Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-01-06 / 2. szám

T. T5 i í. m lai kft ny vtí r 3ef. FUaicola. • ——• # "Sw Felelős szerkesztő és kiadó: fi Jg^iÜÍ's::::.. Dr. Dalnoki Veress Gábor. IPpüPF I V "I"

r Főmunkatárs: Téglássy János A honvédek komoly ellenállásába ütközik a szovjet Súlyosodik a görögországi viszály Budapest felmentése idejében eljön! A Szovjet megindította nagy újévi propaganda-offenziváját A magciarsáqot nem téveszti meg a debreceni politikai STmjáték Az ünnepek előtt Budapesttől északra és délre kezdeményezfett erős szovjet támadással egyidőben nagy újévi propaganda-offenzívát indítottak a bolsevisták Magyarországon. Hónapok óta várta ezt a lépést mindenki, aki jól ismeri a szovjet háborús módszereit. Csak idő kérdése volt, hogy a bolsevisták mikor szánják rá magukat nálunk is arra a miepetrendszerű munkára, amelyből a balti államokban és Kelet-Lengyelországban már iskolát alapítottak. Az új esztendő küszöbén ellenség\éink elérkezettnek látták az időt, hogy tteljes erővel harcba vessék mindkét fegyverüket, hadseregüket és a propagandát s megkíséreljék <a magyarság ellenállásának megtörését. Néhány hetes néma szünet után megszólaltak a fegyverek a főváros körül és az elllenséges propaganda a rendelkezésre álló valamennyi rádió állomás igénybevételével rákapcsolt a legmagasabb sebességre. Karácsony előestén világgá kürtölték a nagy propaganda adut: egy nappal szent karácsony estje előtt Debrecenben megalakult az ideiglenes magyar »nemzetgyűlés«. A szovjet politika színpadi rendezői az ősi magyar városba, Debrecenbe helyezték ezúttal a népcsaló színjáték kulisszáit. A hajduváros kollégiumának patinás falai között, amelyeket csodálatosképen még megkímélt az ellenséges bombatámadások és gránátbecsapódások tüze, ahol egykor Kossuth Lajos proklamálta a független Magyarországot, itt vonultatta fel Sztálin legújabb világcsalásának sakkfiguráit. Kétszázharminc memzeigyülési képviselő^ gyűlt egybe, akiket dleoember 13-a és 20-a között wálasztottaH meg — a szovjet hírverése szerint, — a megszállott magyar területeken. N|em hiányzott semmi a külsőségek közül, amit ilyenkor főúri bőséggel engedélyez a szovjetnagylelkűség. Ott lengett a nemzeti színű zászló a református kollégium ormán, a gyűlés pedig a magyar Himnusjz hangjai mellett nyittatott meg. A szovjet rádió bemondója az események e részleténél bizonyára könnyezett is ennyi sztálini nagylelkűség és jóság láttán. Nem lenne teljles a szovjet színpadi együttese, ha a nemzetgyűlés bérkórusával nem vonulna a propaganda rivalda fényébe egy »független kormány«, amelynek — természetesen — első bejelentése az volt, hogy a nagy bolsevista Oroszország kegyes jóindulatát minden erejével igyekszik elnyerni. Ez hát a nagy propaganda toffenziiva megindítása, i amelytől bizonyára rendkívül nagy eseményeket váriak a túloldalon. Hogy ez mennyire így van, azt több jeleinség támasztja alá. Az eredmény érdekében nem kisebb elhatározásra szánta rá magát a szovjet hadvezetés, mint arra, hogy igyekezzék korlátok közé szorítani a megszállott területeken a szovjet katonák és hatóságok kegyetlenkedését. Sok jel mutat arra, hogy a bolsevista katonák határozott utasítást kaptak: egyelőre szüntessék be a szovjet módszerek és eljárások leplezetlen alkalmazását. Taktikát változtattak a bolsevisták Mindenre gondol ez a valóban csodálatraméltó szovjet propaganda, csak arra nem, hogy hatalmas arzenáljának fegyverei időközben megcsorbultak, rozsdásak lettek, elkoptak és a világ túlságosan ismeri már azokat. Vájjon mi az oka a szovjet vonalvezetés váratlan irányváltozásának? Mit jelent az, hogy a szovjet farkas hirtelen báránybőrbe bujt? A való igazság az, hogy Sztalinék egészen más reményekkel indultak októberben Magyarország meghódítására, mint amivel & valóság szembe állította őket. Azt hitték, hogy október 15-e után Magyarország érett almaként hull a bolsevizmus ölébe. Nem kell erőt pocsékolni az ellenállás leveréséne, hanem minden erőt mindjárt a magyarság teljes likvidálására^ a nemzet elhurcolására és bolsevizálására lehet fordítani. Ebben súlyosan tévedtek. Orosz hullahegyek és a szovjleít-problémák sokasodása bizonyítja ezt. Két hónap véres és egyre makacsabb hevfességgel folyó harcai kiábrándították a könnyű sikerben, reménykedőket. A magyar jóváros hősies i kitartása és a magyar-néniet arcvonalak fokozódó ellenállása meggyőzték a szovjet vezetőket arról, hogy taktikát kell változtatni: korai még a.magyarság elé tárni á bolsevizmus igazi arcát, mert a nemzet még távolról sincs leverve, sőt elllenálló ereje most kezd csatí megszilárdulni. Mi a Szovjet igazi célja? Hamarosan belátta mindezt a rugalmas szovjet hadvezetés és amit a fegyverrel nem tudott elérni, azt most a nemzet becsapásával, félrevezetésével, a szivárványos jövő ígérgetésével akarja megvalósítani. A magyarságra szakadt megpróbáltatások egyik új fejezete előtt állunk. Ne legyünk hiszékenyek és jóhiszeműek. Lehetséges, hogy a szovjet oldalán a gálád árulók mellett leszh nek megtévesztett magyarok is,, akik azonban elvesztették éleslátásukat, délibábokat kergetnek. Ezeknek a szerencsétleneknek, csak úgy mint minden megtévesztett magyarnak szörnyá lesz a kiábrándulása. Mert bármilyen csábos az a látszathelyzet, amit a szovjet-boszorkányok varázskonyhájából elénk vetítenek, nem bódulhatunk el a csalás lombikjainak hazugsággőzeitől. Szembe kell néznünk a valósággal, bármilyen göröngyös utat tartogat is számunkra/ A bolsevizmus nem ismeri a fiemztétek szabadsárgát és függetlenségét. Erkölcsi felfogása pedig az, hogy a nemzeteket blecsapni, lépreS csalni — erény, mert minél nagyobb a csaló» dás, az elkeseredettség, annál könnyebb a társadalom forradalmasítása, romlásba döntése. Ne ringassuk magunkat csalóka álmokbau. Sztálin a magyarságnak sem szánt különb sorsot, mint a letteknek, eszt\eknek, litvánoknak és a lengyeleknek. Hogy ez pedig mi, az már köztudomású. A teljes és feltételnélküli beolvadás a szovjetbe, a keresztény kultúra és civilizáció megsemmisítése. A szovjet paradicsom kebelében pedig nincs haza, nincs család, nincs meg<hitt otthon, nincs szeretet, csak végtelien szürkeség, örökös robot és cél nélküli kényszermunka ...