Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-02-23 / 8. szám

Kisipari szövetkezeteink szerepe ' a tervgazdálkodásban A Magyar Kommunista Párt 3 éves államgazdasági terve az ország teljes termelőerejének moz^osítása lesz. Megmozdul az ipar, a mezögazdasag minden szektora, megmozdítja az alkotó értelmiség minden vénáját, fokozottabb munkára lógja, serkenteni a közömbösüket ós magúval sodorja azokat is, akik két-. kedve, vagy ellenséges elfogultsággal nézik a magáratalalt, fiatal demokrácia hősies erőfeszítéseit. A terv maga feltárja az ország minden erőforrását, számba veszi a gazdasági élet minden tényezőjét ós pontos menetrenddel indítja, útjára . a termelés könnyű és nehéz fegyvernemeit. A már eddig államosított üzemek és a még magánkézben lévő nagyipari szektor mozgósítása lesz szervezetileg a kömíyebb feladat. Lényegesen bonyolultabb és kevésbbé áttekinthető -terrénum a kisipar mozgósítása. A kisipar természeténél fogva jóval szetesőbb szervezet, mint a nagyipar. A fasiszta gazdaságpolitika a kisipart nagymértékben elhanyagolta. Ha a hároméves terv sikere érdekében a nagyrahivatott szektort érdekeinek és elhivatottságának megfelelő módon kívánjuk mozgósítani, elsőrendű • feladatunk, hogy • erőit miud a gépi, mind a kézi munkaerő, valamint a korszerű szervezeti formák szempontjából számbavegyük. A kereskedelmi és iparkamarák a múltban egy

1^ részt a nagykereskedelem, másrészt a nagy- ós középipar érdekképviseleti szervei voltak. A l égi ipartestületek vezetőségében is azok az iparoselemek vittek vezetőszérepet, akik a Horthy fasizmus kiszolgálását tartották töfeladatuknak. Ennek ellenértéke fejében a szóles kisiparos társadalom terhére élveztek kisebb-nagyobb kortes jutalmakat. A rendelkezésre álló, ' sajnos eléggé hiányos statisztikai adatok alapján tudjuk, hogy a világhírű magyar kézművesipar kapacitása, a legjobb konjunktúrális években is, mintegy 40-50 százalékig volt kihasználva. Ha voltak szakmák, mint az asztalos és ruházati ipar, ahol a kapacitáskihasználás általában magasabb voltí.'az átlagnál, ez lényegesen nem változtatott a kisipar általános hetyzetón. A. kisipar a mai széteső formájában nehezen lenne alkalmas a hároméves tervben számára kir jelölt hatalmas * feladat elv'ógzésére. Ezt a körülményt haladó kisiparos körök már régebben látják és

Ta Kisiparosok fOrszágos Szabad Szervezetének keretein belül hónapok óta erős szövetkezeti tömörülég indult meg. Sorra alakulnák szövetkezetek a ruházati iparba*, bőriparban, fa- és építőiparban, sőt az utóbbi napokban- a szerelő, -bádogos, vas- és gépipari szakmák' is elindultak a szövetkezetedben való tömörülés útján* A nehézipar és a bányatermelés állami kézben már is teljes mértékben alkalmas a tervszerű gazdálkodás lebonyolítására. A magánkézben levő nagyipari vállalatokat is lényegesen! könnyebbén lehet a terv megvalósítása érdekében mozgósítani. A kisipar ezzel fszemben egyedül a jól vezetett szövetkezeteken keresztül fogj a tudni teljesitt»ii a ter** által számára kijelölt feladatokat és válik szervezetileg alkalmassá arra, hogy a fasizmus okozta elesettségébél a tervben előírt és biztosított felemelkedés útjára . • térjen. Ha a kisipari termelés volumenje 1938-ban 630 millió békepengő volt (az építési ós a szolgáltatásokat végző ipar nélkül), úgy a Magyar Kommunista Párt államgazdasági terv.e szerint már az első évben ennek a termeJósnek 80 százalékát, a harmadik évben pedig 110 százalékát, azaz 700 millió békepengőt érhet el. A vas-, ós fémipar kisipari szektora az építkezésekből jelentős parcellát fog kapni. 200 millió békepengő értékű munkában fog részesedni az 1949—50, évi előirányzatban a ruházati ipar is. A híre^s magyar asztalosipar teljesítményéből 1938-ban 45 százalékban vette ki részét a SZIGETI IMRE PÁPA, K0SSUTH-UTCA 5. SZ. Békebeli minőségben mindent egy helyen vásárolhat Mottónk: Á jóból is o legjobbat, legolcsóbban ! Uj és használt eyermekkoesik aagy választékban, vizes-, boros- iikőrös és kompótkészletekjáíékáruk.ntibőröadök tányérok, evőszerek, rövidáruk háztartási cikkek stto. Szfivetek 5 e I y m e b Pamuténak kisipar. A terv "szerint az épület es bútorasztalos kisiparosokra hatalmas feladat vár. Három ev alatt itiü millió pengő értéket, vagyis a gyáripari termelésnek több mint 70 százalékát - kell a kisiparnak termelnie.. A harmadik évben, egyéb feladatok között, 50 ezer szobabútor termelése szerepei az előirányzatban. A bőripar nagyobbaranyú fejlesztőiét az egész világpiac, de különösen hazánk állatállományának súlyos veszteségei -folytan elsáilott -nyersanyaghiány korlátozza. Ezért a bőr és szőrmefeldoigozó iparunk termelési kapacitásának emelkedése' a harmadik év yégóig csupán 182'4 százalék, emelkedést érhet ei. Emelkedni fog egész textilipari termelésünk, melynek alapja 12$ ezer új pamutfonó orsó üzembeállítása lesz, Fokoszuk a gyapjúszövet termelését is. Gyapjúszövetből az eddigi 18 millió méter helyett 21 millió méter (116'5 °j

0), selyemszövetből 11-5 millió méter (104*2 °|p), len- ós kenderszövetből.12*7 millió méter (11<ü'5 °|

0) termelését irányoztuk elő. Lehetővé teszi a termelés emelkedése, hogy a textilipar termelésének 15" százalékát exportáljuk és emellett a belfogyasztás emelkedését is lényegesen emeljük. Amig 1938-ban az ország egy lakosára 24 méter pamutszövet, illetve 2'93 kg. pamut jutott, addig 1949 — 50-ben az egy főre eső pamutszövet 27 méter lesz. 10. százalékkal fog emelkedfii a komoly nópruházati cikkek gyapjú ós pamutáru gyártása is. A minőség és kivitel lényeges feljavításával elérjük, hogy a széles rétegek tetszetős és kultúremberhez méltó ruházathoz jussanak. A gyáripari konfekció termelése 50 millió pengővel növekszik. € téren igen nagy szerep vár a ruházati ipar, már ma is kiválóan szervezeit kisipari szövetkezeteire. J7 monopolkapitalizmus idején a konfekciós nagyipar példátlaq mohósággal használta ki a szabóiparosok szorult helyzetét. A magyar konfekcióipar az utóbbi évtizedekben, mind teljesítőképesség, mint kivitel és ízlés szempontjából elérte, sőt túlszárnyalta a világhírű cseh és osztrák konfekciós ipar színvonalát. Ez a szinvonalemelkedés teljes mértékben a ruházati munkásaink és kisiparosaink kiváló szaktudásának és mankakészségének eredményekép volt elérhető. A kisipar szervezetlensége következményeként ügyes magánvállalkozók ós exportőrök mérhetetlen gazdagodás lehetőségét találták meg. A nagykonfekció •termelésnek 70—80 százalékát bedolgozó kisiparosok készítették, akik munkásaikkal együtt a nagyvállalkozók rabszíjára fűzve vívták ki a magyar konfekciósipar világhírét. A népi demokráciában a szövetkezetek feladata, hogy a ruházati ipar teljesítőképességének t-s jóhirnevének gyümölcseit valóban az iparban dolgozó munkások és dolgozó kisiparosok számára biztosítsuk. A Magyar Kommunista Párt hároméves terve ós a Szociáldemokrata Párt 36. kongresszusán a napokban megvitatásra került terv'gazdasagi szempontok egybehangolása fogja képezni a magyar népi demokrácia gazdagsági ós szociális fellendülésének alapjait. A kisipar a terv megvalósítása terén csak úgy fog tudni kellőképpen megfelelni a rászabott hatalmas követelményeknek és lehetőségeknek, ha egészséges szövetkezeteinek alapjait már most lerakja és a tervgazdálkodás első évének munkálatait már e korszerű szervezeti formákon . belül kezdi meg. A népi demokrá'cia a kisiparosság szövetkezeti tömörülését örömmel látja és annak megerősödesét minden politikai és gazdasági hatalmával támogatni fogja. Vincze Oszkár. 68 pár cipőt osztott szét az MNDSz A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének pápai csoportja a polgármesteri hivatal segítségével február "17-ón délután 68 pár cipőt osztott ki a város szegényei között: Ebből 18 pár még a karácsonyi akció alkalmával elmaradt, illetve el nem készült cipő volt. 50 párat , pedig a Magyar Kommunista Párt, Független Kisgazpa Párt, Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Paraszt Párt között egyenlő részbeil," azon kívül több* sokgyermekes rászoruló szegény család között osztott ki. A szövetség egyik főcélja az, hogy mentől több keserű könynyet letörölni a dolgozó szegények arcáról. Nyersbőrt Szőrösét legmagasabb áron veszek LÖWY és BACHRACH VÁSÁR UTCA 3. (Lebombázott ház) divatházban Kossuth-u 16.