Pápai Néplap – IV. évfolyam – 1948.

1948-12-26 / 52. szám

f 52 Ara: fillér 1948 december >6 A Magyar P o 1 g o, z 6 k Pártja hetilapja Sok keserves karácsonya volt már a magyar parasztnaK. Dó* zsa 400 évvel ezelőtt megindította a harcot, hogy a jobbágyból parasztot csináljon. Tüzes trónon elégették és azóta is tartott a magyar paraszt nyomora, a kizsákmányolás formája változott. Modern formában folyt a kizsákmányoiás és jnikor eljött a karácsony, szo morúan állapította meg a sokat dolgozó magyar paraszt, hogy nem különb ez a karácsonya sem, mint volt évszázadok óta. Szeretett volna a családnak örömet szerezni és eltölteni családjával a * karácsonyt a béke, a szeretet je< gyében. Nem lehetett. Nem, mert a parasztnak csak annyi jutott, hogy saját életét tengesse, hogy másik karácsonyig újra dolgozhasson. Kié volt hát a munka gyümölcse? Azoké, akik dolgoztattak. Akik a 3 millió paraszttól fegyverek segítségével vették el a munka gyümölcsét, hogy maguknak busás karácsonyt biztosítsanak. A karácsonyt nem a szeretet és meg. béiíéiés ünnepének tekintették, banem mértékül használták fel a gazdagság megmutatására. Sőt, tudatosan szították a tü* zet a dolgozók között, hogy azok szemben álljanak egy mással és a nagybirtokok fenntartásával biztosítsák maguknak a busás karácsonyt milliók ro vására. Persze, ezt fenníartani csak úgy tudták, hogy voltak a dolgozók soraiból kiemelhető árulók. Ezeknek többet ért az egyéni érvényesülés, mint a dolgozó parasztság. Nem volt-e áruló Nagyatádi Szabó István, vagy az a Peyer Károly, aki lemondott a parasztság megszervezéséről Bethlennek írásban, csak azért, hogy érvényesüljön? Azért, hogy a munkásságot távoltartsa a parasztságtól és ezzel megakadályozza az ipari munkásság felemelkedés sét is. Merőben megváltozott a helyzet a felszabadulás pillanatától. A vörös hadsereg dicső harco sai megadták a lehetőségét az eddigi elszakított osztályok együttműködésére. Az ipari munkásság azonnal a parasztság segítségére sietett és szét osztotta azt a földet, me'yen robotolt a 3 millió paraszt és busás karácsonyt biztosított a kizsákmányolóknak. Az l§44es első szabad magyar karácsony a felszabadított területeken már ennek a jegyében folyt le, amikor is készültek a földosztásra az imperialisták elleni harcra c.4 pimiAztiáty kazáeiőiuia i Irta : HORVÁTH LAJOS táblásgazdálkodásu Szövetkezet elnöke Eltelt négy esztendő azóta, igyekszik a karácsonyt szebbé,; megbékélést, mely elhomályo i A parasztságnak mindig jobb,! kellemesebbé tenni. sítja a kiélezett osztályharcot, s szebb, gazdagabb karácsonya Mamára parasztság látja, A most megszületett paraszt éri volt. A fejlődést kézzel is me^. hogy az összes fennálló hibák-1 dekvédeimi szerv, mely az foghatja a dolgozó paraszt. A szeretet nemcsak szólam, hanem élő valóság. Megnyilvánul a két nagy dolgozó osztály I munkakészségében, abban, i hogy versenytermeléssel több, jobb, olcsóbb aru előállításává! ért nem a munkásosztály felelős, hanem a demokrácia még meglévő ellenségei. A szeretet és megbékülés persze nem mindenkivel történik meg, még karácsony napián sem. Nem akarunk és nem fogunk olyan; UFOSz és FÉKOSz egyesüléséből jött létre, hivatott vezetni az osztály harcot Vezeti a parasztságot a kulákok elleni harcra, a jobb, modernebb ter. mel^s ?c

u De vezeti a demokrácia oldalán a parasztságot hogy magának nyugodt, boldog karácsonyt biztosítson. A megbékélést és a szeretetet csak a dolgozókkal hirdetjük és valósitjuk meg. A karácsonyfa alatt elmélkedik most a dolgozó paraszt és felméri az eddig megtett utat és meghatározza további tennivalóit. Nem kétséges, hogy mit fog választani. Az eddigi eredmények biztosítása és a továbbfejlődés érdekében a munkás-, paraszt szövetséggel a harcot a még meglevő kizsákmányol lók ellen. A harcot a háborús úszitók ellen. Ezt fogja választani, hogy a magyar falu és város egvüttmübödése biztosítva legyen. A magyar nép kovácsolódjon még jobban a Szovjetúnió által vezetett béketáborban, hogy háttérbe szorítsuk a háborúra spekulálókat és a munkás—paraszt szövetségen keresztül a dolgozó értelmiséggel biztosítsuk a mindig szebb, jobb, boldogabb karácsonyt, a szociálista tárifc^ dalom megteremtését. • ' Tiltakozunk üindszenty uszító politikája ellen Megelégültük már a klerikális reakciót, amely a mi népi demokráciánkra tör. Mi tudjuk, sőt biztosak vagyunk abban, hogy Mindszenty vezetésével a klerikális reakció azt akarja elérni uszító politikájával, hogy a földet, a vagyont visszakapja. Minekünk nem kell Mindszenty, mert ő nem épít, hsnem rombol. Nem a mi népi demokráciánkat akarja felépíteni, hanem pontosan fordítva, romba akarja dönteni aljas politikájával. De egészen nyugodt lehet a klérus, hogy mi a dolgozó népért és nem pedig a klérusért harcolunk. Hiába akar Mindszenty mártír lenni, mi nem akarjuk, nincs szükségünk rá. Nincs szükségünk olyan rémhírekre, amelyeket Mindszenty terjeszt, amelyekkel a dolgozó nép nyugalmát akarja megzavarni, Mint például : „Azért nem lesz háború kará csony előtt, mert az angolszászok vallásosak." Ez szemen szedett hazugság, csak a klérus, Mindszenty találta ki. A magyar népi demokrácia és a többi népi demokráciák, élü, kön a Szovjetunióval, megakadályozzák a háborút. Nem kell olyan rémhíreket elhinni — főleg nőknek — melyeket a klérus terjeszt. Az angolszászok jobban .félnek a háboiú nehézségeitől, mintsem ők most háborút kezdjenek. Nincs szükségünk azokra, akik népi demokráciánkra, dol. gozó népünkre törnek. Nincs szükségünk olyan személyekre, akik a múltban ellenünk tör. tek és még ma is ez az álmuk. Nekünk becsületes dol gozókra van szükségünk, akik mindenkor ki mernek állni szabadságukért és szembe mer. nek fordulni szabadságuk ve szélyeztetőivel. Szükségessé vált hogy a magyar nők, a pápai nők rájöjjenek arra, hogy a népi demokrácia ő értük harcol, biztosítja egyenjogúságukat. Ne essünk tévedésbe akkor mikor a klerikális reakcié ellen harcolunk. Mi nem harcolunk a vallás, az egyház ellen. Ez tévedés lenne. A demokrácia nem akarja eltörölni a vallást, ezt már bebizonyította előbb a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Doigozók Pártja, templomok és iskolák építésével. Ezt a pápai nők nagyrésze megértette. Érettségüket bizo-! nyitja, hogy tiltakozásukat fe- j jezték ki Mindszenty uszításaival szemben. Nem tűrjük to-1 váb'o, hogy a dolgozók béké. i jét továbbra is háborgassák. Megértették a pápai nők, hogy a demokrácia értük is harcol i és ugyanakkor harcol a kleri-! kális reakció ellen. Megértette ezt az 1. számú általános leány. I iskola is, amely így tiltakozott Mindszenty ellen: „Alulírottak, a pápai 1. sz. általános leányiskola/ nevelő testülete kijelenti, hogy a felszabadulást követő három esztendő hatalmas eredményeit a Mindszenty-féle klerikális reakció által veszélyeztetve látjuk. Mi, akik elszántan dolgozunk hazánk újjáépítésén, a népi demokrácia megerősítésén, követeljük, hogy a kormány ezt a reckciót számolja fel, hogy a katolikus egyház és a ma. gyar népi demokrácia közötti megegyezés mielőbb létrejöhessen. Pápa, 1948 december 20. Vajda Márta igazgatónő, özv. Bertalanics Józsefné, dr. Birczók Ferencné, Budai Lajosné, Hendl Margit, Harsányi Józsefné, Iványosi józsefné, Kerényi Mihályné, Zagyva Gézáné." Ez is azt bizonyítja, hogy mi nem a vallás, hanem a klerikális reakció ellen harcolünk és mi, magyar nők megmutatjuk azt, hogy a népi demokráciát, a dolgozó nép szabadságát megvédjük. Nem ijedünk meg a klerikális reakciótól. Követeljük Mindszenty mielőbbi eltávolítását. . Kukker Mária. „Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy hordozzuk fennen és őrizzük meg tisztán azt a kitüntető címet - párttag - (sztá/m)