Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-02-23 / 8. szám

Veszprémi levél a Pápán kigyúlt A lezajlott pápai" kultúruapok nemesük Pápán és járásában, hanem megyeszerte is érdeklő­dést keltettek. Veszpréfüben s másutt is sűrűn kérdezgették a művelődési események lefolyá­sát és hatását. Annyit minden esetre eredaién} Tként kell el­könyvelnünk, hogy a viták és megbeszélések problémákat tá~ riasztottak, amelyek tovább gyűrűznek a környék és a megye közvélemény ében Ha csak ennyi­vel sikerült hozzájárulniuk a kultúrnapoknak a mai magyar közönjbösség megteremtéséhez, érdemes volt megrendezésük. Ezúttal a pápai szellemi mun­kaközösség gondozásában meg­jelent Vár}doYtüz-rö\, -mint a kultúruapok maradandó emléké­ről óhajtok innen, a szomszédos Veszprémből Pápa felé szót ej­teni. Örvendünk, hogy a folyó­iratot a keleti magyar vidék mű­velődési gócpontja, Sárospatak után másodizben Dunántúl Athénje, Pápa adta ki. Ez büsz­keség bizony, mint ahogy büsz­keség a szellem emberének a Bakony és Kisalföld határán épült sajátos magyar művelődési gócra gondolni. Bizony, ha Pápa jut eszünkbe s vele együtt a mSgyar művelődés demokratikus hagyományai s a magyar em­berség szép, felteié való ívelése, akkor ki a mellet s fel á fejet. • Ötezer diák nem kevés egy dunántúli kisvárosban s Pápá­nak a mostani történelmi for­dulón nincs semmi • bánkódni valója, hogy kezdettől a ^fiata­lok, meg parasztok ós munkások városa lett ellentétben Vesz­prémmel, mely sínyli, hogy köz­pontja volt a fegyverkezési iparnak, a katonai táboroknak, meg a Klérusnak. A Pápán gyúlt Vándor tűz szimbolikus címlapja mögött ){erekes János bevezetöj*e után gyönyörűség volt olvasni Tóth €ndre pompás irasát Petőfi és Jókai örökségéről, ahogy mind­járt közepébe vezetett a város jellegzetes szellemi légkörének. Jó volt' itt ós ilyen magasan kezdeni, de a mértéknek pilla­natra sem lett volna szabad alább szállnia. Temesi Jllfréd. irodalmi képe kissé szétfolyó, talán azért is, mert nincs ma Pápának méltó irodalmi élete.' S miután képzőművészeti élete van, arról lehet Bodolay Jenő­nek pompás beszámolót adni. Ugyanígy elismeréssel emleget­jük a város zenei igényét és eredményeit. Igaznak érezzük Závory Zoltán rajzát a kisiparos városról s komolynak ós cél­tudatosnak Vas Henrik 1848 gazdag pápai hagyományait munkával ünnepelni akaró ter­f -fcsö vei^ Az ilyen méltó ünneplés terve 'ilyen njultlfOz való s bi­zonyára országos Visszhangot támaszt. Ugyanígy örvendetesek a munkásszíujátszás kialakítása felé vezető, j)onáth )(ornét tol­mácsolta kísérletek, csak azt hiányoljuk, hogy niucs szó a folyóiratban a parasztszinját­szás kialakításának terveiről. S általában : amilyen jó ér­zékkel mutatja a folyóirat Pá­pát, miut kisiparos és munkás várost, azon túl pedig, mint gazdag hagyományú diá}{ várost, ugyanúgy hiányt hagy a pápai ós környéki parasztság óletmeg­nyilvánulásainak rajzában. Egye­dül Csukás Jstván mutat rá pompás cikkben a Kisalföldről ós a Bakonyból Pápára vezető egyik útra, de többi kíváncsi­ságunk kielégítetlen marad. Bajtay Oros 0. S. B- „Isko­láink ós az új társadalom" című Írásában kerüli azokat a hatal­mas problémákat, amelyeket az átalakuló társadalom malom­kövei között nyilván minden pápai iskola érez. Világnézetek súrlódó küzdelmében morzsoló­dik a régi s épül az új iskola s e társadalmi problémák meg­világosításához éles szem és bátor kifejezés kell. Témájával anonban leginkább Szalay J{ároly maradt adós a falú ós a város művelő'dósi kap­csolatait tárgyaló cikkében annál is inkább, mert az irás hézag­pótló lehetett volna. Minden esetre ebben az Írásban nem helyt nem álló, vagy helytálló, de mindenképpen idejétmúlt szemléleten épülő elvi meg­állapításokat vártunk, hanem adatokkal alátámasztott gazdag képet arról, hogy rrjiként ömlik kifelé Pápa méltó hivatásához hiven a kultúra a Kisalföld és a £akony falvai felé. Azután azt, hogy miként jelentkezik a kultúrigóny a táj falvai ós pa­rasztjai részéről Pápán? S hol, miben támadt egészséges kmltúr­kapcsolat Pápa és 'tája között s hol sikeredett félre a szük­séges érintkezés ? Mik voltak a hibák, mulasztások s mi a ki­alakulás útja? Rajzokat szeret­tünk volna látni, hogy miként alakult Pápa tövében a falvak élet} gazdasági és művelődési fejlődése ? Milyen problémát jelent művelődésben a föld­reform, a svábok kitelepülése ós részbeni ittmaradása, új te­lepesek megjelenése? stb . . . Ugyanígy a szabadművelő­dési krónikában ferenc érdemes beszámolóját Sopron, Kőszeg, stb. helyett jobban sze­rettük volna olvasni takácsiról, J/y arádról, Borsosgyőrrőt és a többiekről. Darvas Szilárd : £fó pénz nem vész el? Az összeesküvéssel -kapcsolatban kiderült az, amit mi mindig, sejtettünk, nevezetesen, hog}* a parasztszövetség és vezetői, enyhén szólva*túloztak, amikor a magyar parasztság képviselőinek játszot­ták ki magukat-. De nemcsak ők ,,adták a bankot", a bankok is bőven adtak, nekik, csakúgy szórták a pénzt ebbeu a keservesen stabilizált országban, mihelyt . a Parasztszövetségről esett szó. Egyforma lelkesedéssel pénzelték az összeesküvéssel kapcsolatos j parasztnapokat, a reakcióval kapcsolatos mézesheteket ós a Salátával I kapcsolatos szökőéveket. Ma már megértjük, hogy „mise" volt könnyebb, mint Vórtessynek Párisba szöknie és hogy Páris megérte neki ezt a misét" Csekély 600.000 forint hitelt kórt és kapott a Parasztszövetség a Pesti Hazai Eisö Takarékpénztártól, mivelhogy ez a bizalom­gerjesztő társaság minden pénzre jó volt és miuden pénz jó volt rájuk. Ez a Pesti Hazai volt az Első, de nem az Utolsó Takarék­pénztár, mert példáját követte a Hitelbank 30.000 forint erejéig bizonyára nem a Kezdő Összeesküvők Részére Tartalékolt Alapból. Nem kétlem, hogy az említett hitelintézetek jóhiszeműen jártak el, 'hiszen ki a fene sejthette volna, hogy már az elején lakat alá kerül a társaság. Az egész, úgy ahogy volt, nagyon szolid, megbizható üzletnek nézett ki, míg a Rajk bele nem k.öpött a tánj'órba. Mindenesetre levonhatjuk a tanulságot: a jövőben a szegény paraszt jól nézze meg, hova tömörül, mert noha a bankok Bizo­nyos Kétes Célzatú Szövetkezeteket megkülönböztetett szeretettel támogatnak, az egész csatlakozás nem éri meg azt a pénzt, amit a vezetőség úgyis ellop. Ez így első hallásra kissé komplikáltnak tűnik, a v-dóságban azonban olyan simán megy, mint a Sífláta szökése. Az üzleti élet bizalom kérdése. Egész biztos, hogy én hiába akarnék ,,próbamozgósítást" rendezni, egy büdös vasat se kapnék a bankoktól. Azt még csak elnéznék, hogy nem vagyok paraszt, de azt már nem, hogy elfelejtettem összeesküdni, » Hivatalosan is közzétették azokat %az okmányokat, amelyek Kovács Béla Összeesküvő szerepét bizonyítják Mint pártvezér, levelező viszonyban állt Szügyi Zoltán nyugatos vezérezredessel — Horthy újramegválaiztását tervezték Kovács Béláék — Az okmányokat átadták a mentelmi bizottságnak * A belügyminisztérium hivata­losan is közzétette azokat az okmányokat, amelyeket Rajk László belügyminiszter a kisgaz­dapárti képviselők értekezletén ismertetett Kovács Béla össze­esküvésben vitt szerepének bizo­nyítékaiul. Az eg3'ik okmány Szügyi Zoltán vezérezredes összefoglaló jelentésót tartalmazza. A jelentés szerint Szügyi Zoltán a külföldön levő magyar fegj'veres erőket központi parancsnokság alá helyezte, főparancsnokul pe­dig vitéz Farkas Ferencet nevezte ki. A hatalomátvétel után Horthy újraválasztását határozták el. A másik okmány Kovács Béla levele Szügyi Zoltán vezérezre­deshez: A levélben Kovács Béla megbízza Raffai Sándort, a Kis­gazdapárt vezetősegi tagját, hogy Szügyivel tárgyaljon. A megbí­zást a ,,párt nevében" adta és mint ,,főtitkár és miniszter" írta alá. Raffai többször beszámolt Kovács Bélának a Szügyivel való tárgyalásairól. Az okmá­nyokat átadták a nemzetgyűlés mentelmi bizottságának. Az összeesküvők harmadik, legnépesebb csoportját átadták a népügyészségnek. A Peruíz Sport Club éiirente 1947 február 23-án délelőtt 11 órakor tartja a Kisfaludi-u. 24. sz. alatti Kis k ultu r c e r m é b e n. Határozatképtelenség esetén a köz­gyűlés megtartásának időpontja március 2., ugyancsak a fent kö­zölt helyiségben és időben. Pápának az a hivatása, hogy művelődési és gazdasági góc­pontja ' legyen gazdag magyar tájának. Ezt a múltban kitűnően teljesítette. A 25 éves ellen­forradalmi korszak kétségteleU­visszaesése után szellemi gon­dozóinak tervében is, ezt az eredeti utat kell munkálnia. Páldy Róbert lóhere-, lucerna-, fehérhere-, nyúlszapuka-,somkóró-, mohar-, köles-, cukorrépa-, mustár-, takarmány­cukorrépamag, ezenkívül hüvelyesek, borsófélék tavaszi bükköny, valamint fajtiszta, fajazonos minőségű konyhakerti és viráfimanvak ^fe® 1"! 0 1 Hagyma, foghagyma, dughagyma uo wii ayiiiayvai\ kicsinyben és nagyban a legolcsóbb áron b9szerez- 1 Jf & • y hetők ovaurmann lanac cégnél Pépe, Fa-tér 19. ssám. (volt Eisler-féle üvegkereskedés)

Next

/
Thumbnails
Contents