Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-02-24 / 16. szám

áldozatvállalással, ha a ha/a becsülete ezt így követeli meg. Krisztus és a vértanúk példája álljon ma előttünk, azoké, akik a keresztrefeszítést és kínszenvedést vállalták, de nem alkudtak meg az emberiség ellenségeivel, a világ és az igazság hóhéraival. Szálasi Ferenc mozgalmi harcai idején meghirdette, hogy a Hungarizmus Krisztus tanának a gyakorlati életbe való beültetéséért harcol. Hungarizmusunk azóta becsületesen harcol a célért és a hazafias magyar papsággal való együttműködést keresi, mikor emlékezik Szálasi "Ferenc tanítására. 1 »A magyar pap szeresse Istent, Istenen keresztül pedig nemzetét, hazáját és fajtáját. Legyen magyar pap! Legyen papja és testvére minden magyarnak. Nemzetiszocialista rendszerünk keresztény magyarokat nevel, viszonzásul megköveteli, hogy papjaink magyar „Ha kell és a hadihelyzet úgy követeli meg, úgy ebben az országban mindenki, naponta, kivétel nélkül egytál ételt fog enni, a Nemzetvezetőtől kezdve végig. Ha csak úgy győzhetünk, hogy lehúzzuk lábunkról a csizmát és odaadjuk honvédőinknek az utolsó győztes rohamra, úgy én leszek az első, aki lehúzom és mezítláb megyek felelős munkámba, gondoskodni fogok azonban arról, hogy mindenkiről lekerüljön és csak a honvéd lábán legyen. Aki erre nem lenne hajlandó, azt Nemzetünk testéből ki fogjuk taszintani I" (Országjárás, Tét, 1945. I. 25.) keresztényeket neveljenek Isten, Haza és nemzetiszocialista erkölcsi rendszerünk szolgálatában !<: A Hungarista Ifjúsági Légió sebesültjei között Több községben felkereste a Nemzetvezető azokat, akiknek apja, anyja, vagy közeli hozzátartozója Budapesten harcol a hős védők sorában. — »Visszatériink ...!« — bátorította, biztatta a hozzátartozókat. »A mi itteni munkánk legyen méltó az ő hősi erőfeszítéseikhez, áldozataikhoz, akkor bizonyos a visszatérés, biztos a győzetem...!« És öregek, fiatalok szemében megcsillant a fogadalom: dolgozunk, kitartunk, minden áldozatot vállalunk, de visszamegyünk minden poklok tüzén keresztül is! Másutt a katonaságot látogatta meg a Nemzetvezető. Felkereste a legénységi konyhát, megízlelte a honvédség ételét, megtekintette a katonai raktárakat, érdeklődött az ellátás felől. Honvédségünket, valamint a beszállásolt német katonaságot mindenütt szívesen látja a lakosság és a Nemzetvezető kérésére mindent megadnak a harcra készülő katonáinknak. { Sümegén a hadikórház sebesültjeinél tett látogatást a Nemzetvezető. Minden egyes szoI bába betért, beszélgetett a sebesültekkel. Kü| lönösen nagy számban találkozott a Hunga| rista Ifjúsági Légió sebesült katonáival, akik a Budapest felszabadításáért vívott kemény harcokban habozás nélkül rontottak az ellenségre. A kórházban vöröskeresztes önkéntes ápolónői tanfolyamot tartottak, a Nemzetvezető beült a tanterembe, meghallgatta a többiekkel együtt a tanár előadását, majd felhívta az előadó figyelmét az oktatás gyakorlatibbá tételére. — Különös örömmel köszöntötte a Nemzetvezető a sebesültek sorában az.új magyar katonát, a tízesztendős harcost, aki otthona védelmében fegyverrel a kézben szállt szembe a bolsevistákkal. Ezek a fiatal hősök, az ifjúságnak ez a haláltmegvető bátorsága, a gyenge kar hősi fegyvertragadása az, ami visszaadja honvédségünk lelkét, amelyik visszahozza az elvesztett rémé nyt! , Mindenkitől megkövetelem az áldozatot! VT

3E? A Nemzetvezető az egyes "szervezetekbien tartott értekezleteken gyakorlati utasításokat aciott, vázolta a jelen helyzetet, ismertette a célkitűzéseket, a jielyzettől megkövetelt feladatokat és teljesítendő kötelességeket. — »M.indent elő kell készítenünk a rohamra! — mondotta. Hia a győzelem és a hadsereg úgy kívánja meg, hogy mindenünket odaadjuk, — akkor mindent oda fogunk adni! Ha a srvőzelem kivívása érdekében le kell , huznunk lábunkról a cipőt, hoo^ honvédeink- 1 nek adiuk oda. újjv biztosíthatok mindenkit arról, hogy én leszek az első, aki levetem azt lábamról mezítláb fogok menni munkajhelyemre. De gondoskodni fogok arról is, hogy mindenki lábáról lekerüljön a cipő. És ha honvédeink győzelméhez az szükséges, hogy mindenki mindennap csak egy tál ételt egyék, én is és mindenki csak egy tál ételt fog enni. Viszont honvédeinktőL. ^kiknek mindent magadunk győzelmükhöz..megköveteljük, hogy áldozatos és „mezítlábas nemzetünket megbecsüljék, hogy kötelességüket úgy teljesítsék, hogy a végén országunk felszabadítása álljon, — és nemzetünk dicsősége, nagysága és boldogságai „Megadjuk!" Kossuth Lajos 40.000 honvédet kért a nemzettől, !, hogy szabadságharcát megvívhassa. Az országgyűlés akkor egetverő lelkesedéssel, pártállásra való tekintet nélkül, mámoros boldogsággal csak ennyit kiáltott: »Megadjuk!« Szálasi Ferenc áldozatot,, munkát, l<itartást és kemény akaratot kér és követel f És amerre jár, jön eléje az áldozat, a nemzet hálásan, elszántan, büszkén és lelkesedéssel 'kiáltja mindenütt: »Megadjuk!« Minden áldozatra vállalkozunk! Igen, levetjük a cipőt, levetjük a ruhát, minden odaadunk a ^győzelemért! Szálasi Ferenc mutatja a példát, mi pedig követjük azt. Magyar népünk mindig ragaszkodott vezetőihez, csak a vezetők nagyon sokszor nem becsülték meg azt, rutul visszaéltek vele. Micsoda csodákat, csodálatos dolgokat képes művelni népünk nagy szeretete, ha azt meg is becsüíik, úgy mint Szálasi Ferenc! Csodát, hatalmas csodát, amelynek tisztaságában és nagyszerűségében öszszeomlik minden megsemmisítésünkre beállított törekvés! íródeák. A honvédelmi miniszter üzent a megszállt területek maijyarsáphoz A Magyar Távirati Iroda jelenti: Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter, meleghangú és bajtársi szeretettől áthatott üzenetet küldött a megszállott területek magyarságához. Üzenetében közli a miniszter, hogy akár fegyveresen, akár fegyvertelenül egyénileg, vagy családosan jutnak át meg nem szállt területre a magyar testvérek, megbecsülésben leáz részük. Akik azonban csatlakoznak az árulókhoz és jegyvert ragadnak ellenünk, azoknak a sorsa felkoncolás lesz. Testvérek! Magyarok 1 Hallgassátok a „Magyarország Rádió" 220 kilowatton kisugárzott adását a 325-ös hullámhosszon. A „Magyarország Rádió" leadásainak időpontjai : 8.15 12.15 16.15 19.15 0.15 A „Magyarország Rádió" a legfrissebb harctéri és politikai híreket közli. Pálffy Fidél foldmivelésügyi minisz

ter rádióbeszéde : Sszabadság&arcunlt kenyeréí a dunántúli és a kisalföldi gaszdálcnalc Scell bisíasítani Gróf Pálffy Fidél földmívelésügyi miniszter rádióbeszédet intézett a magyar gazdagtársadalomhoz és abban megismételte azt a régebbi figyelmeztetését, hogy a reánkszakadt (hemzeti veszedelem végleges legyőzésére minden magyarnak figyelemmel kell lennie arra, hogy Európa és benne Magyarország a totális pusztulás veszedelmének közepébe került. A totális veszedelmen csak a totális hadviselés módszerével lehetünk úrrá, ennek előfeltételei pedig csak egy nép minden erejének össze,'fogásával biztosítható. Ma mindenki katona, a küzdő honvéd mellett a kenyeret termelő gazda, az ipari munkás és az állami gépezet mellett álló értelmiség is. — Tudom, — hangoztatta a miniszter — hogy ma már minden magyar ebben az országban látja a zsidóság és a velük egy húron pendülök propagandáinak hazugságait. A debreceni árulók által kötött »fegyverszünet« mindenkit meggyőzhetett arról, hogy ha ezt a harcot feladjuk, ncmcsak az egész magyarságnak, hanem minden magyarnak fizikai léte is bizonytalanná válik. A magyar gazda sem hiheti már, hogy termelő tevékenysége a szovjetnél menlevél lesz számára, hiszen a szovjet nem termelni, hanem pusztítani akar, az ő vetése nem a jólétből, hanem a nyomorból és pusztulásból nőhet fel csupán. — Vegye tudomásul mindenki, hogy ezt a rankszakadt halálos veszedelmet csak úgy állíthatjuk meg, ha mindnyájan összefogunk és ha mindenki küzd, aki ősi földjén meg akar maradni. Egyszer már felhívtam a,gazdatársadalmat arra, hogy az őszi szántásokat a lehető legjobban végezze el és vessen be minden talpalatnyi földet. Ahol az ősziszántást és vetést a közbejött nehézségek miatt nem lehetett tökéletesen elvégezni, ott a mó&t 'kezdődő tavaszi munkák során igyekezzünk mindent bepótolni. Szabadságharcunk megvívásához a szükséges kenyeret katonáink és a társadalom számára a dunántúli és kisalföldi gazdáknak kell biztosítaniok. A munkálatokat tehát mindenki olyan hamar kezdie el. amennvire ez lehetséges. Már Uiost gondoskodion minden gazda a szükséges vetőmag előteremtéséről és vessünk minél több olyan veteményt, amihez kevés vetőmagra van szükség. Vitán felül áll az, hogy a mai világban nem lehet eleget termelni, éppen ezért készüljenek fel a gazdák másodterménjek termelésére is. Ne maradion az országban bevetetlenül egy talpalatnyi föld sem. A közellátás szempontjából rendkívül fontos az ipari növények termelése s miután dohánytermő területeink legnagyobb része megszállás .alá került, dohányszükségletünket is a dunántúli gazdáknak kell megtermelniök. A gazdák nemcsak saját érdeküket nézzék, lássák be, hogy ruha és iparcikkek nélkül sem megélni, sem termelni nem lehet. — Számoljon minden gazda azzal, hogy \