Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.
1945-01-06 / 2. szám
Szovjet repülők csatlakoztak Ylaszov tábornokhoz Varsó, január 4. Az egyik lengyelországi repülőtéren két IL 9 tipusos szovjet repülőgép szállott le, amelynek utasai Umnow szovjet főhadnagy és Bogatow őrmester voltak. Kijelentették: „Viaszov tábornok felhívását, amelyben a szovjet uralom elleni felszabadító harcra szólította fel Oroszországot élénken vitatták a szovjet katonák. Emiatt kérdőre akartak minket vonni. Elhatároztuk, hogy átmegyünk a fronton és csatlakozunk Viaszov tábornokhoz" Nyugaton nem lehet...! Stockholmból jelenti a Német Távirati Iroda: A németek nyugati nagy támadjása! az angol politikai körökben meglepetést keltett. Bár tartózkodnak a vélemény nyilvánítástól, de már mint tényt emlegetik: a szövetségesek nem tudják feltartani a németek előnyomulását. Légoltalmi figyelmeztetés Az utóbbi időben mind gyakrabban jelennek ' meg légterünkben orosz zavarógépek, melyek minden alkalommal kisebb űrméretű repeszbombákat dobnak le, részben felderített célokra, részben lakónegyedekre. Mivel az ú. n. repeszhatású bombákat az ellenség élő célok ellen használja, felhívom a lakosság figyelmét arra, hogy »Ziavaró repülésed és »Kisriadók« alatt figyelje a légteret és ha gépek zúgását hallja, — arra az időre, míg a gépek eltávoznak, — térjen be a legközelebbi házba. Ahol a közelben ház nincsen, ott az utak áfrkait kell kihasználni és belefeküdni akkor, ha a ledobott bombák eivítását hallani. Ahol árok nincsen, földre fekvéssel kell védekezni. A kisméretű repeszbombák ellen, minden fedett és mély nyitott árokóvóhely vér delmet nyújt. A téglafalú házak általában mind védenék, azonban vigyázni kell, hogy az ablakkal és szabadba nyíló ajtóval szemben ne tartózkodjunk. A szabadban tartózkodó élőlények a repeszhatás következtében hap lálos és súlyos sebesüléseket szenvedhetnek. Legyünk résen és a szabadban való mozgásunk alatt figyeljük a zavaró repülés és kisriadó elrendelése után a gépek \ zúgását. Tőrseők Károly. A Hungarizmus szocializmust jelent, az én és mi erkölcsi, szellemi és anyagi érdekeinek összehangolását s így nem egyes kiváltságos egyének, vagy osztályok, hanem az egyének és osztályok összességét magában foglaló nagyközösség boídogításának biztosítását tűzte ki céljául. De a Hungarizmus egyben nacionalizmust is jelent, mert a legtermészetesebb népi közösségnek, a Nemzetnek jólétéért és azon keresztül minden dolgozó egyén boldogságáért küzd. (Út és Cél.) „Budapest felmentésének órája idejében eljön" Beregfy Károly honvédelmi miniszter felhívást intézett Budapest védőihez. A miniszter a legteljesebb elismerését fejezte ki azokról a hősi harcokról, amelyeket Budapest német és magyar védő seregei folytatnak. Ebben a gigászi és önfeláldozó küzdelemben, — mondotta, — példát mutattatok és a legfényesebb haditetteket hajtjátok végre. Beregfy miniszter felhívása ezekkel a nagyjelentőségű szavakkal végződik: —• A felmentés órája idejében eljön. Ktr tmrtés! Súlyosodik a görögországi angol=szovjet viszály Az angol—szovjet vetélkedés kulisszatitkaira élénk fényt vetnek a görögországi események. A yálságos fejlemények arra sürgették Churchill angol miniszterelnököt és külügyminiszterét, Eden lordot, hogy haladéktalanul Athénbe utazzanak. A két angol államférfi Athénben tanácskozásra ült össze a görög kommunista felkelés vezetőivel és megegyezésre igyekezett jutni velük. A tárgyalás azonban teljes kudarccal végződött: Churchill és Eden dolgavégezetíenül hagyta el a görög fővárost. A görög helyzetben tehát nem k övetk ezett be enyhülés, sőt a válság még fokozódott. A görög kommunista felkelők, akiket Bulgárián át a szovjet támogat titokban fegyverrel és lőszerrel — nem hajlandók meghátrálni az angol érdekek előtt. Jellemző, hogy Churchill athéni tartózkodása alatt 1 pokolgép robbant a Grand-Bretagne szállóban ahol Soobie tábornok, a görögországi angol csapatok főparancsnoka székel. Soobie tábornok a görög kommunisták által elkövetett merénylet miatt a Nemzetközi Vöröskereszthez fordult panasszal. Külföldi sajlótudósítók jelentései szerint a görög kommunisták számos kegyetlenkedést hajtanak végre Görögországban. Athén közelében például felfedeztek egy kutat, amelyből \rengeteg holttestet szedtek ki. A görög helyzet komolyságát misem bizonyítja jobban, hogy Churchill Athénből való elutazása előtt olyan kijelentést tett: Görögországot nemzetközi igazgatás alá kellene helyezni. A londoni Times bevallja, hogy az angol nép csak nehezen küzdheti le azt a kiábrándulást, amely Churchill athéni fáradozásainak kudarca miatt érte. így kezdődött a mostani világháború (2. közlemény) Összeállította: Kora Endre A tárgyalások nehezen indultak meg. Látszott, hogy a művelt nyugat még egy kicsit irtózik a bolsevizmustól és nem akartak olyan urak leülni a Kremlben tárgyalni, akiknek ez esetleg kellemetlen lehet később. Termé-, szetesen ez a húzódozás nem segítette elő a tárgyalások sima lefolyását. Sőt, augusztus 20-án megtörtént, hogy egy szürkeruhás úr tárgyalása miatt az egész angol-francia bizottságot a Kremlben egyszerűen nem fogadták. Másnap csak későn. Ekkor is értésére *adják a bizottságnak, hogy a szovjet bizottság csak nappk múlva tud összeülni tárgyalni más^irányú elfoglaltság miatt. Két nap múlva kipattant a világ legnagyobb szenzációja: hivatalosan közlik, hogy Ribbentrop németbirodalmi külügyminiszter repülőgépen Moszkvába utazik, hogy aláírja a német-szovjet meg nem támadási szerződést. Élénken emlékezünk még arra az időre. A világ valamennyi külpolitikai újságírója szenzációéhesen várta a szovjet-angol-francia katonai tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások láthatólag, sőt az angol és francia sajtó által egyáltalán nem titkoltan oda irányultak, hogy Németországot katonailag teljesen bekerítsék és a fegyverek erejével kényszerítsék ismét meghunyászkodni, ahogy az első, vesztes világháború végén kénytelen volt. És most megdöbbenve kellett látniok, hogy a hajtóvadászat nem sikerült, a moszkvai angol és francia hajtók rossz munkát végeztek. Míg ők a Kreml előszobáiban várták a politikai hurok teljességét, addig éppen ezen a részen tört ki a nemes vad és szertefoszlottak a reményálmok. Az a szürkeruhás úr, aki a bizottság orra előtt sétált be a Kremlbe tárgyalni, nem volt más, mint von Papén, Hitler külön megbízottja, aki a világ legzseniálisabb diplomáciai sakkhuzását eszközölte, amikor a francia és angol katonai bizottság előtt Németország nevében ő kötött megállapodást a Szovjettel. Sajnos, ez a megállapodás csak két évig élt. Pedig Németország részéről nagyon komolyan vették. Ezt bizonyítja Hitlernek az a nyilatkozata, amelyet a Führer 1939 augusztus 25-én 13.30 órakor tett a brit nagykövet előtt. Ebben a nyilatkozatban Hitler kijelentette, hogy az Oroszországgal kötött egyezség nagyon hosszú időre fordulatot jelent a Német Birodalom külpolitikájában. Németor! szág és Oroszország semmi szín alatt sem i j fognak többé fegyvert egymás ellen. I Hogy nem így történt, azt már előszavunkban megindokoltuk. Németország nem volt hajlandó elárulni az európai kis államokat és inkább vállalta a háborút a Szovjettel ázemben. Mit igért Hitler a keleteyrópai kis államoknak ? Jóllehet tanulmányunk csak az 1939-es háború kitörésének okait és eseményeit taglalja, mégis annak bizonyságául, hogy Németország kitartott a kis államokkal kötött garanciaszerződések mellett, közöljük Hitler Adolf vezér és kancellár 1941 június 22-én a német néphez intézett kiáltványából azt a részt, amely ismerteti a német-szovjet tárgyalások utolsó menetét a kis államok biztonságára vonatkozólag. Mint ismeretes, a Szovjetunió Romániával szemben fenyegetőleg lépett fel 1940 nyarán és követelte Beszarábiát, valamint ÉszakBukovinát. Hitler és kormánya mindenképpen meg akarta őrizni a békét, azért, bár a román kormány vétkes volt a dolgok ilyetén fejlődésében, azt a tanácsot adta, hpgy a béke kedvéért engedjen a szovjet zsarolásnak és adja át Beszarábiát. Románia ezzel szemben Németország és Olaszország biztosítékát kérte arra, hogy Románia még megmaradott területállományát többé nem érintik. Erre vonatkozólag Hitler kiáltványában a következőn ket mondotta: y>Nehéz szívvel tettem ezt. Leginkább már csak azért is: ha a Német Birodalom biztosítékot ad, ez azt jelenti, hogy síkra is száM érte. Mi nem vagyunk sem angolok, sem | zsidók.« (Folyt, kör)
