Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-07-10 / 28. szám

Szép fehér kenyér kerül mindenki asztalára Folyik az aratás Nagyíevelen Autóval robogunk át Nagytevelen. A fehérremeszelt házak ablak-szemeikkel merednek. Csendes a falu. Megkezdődött az aratás, az emberek kint a határban vannak... A kigyózó dűlőről alig vesszük észre Sándor Imrét, aki Waldman Ferencékkel fogott össze, hogy együtt r dolgozva "könnyítsenek a munkán. Épp kifelé tartanak, mikor a föld végéhez érünk. — Jó munkát. — Köszönjük, van — fogadják kívánságunkat. Leteszik a szerszámokat s kezet fognak velünk. — Ki ne végezné most vígan a dolgát, mikor ilyen gazdag rozsot arathat? — Mondja Sándor Imre. Végignéz a sárgán nyüzsgő vetéseken s tovább folytatja. — Mi akkor vagyunk boldogok, ha látjuk, hogy van eredménye a munkánknak. A tarlón kövér kévék feküsznek. A kalászos végük a földhöz simul. 'Waldman Ferenc lehajol s kérges kezével megmarkol egy fürtöt. — Az öregektől hallottam, nem emlékeznek, hogy ilyen jó termés lett volna valaha. De kell is ám, mert Mégy éven át elég rossz volt. Előkerül a szó a három és az ötéves tervről. Munkás-társainkért dolgozunk. — Az ötéves terv előtt nagyon áldásos volt az év. Nagyobb anyagi alappal indulhat az országunk. Látszik, hogy Sándor Imre megértette ezt, s azon parasztok közé tartozik, akik a munkásokkal karöltve akarják a szocializmust építeni. De ember felé. — Már a tizenhatodik máglyát hordja össze a lánya. De mielőtt kepélni indulnának elujságolják, hogy ők is hívei a szövetkezeti gazdálkodásnak. — Hallottuk, hogy a Báróchegyi Táblásgazdaságban milyen gyönyörű minden. Főkép a rozs és a búza — számol be Waldman Ferenc. — Tiszta vetőmagot kaptak, traktorral szántottak, műtrágyát adott nekik az állam, így aztán szép lehet — én is ezért vagyok híve, könynyebben tudnék boldogulni — vágja ki kereken a végső mondatot Sándor Imre. Mi elköszönünk, ők folytatják a munkát. Mire az adászteveli határba érkezünk, már az alkonyat lopódzik a tájra. Az árnyékok megnőnek. Mindenki siet a munkával, mert ki tudja milyen idő lesz s nem lehet széjjel hagyni a drága gabonát. Bódai Miska mindjárt végez, s talán ő is arra gondol amire én: hogy szép fehér kenyér kerül mindenki asztalára. c.—s.— Szövetkezés — boldog jövő SzÖVOSz megyei választmányi ülés Vasárnap ült össze Veszprém vármegye szövetkezeti választmánya, hogy megyénk szövetkezeteinek vezetői átadják egymásnak tapasztalataikat, megtárgyalják az aktuális szövetkezeti kérdéseket és megválasszák a SzÖVOSz országos küldöttgyűlésén résztvevő tagokat. A választ-' mányi ülés, amely a megyeháza dísztermében volt megtartva, Kawka József központi kiküldött referátumával kezdődött. Beszéde elején hangsúlyozta a Földmíves Szövetkezetek jó munkájának politikai és gazdasági jelentőségét. A szocializmus megvalósításának. előfeltételeit falun a Földmíves Szövetkezet van hivat,va 'megteremteni — mondotta Kawka elvtárs. Ez a választmány, azt hiszem ígéretet tehet arra, hogy feladatát maradéktalanul végre is hajtja. A MOSzI{ komoly kapitalista munkát is fejtett ki ia múltban, a SzÖVOSz munkája ettől élesen különbözik. A SzÖVOSz komoly ideológiai alapokon nyugvó mozgalmi központ, amely a nép bevonásával irányítja a falusi Jelenfős újítással javítjuk a munkamenetet Látogatás a Mika gyárban A Mika-gyári dolgozók élen járnak a termelésben, de nem maradnak el az újítás terén sem. Ezt bizonyítja az a nagyjelentőségű készülék, amelynek felszerelésével emelkedett az üzem légnedvességi százaléka, s a nyári időben sokkal könnyebb a munka a gyárban. Englert Gyulával, az újítóval együtt néztük végig az egész szerkezetet. Kint az udvaron áll egy kazán, s onnan csövek vezetnek a munkakiderül, hogy Waldman Ferenc is terembe így látja. — Nekünk össze kell fogni a munkásokkal, mert egymásra vagyunk Altalva. A terményt is azért adjuk le szívesen, hadd egyenek ők is fehér kenyeret. — De sietni kell a dologgal, mert az egész járással versenyben vagyunk. S mi akarjuk megnyerni az aratási, a behordási, cséplési és a terménybegyűjtési versenyt. — Tóni bácsi is ezért feküdhetett neki úgy a munkának, — int Sándor Imre fejével egy közeli táblában arató — Ezt a régi vaskazánt használtam fel, amelyben 14 légkörös nyomás mellett vizet tárolunk s a csöveken vezetjük a vizet a légnedvesítő-készülékhez — mondja Englert Gyula. — A felfüggesztett, különleges kiképzésű bádog tányérak a tulajdonképpeni légnedvesítő-készülékek — adja meg a további felvilágosítást az újító. — A porlasztott viz a tányérakba jutva, egy ütköző karikához ér, amely tovább folytatja a porlasztást s ez a ködszerű viz jut a levegőbe. jelenleg 8 tányérunk van felszerelve, még 4 kell, hogy a feltétlenül szükséges légnedvességet biztosíthassuk. Újítási javaslatomat be is nyujtottuk az illetékes helyekre s annak bizonyára komoly hasznát vehetik minden üzemben. A szövő üzemek egyik legnagyobb gondja mindig a légnedvesség biztosítása volt. Száraz levegőben ugyanis a szálak könnyen szakadnak, Englert Gyulának ez az újítása jelentőséggel bír, amit bizonyít az is, hogy már több gyárból érdeklődtek az újítás iránt és több helyről a helyszínen meg is szemlélték az új készüléket. A Mika-gyár dolgozóinál már nincs gond a légnedvességi hiányosságok kiküszöbölésére, az új készülék könynyebbé teszi a munkát. A dolgozók ezt tudják, s most még nagyobb lelkesedéssel dolgoznak, mert nem mindegy az, hogy a Leipnik gyárral folyó páros versenynek mi lesz a végeredménye ! Tervszerű, lelkes munkával idő előtt elkészült a marcaltői Rába híd A lomha folyású Rábán kelünk át •a vállalatvezető mérnökkel... A szemlélő szemében az első benyomásra egybeolvad a mozgalmas látomás. A rekkenő melegben pőre emberek hajladoznak. Amott cölöpöké?: állít egy brigád. Kevesen vannak, de ég a kezükben a munka. Nem akarjuk zavarni őket, ép hogy szóba elegyedünk velük. Tombácz István az előbb még a gépnél volt lent egy mélyedésben, most fent van rá szükség, öt sikerül megszólítanunk. — Nem akarok hivalkodni, de úgy gondolom, hogy munkánk többet mond a szavaknál. Azért dolgozunk tervszerűen és lelkesen, hogy gyor' •san át tudjak adni a Rába-hidat a forgalomnak ... Kötelességünknek érezzük, hogy a hároméves tervet minél előbb be tudjuk fejezni. Míg vele beszélek nem áll meg a -munka, társai nem várnak arra, hogy menjen segíteni, elvégzik nélküle is. Pedig itt minden emberi erő számít. Ni, még a mérnök is emel... Önkénytelenül is a centrifugális gép csalogatásának engedünk: dünynyögési irányába tartunk. A kútsülyesztő brigád munkáját segíti ez a gép. — Ez az észszerű újítás, amelyikkel az önköltségcsökkentést nagyban elősegítetjük — mutat az élmunkás jelvénnyel kitüntetett mérnök a sülyesztők felé. — Lényegesen kevesebb munkaerőre s anyagra van szükség. Papirt kér tőlem, már rajzol is. Nagy szakértelemmel magyaráz. Rámutat arra, hogy miért van nagyobb előnye a kútsülyesztőnek, mint a szekrényszülyesztőnek. Közelebbről is megnézem az újítást, mert érdekel. Lent a kútban Orosz József bácsi végzi a munkát. — Már a kétszázadik süllyesztést csinálja — büszkélkedik brigádvezetőjével Dávid Jenő. Nagyszerű szakmunkás. Engem is ő tanítóit be. — Mindig magyarázta, hogy honnan kell hányni a földet, hogy gyorsan menjen a mélyítés. Mert mi mindnyájan azon vagyunk, hogy ne legyen itt fennakadás, és hogy a betonosok jöhessenek utánunk.. • ! A vidámmosolyú Kállai Pista keiét szorítjuk meg. —• Már tudjuk, hogy miért dolgozunk ... Minden lapát földdel a hidat s ezen keresztül a szocializmust építjük. S ha több földet termelünk ki, érthető, hogy többet is kapunk. A munkaütem sehol sem lankad. Egyforma iramban dolgoznak. Nincsenek álldogáló emberek. A betonkeverők homokkal és cementtel etetik a gépet. Dudás József párttitkár a gépkezelő, ö a pártéletről beszél. — A munkások rendszeresen résztvesznek a pártestéken. Tanulnak, brossurákat kérnek. A választások alatt népnevelői munkában vettek részt. Szívesen beszélne tovább is, de hívja a gép. Minden perc aranyat ér, minden kézmozdulat számít. Mert hisz csak fegyelmezett és jó munkával hajthatják yégre tervüket: a hídavatást december helyett novemtberbcn tarthassák meg. Csoóri — szövetkezetek munkáját. Most végre valóban a dolgozó parasztság vette kezébe a szövetkezet irányítását azzal, hogy maga választ ja,az országos küldöttközgyűlés (résztvevőit, maga intézi saját ügyeit. A választmányi ülé!s résztvevői lelkes éljenzéssel és tűntető tapssal fejezték ki ragaszkodásukat az új központi szer* vezethez. Kawka elvtárs továbbá beszámolt a szövetkezetek eddigi munkájának eredményeiről, majd rámutatott a szövetkezetek előtt álló feladatok helyes elvégzésére. Utána Slamovics Zoltán elvtárs az MDP megyei propagandavezetőjének beszéde következett. Rákosi elvtárs szavaival kezdte beszédét: »Csak a nagyüzemi termelés adhat a falunak jólétet«. Ezért fontos az, hogy mindenben segítségére siessünk a szövetkezni akaró szegény és középparasztságnak. Beszédében kritikát gyakorolt a megye szövetkezeteinek munkája felett. Mihályháza és Nemesszalók Földmívesszövetkezeteiiiek jó munkáját állította (példaképül a megye szövetkezetei elé. Jelenleg megyénk lakosságának csak 10 o/o-a szövetkezeti tag — mondotta beszédébelf

1 Slamovics elvtárs • — ezért szükséges az, hogy a most folyó tagtobortási versenyt komolyan vegyük. Az elhangzott két beszédet hozzászólások tömege követte. A hozzászólásokból kiérződött a tagság bizalma és szeretete a SzÖVOSz iránt. Rákosi Mátyás vezetésével A megye Földmívesszövetkezeteinek kiküldöttei, megyénk gépállomásainak jelenlevő vezetőivel egyetértésben tettek fogadalmat a szövetkezeti munka fokozott javítása mellett. Tüntető tapssal és lelkes éljenzéssel fogadták el azokat a határozati javaslatokat, amelyekben ígéretet tettek nagy Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának és vezérének Rákosi Mátyásnak, hogy kitartanak és hűek lesznek a Párt politikájához. Az ülés tagjai egyhangú lelkesedéssel fogadták el a Jelölőbizottság által előterjesztett országos küldöttjelöltek névsorát. A küldöttek között szerepel Horváth Lajos, a pápai Földmívesszövetkezet tagja is. A választmányi ülést Kawka elvtárs szavai fejezték be — örülök, hogy megértették új szövetkezeti irányzatunkat, bízom abban, hogy a dolgozó parasztság, a munkásosztály és a Párt vezetésével be fogja tölteni történelmi hivatását, melyet a szocatizmus építése hazánkban megkövetel. Egészséges magvak továbbtermesztésre Mezőgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez nagyban hozzájárul a fajtiszta növények termesztése. Azoka\ a- növénymagvakat, amelyeket a kővetkező gazdasági évben továbbtermesztésrie felhasználunk, szigorú ellenőrzésnek vetik alá. A kiválasztásit gépekkel, vagy — ahol ez nem lehetséges — kézzel végzik. Továbbtermesztésre csak a nagy és egészséges magvakat használják fel. r> S FIHS d tíw áhh CL Sz&EIAUZMILSL A Városi Pártbizottság levele » T. Faragó Elvtárs I A Magyar Dolgozók Pártja pápai pártszervezete köszönetét és elismerését fejezi ki itteni eredményes és elévülhetetlen munkádért, mellyel előresegítetted Pápa város dolgozóinak a szocializmus felé való haladását. A Párt, Rákosi Mátyás ujjabb felelősségteljes munkával bizott meg, amely munkát akkor tudod maradéktalanul elvégezni, ha úgy mint eddig munkádban egy pillanatig sem szakadsz el a Párttól, a munkásosztálytól. A Párt s a dolgozók érdekeit a jövőben is szemelőtt tartva építed a Szocializmust. Pápa, 1949. július 5-én. Városi Pártbizottság megbízásából, elvtársi üdvözlettel: