényszeritett másokat arra, hogy neki pénzt adjanak. amivel iszonyú nyomorúságán segítsen. Igen, ezeket elitélik és szörnyen megbüntetik és jogosan, igazságosan, isteni és emberi törvény szerint. De a sajtó becsületrabló tisztességtolvaj és zsaroló elemeit élni, sőt grassálni hagyják büntetlenül — az isteni, emberi törvények ellenére és a társadalom szent érdekének rovására. Pedig nincs drágább kincse az embernek a becsületnél és a tisztességnél. Ha ellopják vagyonunkat, még azt visszaszerezhetjük könnyen; de ha ellopták, elrabolták becsületünket] és társadalmi tisztességünket: nehéz, vagy lehetetlen is annak újra birtokába jutni. S ezért bámulatos, hogy van város és vidék, ahol a sajtó ily vészes lovagjait a társadalom élni és pöffeszkedni engedi és ahol a hatóság ellenük föllépni erélylyel nem akar, vagy nem mer. Még a társadalomnak a türelmét e tekintetben megbocsáthatjuk. Mert, ha látja, hogy a hatóság e kétes existencziák működésével nem törődik, sőt mosolyogva fogadja: érzi, hogy nincs más tenni valója, mint szépen hunyászkodva meghajolnia a gyászos és rút viszonyok előtt. S az ily pocsékká lett körülmények között grassálva hordja fejét az ily lap szerkesztője s mivel nagyon is érzi, hogy számottevő elem lett a társadalomban, kevesli csupán a magánegyének megtámadását, vad rohammal neki tűzi piszkos fegyverét egy-egy hatósági személynek vagy azért, mert neki az a hivatalos férfiú nem tetszik, vagy annak okáért, mert esetleg megbüntette őt, avagy azért, mivel hatósági személy kikezdésével és üldözésével még magasabb fokra A „PAPA I U JSAG" TÁRCZA JA. _A.z éxL dalai m. I. Bocsáss meg ! . . . Mikor az első csókot adtad, Bocsáss meg édes életem, Mikor ajkamhoz tapadt ajkad, Könnyektől ázott két szemem. Mikor először mondtad búgva: Szeretlek sápadt vén gyerek, Ajkam remegve félve súgta, Én Istenem higyjek neked ? Ez élet sötét zord éjszakája, Hogy megvirrad még valaha, Hogy „neki" is lesz ifjúsága, Nem is reméltem én soha. Fülembe még nem súgta senki, Asszony nem mondta még nekem, Hogy szeret, enyém akar lenni, — Ezért volt könnyes két szemem. II. Szedő gyerek. . . Szedő gyerek hiába állsz Kéziratra lesve, Kolumnába nem szedhető A szivem keserve. Nem tudok én Tárczát, verset, Novellákat írni, Csak sápadtan, gyászruhásan Bánatosan sirni. Újdonságok, napi hirek Nem léteznek nékem, Elég fontos sensatio Most a szenvedésem. Ülésekről tudósitni, Nem vagyok most képes, Holt saison vagyon én nálam, Hagyj békében kérlek. Miről írjak? .... Kis városi temetőben sir van, Hol egy édes asszony fekszik Hidegen a sirban. Nem érdekel senkit ez már, Unalmas egy thema, Eredj fiam . . . hisz nekem is Szabad sirni néha. Halmi Brfdog. ZB"ULcLa]p©s-b± le"vól. II. Alles was geschieht, geshieht nothwendig. Schopenhauer. Tisztelt közönség! Engedjék meg, hogy egyelőre átadjam a szót egy bécsi ismerősömnek, kinek naplójából közlöm az alábbi részt. Átutazóban voltam Budapesten, mivel egy régi óhajom teljesült. Ezt azonban csak azért mondom, mert mint minden napló, az enyém is ki van téve az érdekelt felek indiscretiójának és én a világért sem akarnám a Bécs és Budapest között amúgy is feszült helyzetet még jobban kiélesiteni. Tehát voltam Budapesten, megnéztem a lánczhidat, földalatti villamost, Erzsébettéri FRIEDMANN JAKAB A legmegbízhatóbb szabő c« égi! FRIEDMANN JAKAB Elegáns !! augolszabá* ! ! A legmegbízhatóbb szabő c« égi! — Fö-utcza, a Benczések átellenében — első rendű szabó üzlete, hol a legelegánsabb férfi ruhák készíttetnek bel- és külföldi szövetekből. Poutos kiszolgálás, jutányos ár! Elegáns !! augolszabá* ! ! — Fö-utcza, a Benczések átellenében — első rendű szabó üzlete, hol a legelegánsabb férfi ruhák készíttetnek bel- és külföldi szövetekből. Poutos kiszolgálás, jutányos ár!
