Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-04-09 / 15. szám

Pápa, 1899. I. évfolyam 15. sz. FITGGETLEIT, T^LlRS^-ID^LlVEI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Uj-lltCZa, 122. SZ., hová a kéziratok és az előfizetési pénzek küldendők. Kéziratok, vissxa nem mlntnnk. Laptulajdonosok képviselője: Főszerkesztő : , Szováthy Lajos. Dr. Nyikora József. A szerkesztésért felelős főmunkatárs: Makav István. l^löíizetési árak: Egy évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 forint. Egyes zám ára 10 kr. Apróhirdetés szavanként 2 kr. Művészet a vidéken, A művészetek éltető eleme, köz­pontja mindig a főváros. Igy van ez nemcsak nálunk, hanem az egész vi­lágon. Mert a művészetek csak ott fejlődhetnek, hol ennek élő képviselői? a művészek naponta tápot nyújtanak neki s viszik mindig előbbre. A művészetnek több faja van. De főleg a zene, festészet, szobrászat, szí­nészet azok, melyek, mint a művészet birodalmának egyes országai: na­gyobb területet foglalnak el. A festészet és szobrászatról vidé­ken szó sem lehet, mert hiányoznak a mesterek. Egyedül áll ebben a te­kintetben az egész országban Nagy­Bánya, hol oly művész kör alakult, melynek festményei a pesti tárlaton mindig feltűnést keltenek, sőt már több izben oly coneurrentiát nyújtot­tak, hogy e miatt elkeseredett harcz is volt a művészek között. A szobrászat sehol vidéken nem talál művelőkre könnyen érthető okokból. Marad tehát a vidéknek a zene és szülészet, mint művészeti ágak. Mig az előbbiről állithatjuk, hogy ha­tározott terjedésnek örvend, a meny­nyiben pl. a dalárdák még kicsiny községekben is megalakulnak, vagy más alakban is kifejezésre jut ujabban a lakosok zenei érzéke : addig a szí­nészet mintha megállt volna terjesz­kedésében, sőt mondhatjuk szűkebb térre szorul. Nem a qualitásra értem ezt, mert — hála Istennek — ez el­len mindig kevésbbé lehet panasz, hanem a quantitásra. Ugy tudom, hogy jelenleg csak 24 színtársulat működik a vidéken, s szomorú dolog, hogy ez is soknak mutatkozik. Pedig a színészet az, mely leg­közelebb férkőzik az emberekhez. Ez az, mely még a kevésbbé műveltet is érdekli, s mely kulturális ismeret­terjesztő hatása mellett főleg azért fe­lette fontos, mert az emberi gyarló­ságból eredő hibák és bűnök ostoro­zása, pellengére állítása oly alakban történik, hogy az illető, kiben azon hibák megvannak is — személyére nézve sértőnek nem találhatja, mert hiányzik a kijelentett személyre való vonatkozás — mégis okul belőle. Pápán a zene igen magas fokon áll. Csak egy Jókai köri zenei prog­rammot, vagy márcz. 15-ikét kell megnézni, meghallgatni s azonnal meg­győződhetünk erről. Sőt, hogy váro­sunkban nagy érzék van a színművé­szet iránt is, mutatják a sikerült mű­kedvelői előadások s élő bizony­sága városunk müérzékének Thalía temploma, mely csak segíti elő a szí­nészet iránti érdeklődést. Nagyon csodálkozni kell tehát ak­kor, ha most, midőn egy, a vidéken szinte ritka, sok művészt és művész­nőt számláló színtársulat működik. ! a közönséget ez hidegen hagyja, ugy, hogy alig-alig látogatja a színházat. Pedig hozzánk vagy a nyár el­A_„ PAPAI ÜJS AG" T ARC ZAJA, WENCZEL KIRÁLY. TÖRTÉNETI SZÍNMŰ 3 FELVONÁSBAN. IRTA : Dr. NYIKORA JÓZSEF. (2) (Folytatás.) András. Ha jónak ismered .... Helén. Tanácsod jó Leend, előre gondolom. András. Hogy az lesz, azt Hiszem ; de szinte félve kérdezem, vajon Követni lesz-e majd erőd ? Helén. Miért atyám? András. Mivel ti gyönge nem, azért hivattok igy, Hogy egy hibátok épp' a gyöngeség. Elegáns !! angol sznhás!! Helén. A test Lehet, hogy az, de nem a lélek is. András. Ne is; — De hát tekintsük azt, mi testi gyöngeség. Van egy darabka hus belől a bal felen, Mit olykor észre sem veszünk, verése oly Szelíd; de néha, mint a tengerárt ha rajt' Vihar süvölt, a benne lüktető nedűt Szilaj erővel iizik indulatjaink: Az érzelem s a szenvedély ; ilyenkor e Maroknyi hus az ur, a lélek és az ész Előtte hódol, és legyőzve adja meg Magát. Helén. Igen, ha gyönge volt. András. S te gyermekem Erősb vagy-e a többinél ? Azoknál, a Kiknél magasbban állsz ? Helén. Hiszem, hogy az leszek. András. Figyelj tehát. Ha serdülő leány szivét Egy ifjú lopja meg, s a lányka boldogan Felőle álmodik, hivén, hogy álmait Valóra váltja majd az ébredés : mi lesz, Ha ekkor édes almiból csalódva kél, Ha ébredése az, hogy ifja, kit szeret, Ez érzelemre már nem érdemes ? Helén. Mi lesz ? A lanyhul egy letört virág leszen, kinek Szivén a kora hervadást siratja majd Szemünk. András. Igen, ha késve tán segitni nem Tudunk. De hogyha jókor érkezünk, a kis Virág viritni fog tovább, s a hervadás Szivét nem ejti meg .... Helén! te már szeretsz V Helén. Igen! András. Tehát való ...Se szűzi láng, a mely Szivedben gyúlt, az ifjú Vernerért lobog ? Helén. Ugy van atyám ! hiszen kezemre érdemesb Alig lehetne nála más. Együtt valánk Mi gyermekek ! a boldog gyermekéveket FRIEDMANN JAKAB üzletében — Fö-utcza, a BenczésJí átellenében — SZILY I ii X í c X sxabóiizlctének átvétele folytán "^öffl a raktáron levő kelmék a legjutányosabb árban kaphatók. E'egans ! ! angol szabás ! !

Next

/
Thumbnails
Contents