Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-11-03 / 44. szám

Á köztársaság a szabadság gondolatából származik és nem lehet, hogy a szabadság ellenségei benne választójogot kapjanak Udvaros isiván előadása a Szoc.-dem, Párt pávfnapján. A Szoc.-dem. párt e heti párt­napján Udvaros István elvtárs, Gryőr város polgármestere tartott előadást a magyar nép. a ma­gyar demokrácia fontos kérdé­seiről. „A demokrácia nem egy végső célkitűzésünk, hanem a demo­krácián keresztül a munkásság teljes felszabadulását a. szocializ­must akarjuk megvalósítani. Eh­hez erős szervezettségre van szükség, mert csak így tudjuk a szabadság fáklyáját a győzelemig vinni. A szocializmusnak egy törvénye, amit Marx oly bölcsen meghatározott' „hogy ebben a harcban a dolgozók csak a bi­lincseiket veszthetik". Az elnyo­mottaknak saját maguknak kell a bilincseik levetni. Az eszme hirdetőit bezárhatták, de magát az eszmét nem és hirdetői ma már szabadon küzdhetnek e ne­mes nagy célokért. Marx tanításának legnagyobb ereje abban van, hogy megmu­tatja, hogyan kell gondolkodni és mi marxisták ezen keresztül számot tudunk adni a politikai eseményeken keresztül a hol­napról, az elkövetkezendő ese­ményekről. Ezért bíztunk mi a Szovjet-Unió gyó'zelmében a bar­bár fasizmus felett, ezért tudtunk minden elnyomatás ellenére is harcolni igazságunkért. Ma is ez a gondolkodási forma kell, hogy vezessen bennünket és a marxistának nem frázisokban kell szónokolni, hanem minden­napi életével kell példát mutatni. Aki túlzottan hirdeti szocialista voltát, ott vigyázzunk, mert az ilyeneknek rejteni valójuk, vagy rejtett szándékaik vannak. Az igazi szociálista szerény, aki első­rendű céljának a közösséget tartja, a dolgozók közösségét, aki maga határozza meg, hogy milyen életformában akar élni ós kit akar vezetőjéül. Továbbiakban demokráciánk aktuális kérdéseiről beszélt Ud­varos elvtárs. „A magyar demo­krácia három fontos pillére, a mezőgazdasági munkásság, az ipari dolgozók és az értelmiség kategóriája. Nem szabad külömb­séget tennünk e három réteg felé. Amikor a dolgozókról be­szélünk, akkor e-három dolgozó réteg tevőleges részét kell ez alatt érteni, akik a dolgozók tár­sadalmát képezik, tehát ne érezze senki se kizáitnak magát, csak azok, akik a nép bőrén élősköd­nek, a herék, a tivornyázók, a tőkések spekuláns hada, akik a reakció formájában a demokrácia hatalmas szüleményét: a stabili­Kereskedők, vendéglősök figyelem! A Pénzügyminiszter Úr 32.100] 1956. X. b. sz. rende­letével elrendelt „Feljegyzés" a forgalomba hozott szesz, vagy egyéb égetett, vagy édesített sze­szesitalokról, a Munkás-nyomdá­ban kapható. Pápa, Fő-tér 25. sz. (az udvarban.) zációt akarják megfúrni. Igaz-1 gatók, cégvezetők, akik ma iz­gatják a munkásokat bérjaví­tásért, hogy ezzel ujabb inflációt idézzenek elő, amit ez az ország nem bírna el. Éberen kell vi­gyáznunk ezekre, mert ez már nem a reakció hazajáró szelleme, hanem testet öltött formája és ezt tönkre kell zúznunk. Ezután Udvaros elvtárs ismer­tette azt a sok küzdelmet, amit a dolgozók hoztak a jó pénz, a stabilizáció megteremtéséért. „Még nem élünk demokráciában. A régi rendszert megváltoztattuk, vannak eredményeink : az üzemi bizottságok, földreform, a bányák államosítása; a nehóz-ipai állami ellenőrzése, de még sok tenni­valónk van ahhozj Itogy demo­kráciánkon belül a nyugodt fej­lődéstbiztosíthassuk. Új választó­jogi törvényt akarunk, amely csak a demokratáknak ad jogot és nem a nép ellenségeinek a sibereknek és volt fasisztáknak. A köztársaság a szabad­ság gondolatából szárma­zik és nem lehet, hogy a szabadság ellenségei ben­ne szabad választójogot kapjanak. Most fel vannak bőszülve az ipari mágnások, a földjüket vesz­tett földbirtokosok, akik óriási jövedelmüket MontéOarlóban dő­zsölték el, amit a magyar nép­pel fizetettek meg. Kihuztuk lábuk alól a talajt, felosztottuk a földbirtokot, szétszórtuk a csendőrség intézményét, — amit minden munkás­megmozduláson rázúdítottak a nép nyakára. Mindennek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy de­mokrácia van, mert a mult szel­leme még itt settenkedik. A reakció sír, visít, vonít, könyö­rög, hogy hatalmából vissza­szerezzen valamit. A kérdés azonban^ súlyos : lenni, vagy nem lenni! Es jaj annak a népnek, mely önállóságát, kormányzását kiadja kezéből. A nemzetközi kapitalizmus mindenütt támadásba ment át, hogy monopolisztikus törekvé­seinek utat nyisson. Nekünk ébe­reknek kell lennünk, s marxista éles látással kell megítélnünk ezeket a törekvéseket Ezek leg­jobban a békeszerződéseknél lát­szottak meg, ahol a szocialista blokk a Szovjet-Unióval az élen, örök békére, míg Amerika a tő­kések hatalmának képviselője, imperialista célokat, piacok szer­zését tartotta szem előtt. Bármilyen súlyos is a béke ránk nézve, a magyar élniakarás biztosíték arra, hogy megtalál­juk helyünket a demokratikus népek nagy családjába. Rövide­sen összeülnek a dunai államok szociáldemokratái és megfogják beszélni, hogyan lehetne meg­alakítani a dunai államok, vagy tlHIllIEEIllUillllIlIlllUIlllitllllli^UlJ EiUlltKn«llMl]mtt«lKIIK»INH[l3II11fllllUSlllHMBrtflltll[Í3!lHailftltlHllllIltllljlflllllt^ Mlucleira&^esitel&re Szívem virítson ott — Qábor bátyám és S>ezsó öcsém emlékének. — Bátyám, Öcsém, túl távol tengeren sírod halmát fel nem kereshetem; halottak napján majd virág helyett hozzátok száll a bús emlékezet. Honnét csak bánat, sóhaj szele jő: magyar Hazátok nagy-nagy temető; koldús hazátok kifosztott szegény s legelhagyottabb a főid kerekén. Nem bánt a honvágy, fájó gondolat, pihentek ?nár a csöndes hant alatt. Szívem szenved csupán, ha felzokog, ha fájdalommal rátok gondolok. J ' Amerika: kincsestár, pompa, fény, s e gazdag földből csak két sír enyém; két árva fejfa, két kis sírhalom, hol gondolatban búm kisírhatom. Bátyám, Öcsém, túl távol tengeren sírod halmát fel nem kereshetem; szívem virítson ott virág helyett, s örökzöldként a hü e?nlékezet. r PÁPAI TÓTH GÉZA. később az európai államok szö­vetségét. Amikor vámok nélkül leszünk és mindegy lesz, hogy a határ Pápánál, vagy Győrnél lesz-e. A háborút most kell meg­nyernünk, öntudattal, le­mondással, ha kell éhe­zéssel és rongyosan, mert nem a békekötés dönti el jövőnket, hanem az, hogy milyen mértékben valósítjuk meg eszmén­ket, milyen erőssé épít­jük a dolgozók demokrá­ciáját. A stabilizációt a két munkás­párt teremtette meg a munkás­pártok szoros és harcos össze­fogásával. A koalíciónak mi vá­gyunk az oszlopai és ezt a koa­líciót nem engedjük jobbra to­lódni, mert a horthista. csendőrős nyilas világból jólismert mód­szerekből elég volt. A Szoc.­dem. párt függetlenségét meg­őrzi, .de szorosan együttműködünk testvérpártunkkal, hogy a jó pénzt, a stabilizációt, amit a dolgozóknak teremtettünk meg, ne engedjük senkitől meg­jurni. El kell választani a dol­gozók társadalmától a heréket, a sibereket. A Kisgazdapárt kö­veteléseink elől homályos kitérő válaszokat ad, de mi üzenjük, hogy nem vesztegetjük többé az időt, eléjük terjesztett követelé­seink mellett kitartunk. A közös ellenség ellen, akik közül sorainkba is befurakod­nak, közösen kell harcolnunk, hogy ma a dolgozók demokrá­ciáját, de holnap a felszabadult dolgozók szociálizmusát építhes­sük ki u — fejezte be nagy tet­széssel fogadott előadását Ud­varos elvtárs. Nyersbőrt Szőrmét legmagasabb áron vásárol LÖWY és BACHRACH VÁSÁR UTCA 3. (Lebombázott ház) Angóraszőrt angóra gubancot és zsíros gyapjút megbízásból a legmagasabb napi áron vásárol a Pápa Városi Szövőgyár Pápa, Apponnyi Albert-u. 5. sz. (volt Felsőhosszú-u.) BALATONI tányérból étvágya nagyobbodik Étkezési gesztenyét, diót, aszalíszilvát napi áron kis és nagy tételékben sa^Uítok utánvéttel Mihók Géza terménykereskedő Zalaegerszeg. Piac-tér 6. Ve

Next

/
Thumbnails
Contents