Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-02-24 / 16. szám

II- évfolyam, ÍO. szám. Ára fillér. 1945 február 24, szombat Felelős szerkesztő és kiadó: Szentkirályi Zoltán -sislss" •••SfeB A IB9B8I k ^SBRRm • • • B BflSSBlBr 1IRIIIH IBBB BBBlBBr ^KHBBÍ oise® BBBHIFÜI3SBBH r RlflKBI BfllRBB -isbé r Főmunkatárs: Téglássy János Ssálasi Ferenc: „Minden áldozatot meghozunk a hadseregért, tőle viszont megköveteljük, hogy kötelességét úgy teljesítse, hogy nagy harca végén országunk felszabadítása álljon és Nemzetünk dicsősége, nagysága és boldogsága" Gyermelihadsereg köszöntötte a Nemzetvozetőt zalamegyei országjárásán Magyar nemzetünk hitét, bizalmát erősítette a Nemzetvezető januári országjárása. A megmaradt országrész népe bizakodva figyelte Szálasi Ferenc látogatásait, munkáját, kijelentéseit, melyek Nemzetünk való helyzetét vázolták és ismertették a kötelességeket, melyek teljesítése árán biztos a győzelem. Híre járt csakhamar, hogy a Nemzetvezető országjárásán ellátogat az egyes családokhoz, minden felmerülő kérdésben a lehetőség szerint helyszínen dönt és ítélkezik... És a kjs .magyar házikókban, -{''ol y^^''

1' rl/jlg-z-nak a győzelemért, ahol élt a hit, most megnagyobbodott a remény, fokozódott a munka, mert méginkább értelmét látták a harcnak. Hiszen nem veszhet el az a nemzet, melynek vezetője a vész óráiban népét látogatja, aki résztvesz a küzdelmekben, aki meghallgatja népét, személyesen önt hitet és erőt azokba, akiknek dolgos két karjára jsz^ksége van a győzelemnek. Az egész nemzet várja, hogy országjárása során megismerje a Nemzetvezetőt. Szétszakíthatatlanul e^gyéforr most a nép Vezérével, a megmaradt országrész népe olyan sorsközösségben él a Nemzetvezetővel, hogy ezt a köteléket semmi és senki szét nem szakíthatja. Vezére és népe tűzbe megy egymásért és csodájára járhat a világ ennek a nagy áldozatos,, kölcsönös hűségnek £S rajongó szeretetnek. IJj falvak épülnek majd és űj városok A Nemzetvezető országjárása során február 10—11. és 12-én Zalamegye több járását látogatta meg és Zalabesnyő, Nova, Pacsa, Keszthely, Sümeg és Zalaszentgrót községekben tartott értekezletet a járás katonai, közigazgatási és a pártvezető tényezői részére. A Nemzetvezető, nem gyűléseket tart és nem beszédeket mond, Jianem értekezést és megbeszélést, gyakorlati kérdéseket tesz fel a végrehajtás területén élő vezetőknek és gyakorlati kérdésekre válaszol. Javaslatokat hallgat meg és egyes kérdésekben azonnal intézkedik. Az elmúlt hónapban, a győrmegyei látogatások alkalmával felmerült problémák a zalai országjárás alkalmával már mint kész rendeletek jelentkeztek, annak l^izonvságaképpen, hogy Szálasi Ferenc ígéreteit be is váltja, a hungarista nemzetvezetés a ^sürgős feladatokban azonnal intézkedik. Szálasi Ferencet mindenütt nagy tömegek fogadták. Végtelen lelkesedéssel járult eléje a nép, rajongva hozták hitüket és hűségüket. Nem lehet szóban és írásban kifejezni azt a gyönyörűséget, azt a nagyszerű élményt, amit a látogatások jelentettek. Feloldódott a nemzet fázós merevsége, a felszabadulás | az %g;yes községek, hogy Szálasi Ferenc minérzése öntött el mindenkit, hogy a Legfel • denütt nagy-nagy szeretettel gyűjti maga köré sőbb Hely, az államfő nem elérhetetlen meszszeségben körülbástyázott bálvány, hanem élő, szerető, dolgozó ember, aki atyja és vezére a küzdőknek, harcolóknak. A Nemzetvezetőt útjára elkísérte Hennvev Árpád altábornagy, a Nemzetvezető személve körüli miniszter, vitéz Endre László, a hadműveleti terület polgári közigazgatásának .vezetője, Baky László, a Nemzetbiztonsági Jroda Vezcu je, ca. Jaricsuskó öáboi "országgyűlési képviselő, pártvezetői megbízott, Mészáros István a testőrség parancsnoka és Csonka Emil, a Nemzetvezető íródeákja, a Pártifjúság Országos Vezetője. A Nemzetvezető minden községben a Hősök emlékművéhez indult, ahol koszorút helyezett el. Utána valamennyi község pártszervezete nevében koszorút tettek le a jDárt vezetői. Rengeteg falucska küldte el tiszteletét a hősökhöz. Száz és száz falu épült itt a zalai dombokon, és ahogy a hódolat és hála jele gyűlt a hősök emléke előtt, eszünkbe jutott, hogy így fognak majd gyűlni, épülni, szaporodni a most letarolt magyar földön a falvak, emelkednek majd a városok és mindenhová visszatér majd az élet, visszatérnek az emberek, a sok gyermek, a derű, a vidámság. Szinte láttuk, amint megindul a sok falu, a rengeteg nép és a hősök, akiknek emléke előtt tisztelgünk, mind felélednek, összefogódznak az élőkkel és megindul a hatalmas áradat, az engesztelhetetlen bosszú, hogy visszavegye ami a miénk! — Ezt jelképezik a Nemzetvezető koszorúzásai és az élők fogadalma, a falvak tisztelgése a hősök előtt biztosítja, hogy nemcsak jelkép, hanem komoly valóság is lesz a győzelem, a felszabadulás! „Az Isten áldja meg, ezerszer megáldja!" Apró falvakon, nagyobb községekben vezetett végig Nemzetvezetőnk útja. Hírét vették a gyermekeket,'. És valóságos gyermekhadserep- .köszöntötte őt minden faluban, amerre járt. Az anyák hozták lelkesedve karonülő gyermekeiket, szaladtak, rohantak Szálasi Ferenc elé mindenütt, nyújtották kis kezeiket, boldogan kacagtak rá a/ apróságok. A győzelem, az új élet, az erő,'a legyőzhetetlen, diafteímas erő kacagott ezekbe., a kis szemuk,t-n. felemelő látvány volt Szálasi Ferenc a gyermekek körében, amint mosolyogva, derűsén hajolt le hozzájuk: az ő legigazabb, leghívebb, legrajongóbb katonáihoz! A Nemzetvezető mindenütt bement a házakba, érdeklődött az egyes családoktól, kérdezősködött helyzetük, kívánalmaik iránt. Egyik házban betegen fekvő öreg házaspárt látogatott meg. Düledező, omladozó házacska volt az öregek otthona. Két ősz, nyolcvanon felüli ember feküdt halálos ágyán, az elmúlás gondolatával barátkoztak már. És hogy felderült az öreg anyó és apó arca, hogy tért vissza hozzájuk az élet, .mikor váratlanul meglátogatta őket a Nemzetvezető. Jelkép volt ez a \elenet: a halálba menetelő Nemzet számára visszahozta az életet Szálasi Ferenc. A kihűlő arcú magyar nép szívébe visszahozta a hitet, a reményt, az életakaratot, az élet értelmét! »Az Isten áldja meg ezerszer...!« rebegte könnyes szemmel, végtelen hálával az öreg, ősz paraszt, amint erőtlen kezével Szálasi Ferenc kezét simogatta. »Áldja meg az Isten!« — száll a fohász nemzetünktől az ég felé és a mi kezünk, életrekeltett és az életnek megmentett ifjú magyarok keze szorosan kapcsolódik Szálasi Ferencébe, mert ez a kézfogás a győzelem szent fogadalma, eskú az ellenség megsemmisítésére, kiűzésére! Az életet jelenti ez a történelmi kézfogás! ... i „A magyar pap szeresse Istent, Istenén keresztül pedig Nemzetét, Hazáját és fajtáját!" Az országjárása során tisztelegtek a Nemzetvezetőnél Isten szolgái is. Szálasi Ferenc örömmel fogadta a papság hazafias megnyilatkozásait. A jövő ígérete csengett papjaink üdvözlésében, amint kifejezték ragaszkodásukat a Nemzetvezetőhöz. Bármint szerették volna is egyesek, hogy a Hungarista Állam szembekerüljön a papsággal, a magyar papság megmutatta, hogv_ű£ia-ak^ria a rossz oéldákat követni, méltó és hű marad a magyar földhöz, mely számára kenyeret ád és gzeretetet biztosít. A Nemzetvezető meglátogatta az egyes községek plébániáit és szeretettel beszélgetett el jpapjaival. Reménvét felezte ki. hogrv a magyar papságot a továbbiakban nem ragadják el hazafiatlan példák és megértik, hogy vannak idők, amikor mindenkinek példát kell adnia a habozás nélküli