Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-07-10 / 28. szám

Munka verseny, önköltségcsökkentés a vasúton Büszkén tekinthet Pápa város minden lakosa valamiennyi helyi vasutasra, mert ők ma is az első helyen állanak .abban iá hatalmas újjáépítő munkában, amely hazánk eljövendő boldogságának előfeltételeit teremti meg. Fűtőházak az élen Különösen büszkék lehetünk az állomás fűtőházának dolgozóira, akilí kétszer lettek elsők a vasutasok új munkaversenyében. Kalocsai' János elvtárs a vasút üzemi párttitkárának vezetésével felkerestük a fűtőház munkásait, hogy személyesen beszéljünk velük az országos munkaversenyben ielért kiváló eredményeikről. Először Csapó Mihály elvtársat, a mozdonyvezetőből lett fűtőházvezetőt kérdezzük meg, aki két társával alkotja a fűtőház felügyeleti személyzetét. Jelenleg két fontos jel* adatot tartunk szem előtt, elsősorban az önköltségcsökkentést, másodsorban a munkánk, eredményességének •további jokozását, hogy a munkaversenyben elért első helyünket továbbra is megőrizzük. Az eredmény nem is maradt el, mert az anyag megtakarítás terén első helyen állunk az országban. Már jolyik műhelyeinkben a készülődés az őszi jorgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Az összes mozdonyokat igyekszünk még most kijavítani, hogy azok szeptember 15-től december l-ig javításra ne szoruljanak. Jelentős költségmegtakarítás Pillér János lakatosmester éppen egy hibás nyomásszabályozó szelep javításán dolgozik, amelyet, géppel javítani már nem lehet. A javítás sikerült, ismét egy új műszer vásárlását tette feleslegessé. Kovács Jenő kazánmosó munkást kérdezzük meg; — Egy milliméter vízkör éteg kb. ezer kalóriát von el. Ez d tudat biztat munkámban. Nem régen jöttem: rá, — folytatja — ha a kimosójödél ólomtömítését, ha az nem nagyon kopott, újból jelhasználom, jelentős költségmegtakarítást érek el. Minden perc fontos »Piszkos gyapotot elégetni, eldobni nem szabad!a Hirdeti egy tábla a műhely falán. S valóban a fűtőház Július 7-8-9-lÚ Könyvnap Pápán Csütörtökön nyílik meg Pápán az idei könyvnap. Csütörtöktől vasárnap estig állnak a könyves sátrak a Főtéren, Repülőtéren, Perutz-, Dohány- és Mika gyárnál a közönség rendelkezésére a magyar és világirodalom legkiválóbb könyveivel. Az új magyar irodalom minden kiváló értéke felsorakozik majd előttünk ezeken a napokon, s a dolgozók, akik ma már közelebb kerülhettek a kulturához és művészethez, kedvező feltételek mellett vásárolhatják meg azokat a remekműveket, amelyek a mi ügyünket tárgyalják, amelyek megmutatják számunkra a követendő utat, s amelyeket minden dolgozónak el kell olvasnia, hogy tanuljon belőlük. • Pápa város minden dolgozóját szeretnénk ott látni a könyves sátrak előtt, hiszen a könyv, a legnagyobb érték, ma már valóban a dolgozóknak készül. c/t ŰíaJwl&d&j&lrijf esaláíí lUuátttapfJL Gavril Szergejevics szokásos reggeli sétáját végzi a kertben; megáll minden fa, minden bokor előtt; mindegyik barátja, jóismerőse. Kemény munkában eltöltött élet eredménye ez a kert, a kis nyaraló. Gavril Zabolodszkij itt tölti a nyári hónapokat családjával együtt. Hétköznapokon kora reggel villamosvonat röpíti sok dolgozó társával együtt Moszkvába, a Dinamógyárba ; a vasárnapok minden percét a családjának, kis házának, kertjének szenteli. Sokan nyaralnak itt, Aprelovkában, a Dinamó munkásai közül, meg más gyárakból is. A házat, meg a kertet megtakarított pénzükből vették úgy, mint Zabolodszkij. Gavril Zabolodszkij hajában több már az ősz szál, mint a sötét, — elmúlt már 60 éves. Elete: valóságos történelem. 42 évvel ezelőtt munkásként kezdett dolgozni, s így dolgozott tiz és fél éven keresztül... Nélkülözés, szegénység, ez jutott osztályrészül a fárasztó munkáért. Ha valaki azt mondta volna neki: „GavrilZabolodszkij, magának szép háza, meg kertje lesz 30 év múlva — el se hitte volna! Az Októberi Forradalom változtatta meg az ő életét is, mint sok másét. Zabolodszkij megértette, hogy a szocialista ország eddig elképzelhetetlen lehetőségeket nyitott meg számára, tanulni kezdett, elvégezte a gyár mesterképző tanfolyamát, beiratkozott az elektrotechnikai szakiskolára, majd az egyetemre, s elérte azt, amiről álmodni sem mert volna a forradalom előtt: ma a gyár egyik főmérnökeként dolgozik ... Sokszor gondol erre Gavril Zabolodszkij, különösen az ilyen csendes, nyugalmas nyári vasárnapokon. S mikor.felesége reggelihez hívja, s együtt ül a népes család a dúsan terített reggeliző asztalnál; nem állhatja meg, hogy ne beszéljen az emlékeiről a fiainak, meg két kis unokájának... Gavril Zabolodszkij három fia már szabad hazában, szabad és boldog emberként nevelkedett. A legidősebb Jevgénij, a szovjet Hadsereg hivatásos tisztje. A két másik: Anatoloj és Konsztantin ugyanabban a gyárban dolgoznak, ahol az apjuk. Egyszerre dolgoznak és tanulnak: Anatolij, az idősebb; a Dinamo-gyár technikumát hallgatja, Konsztantin, a legkisebb fiú a dolgozók esti iskolájában most végzi középiskolai tanulmányait. Konsztantin ugyanis kicsit elmaradt a tanulásban; még gyermekfővel fegyvert fogott, hogy védje szovjet hazáját a fasisztáktól... Repül az idő! Alig nézte át Gavril Zabolodszkij a moszkvai lapokat, máris teritett asztal várja. ízes, étvágygerjesztő saláta, borjúsült, kompót, sütemény — csak győzze enni! A fiuk izgatottak, az órájukat nézik, el ne késsenek a meccsről. Kíaudija Andrejevna, a háziasszony alig győzi felszolgálni a fogásokat. S miközben a rakott tálakat az asztalra teszi, arca boldog pírban ég, hiszen olyan nagy öröm.egy ilyen vasárnap, mikor együtt ül a család... Anyagi gondja nincs, a férje 3000 rubelt keres havonta, Jevgénij fia kétezret, a két kisebbik fiu ezer-ezer rubelt a háztartáshoz. Nincs is más gondolata, minthogy milyen jó falatokkal örvendeztesse meg a családot. Délutánra elcsendesedik a ház. A fiuk valahol Moszkvában, egy sportpályán gólokért szurkolnak, Kiaudija nagymama az unokákkal alszik egy jót a hűvös szobában, Gavril Zabolodszkij viszavonul a dolgozószobájába. Mert Gavril Zabolodszkij főmérnök, volt munkás tudományos könyvet ír... A munkájáról, az üzemi problémákról. S ilyenkor a legboldogabb. Kézirata fölé hajolva arra gondol, hogy a szocialista ország megbecsüli a dolgozóit, s arra, hogy minden munkásnak alkalma van olyan jól élni, olyan boldognak * és megelégedettneklenni, mint amilyen a Zabolodszkij család. T. Szokolova. munkásai mindent (elkövetnek az önköltségcsökkentés érdekében. A feladási áruraktárban is lázas munka folyik. Rozsnyai Jenő főraktárnokot kérdezzük meg. •— A munkaverseny nálunk is jolyik. Vigyázunk arra is, hogy ia jelek idejével a lehető legjobban takarékoskodjunk. Az osztálymérnökségen Bors Istvánnal beszélgetek. A munkaverseny ben hetedik helyen végeztünk az ötvennél nagyobb létszámú osztálymérnökségek között. f Folyik a munka a vasúton. Minden percet ki kell használni, hogy a lehető legeredményesebb munkát mutathassák fel a további sikerek érdekében. Fáradthatatlan tanulással fejlesztik tudásukat Látogatás a MDP zenekarnál Éles hang üti meg a fület. A kisszoba, melyben kottaítartók meredjek a mennyezet felé, még fokozza a szárnykürt hangjait. Major Sándor Perutz-gyári ifjúmunkás kürtöl. — Csak egy hónapja, hogy tanulok, persze nehezen megy még, de minél előbb szeretnék tagja lenni az MDP fúvószenekarának — mondja, miközben pihenőt tart. Kint a nagyobb teremben már (gyülekeznek a zenekar tagjai. Jó páron még az a ruha tapad, melyben napi dolgát végezte. Van aki most hagyta ott munkahelyét. Mert hisz ezek minden munkások. — A holnapi aratóünnepélyre készülünk — magyarázza Birher József karmester. Mi nem. maradunk távol sémikor, ha ünnepel a vár ós —folytatja, mialatt kottákat oszt ki — mert tudjuk, hogy ia dolgos* órák után a munkások szívesen hallgatják & zenét. — Zenekarunk nem kényszer hatására alakult. Páran zenekedvelők elhatároztuk, hogy megszervezzük — beszél a kezdésről Geczö Kálmán. \De nem ilyen egyszerűen ment. Ha a Párt nem támogat, még messze volnánk mai állapotunktól. — A Párt bízott bennünk. Tudta, hogy a gazdasági fellmdütés után a kulturális életet is fejleszteni kell — veszi ját a szót Békés Károly. — Nem akarom dicsérni a zene* kart — kapcsolódik a beszédhez a karmester, — de megmutattuk, hogy \az a zene, mely a múltban nem volt ^szalonképes^, ma élvezetet jelent ® proletároknak. Persze mi, még fejlődni akarunk. Tanulni, tanulni és tanulni... — Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkások szívesen hallgatnak bennünket: munkástársaikat. S az az örvendetes, hogy velünk együtt a dolgozók is fejlőétek — állapítja meg Birher karmester. vS nekünk minden tapséfái többet ér dz a tudat, hogy nemcsak-hallgatóink, vannak, hanem élvezőink is. — De ugyanekkor ez-nagyobb kötelességet is jelent —• mondja társai felé fordulva Horváth János. — Természetes, hogy nagyobb kötelességet — válaszol a karmester a többiek helyett is. Éppen ezért kell kibővíteni a zenekart, ezért kell egyre többet és jobbat tanulnunk ... Már kint vagyok, mikor felharsan aziegyik

1 induló. S amint utánunk száll a dallam, ujjong bennem az öröm: a munkások holnap ismét hallgathatják! a zenét, mely Övék. — 5. — ÁLLOTTÁ SZOMSZÉD ms&mtmm ... hogy az elmúlt heti számunkban jelzett idő járás jelentésre vonatkozó bejelentésünk után végre sikerült tervünk? — Szerkesztőségünk ugyanis megtalálta a módját annak, hogy a jövőben előre közölhessük egy hétre vonatkozólag az időjárási, íme a jövő heti jelentés: »borús napok várnak iaz aratást szabotáló kulákokra, de napsütéses nyári napra ébrednek azok a dolgozó parasztok, akik becsületes jó munkát végeznek a termény betakarítás körük. ... hogy bővült az autóbuszvonalunk? Pápáról ma már majdnem minden irányban indulnak autóbuszok, sokszor napi több járattal is, a jnenetrendek kifüggesztése, illetve közzététele azonban még mindig sok kifogásolni valót hagy maga után. Egy gépelt papíron eldugott helyen van kifüggesztve a menetrend, és annyira bonyolult az összeállítása, hogy csak a legnagyobb körültékintéssel lehet rajta eligazodni. Felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy a közönség érdekében, jól látható helyen, megfelelő nagyságban és Világösan összeállítva helyezzék el a menetrendet. ... hogy az elmúlt hét egyik napján egy ismerősünk különböző méltatlankodást kifejező szavakat használva érkezett be a vasútállomásról hétfőn délelőtt a budapesti gyorsvonatról? Méltatlankodását teljesen jogosnak láttuk mi is,- hiszen enyhén szólva, bőrig ázva, csapzott hajjal érkezett. »Micsoda hely ez a Pápa? Hát itt se taxi, se autóbusz nincsen? Bőrig kell áznia az embernek, ha be akar jönni az állomásról ?« — mondta. Hasonló esetek elkerülése végett felhívjuk most iá pápai bér autósok figyeimét! Legalább esős időben menjenek ki a vasútállomásra! Hiszen ez az ő érdekük is!? ( ?.. hogy a héten lapunk egyik munkatársa azt a feladatot kapta, \hogy ia Vasútról írjon riportot. Barátunk a tikkasztó hőségben fáradtságot nem kímélve kerékpárra kapotl és elindult \a vasút felé. A szakszervezeti irodában kedvesen fogadták, mire azonban y> ér de mi tárgyalásban kezdtek volna, kérték a megbízó leVeiét. Természetesen barátunk elfelejtette magával vinni a megbízását, így aztán kénytelen volt dolga vége-, zetlenül visszajönni, mert a nélkül nem voltak hajlandók a vasutas elvtársak semmiféle információt adni. Örömmel üdvözöljük a Vasutasok éberségét! Munkatársunk pedig tanulhatott ebből az esetből, s a jövőben mielőtt elindul valahova, felszereli magái igazolványaival. r ma Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen drága jó férjem, apám, testvérünk, vőnk Polgár István temetésén megjelentek, ravatalára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkat bármi módon enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetet. Polgár és Vecsei család. Olvasd a Pápai Héplap-ot!