Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-11-24 / 47. szám

18. évfolyam, 47, ^ánn. Ara; ©O fillér. 8946 november 24 NÉPLAP Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt demokratikus hetilapja Simon Péter: Nevelésünk ugye Az egyetemi és főiskolai okta­tás körül dúló viharok, közép­iskoláink demokratikus nevelé­sének szomorú sorsa, a kultusz­tárca betöltése körüli viták mind azt mutatják, hogy nevelésünk ügye válságba jutott. November 9-én ós 10-én Buda­pesten összeült haladó egyetemi és főiskolai ifjúság félre nem érthetően leszögezte a maga ál­láspontját a felsőoktatási reform­mal, kari egyesületekkel, népi kollégiumokkal és ösztöndíjakkal kapcsolatban. Szalai Sándor pro­fesszor hozzászólásában kifejtette, hogy a haladó ifjúság itt szer­kesztett kiáltványa csak egy olyan minimális propramm, hogy ha ezt sem tudja kiharcolni ma­gának nincs más hátra, mint hogy Csepel dolgozói jöjjenek be rendet teremteni az egyete­men. Hogv ma van Magyarország, c -wi KvU - Jv^ U-... uraink, kapitalistáink azzal, hogy rombadöntötték szerencsétlen hazánkat, eljátszották az urszág­vezetéshez való érdemüket, s azzal, hogy nyugatra menekül­tek, formálisan is lemondtak mindarról, amihez joguk már idáig sem volt. A munkásságnak nem mindegy, hogy milyen em­bereket nevelnek az iskolákban. Föltámasztott közoktatásunk mechanikusan tovább rángja a régi rendszer életütemét, mint a levágott gyíkfarok. S ez a régi módon tovább rángó nevelő­apparátus újabb ós újabb nem­zedéket fertőz a dolgozók nya­kába. Ha ez a helyzet az egyeteme­ken, még inkább így van a középiskolákban. A haladó egye­temi ifjúságnak kell fölemelnie szavát a középiskolák demokra­tikus fiataljaiért is, mert azok elszigetelve, átfogó szervezetek hiányában nem hallathatják vé­leményüket. A középiskolák többségében, s az ismert adatok szerint a pápai középiskolák többségében is (pl. a református gimnáziumban) de­mokraták tervszerű üldözése fo­lyik. Nem egy demokratáé, mert ebben az esetben talán elhin­nónk, hogy az illető, demokrata voltától független hibája miatt került pellengére. Ám itt más folyik: minden szabad akarat elfolytása. A Pápai Néplap írt néhány leleplező cikket a ref. gimnázium életéről^ Nem akarom újabb adatokkal dühíteni, egy­részt Pápa damokratikus dol­gozóit, másrészt a leleplezet­teket. Szép csendesen és nagyon szerényen csak azt szeretném megjegyezni, hogy kár ilyen nagy diadaltort ülni a megtiport szabadságon. Erre a gimnázium I igazgatósága hamarosan ráfog ! jönnU Fölvetették a kérdést: mi az 1 oka, hogy a kollégiumban min­den reakciós hangot, vagy meg­mozdulást a diákok hangadó körei üdvrivalgással fogadnak? Hiszen az ifjúság, ha csak nem beteg, radikális, forradalmi.' Tudom, hogy ezekben a fiúk­ban is van radikalizmus. Hogy ez a radikalizmus a haladás el­lenében elégül ki, .az a nevelés következmón}^. A kapitalizmus ha^^atló korszakábanélünk, mi­kor a gazdasági ós társadalmi élet elleplező formákba burkolva jelenik meg és ennek folytán az emberek tudatában hamisan tük­röződik. A jelenbeli megtévesztő felszíni formák és múltbeli ese­mények párhuzamba avagy szembeállításával, okok, okoza­tok önkényes összekeverésével j a történelemből, irodalomból stb., i h Jic e^kei "O.u; ak le. A multat, &'jelene, ilyenfor­mán igazából meg nem érthetik. A régi uralkodó osztályok nem is akarják megérteni. Világos: rájuk nézve nagyon szomorú lenne a valóság föltárása. Min­den nevelő, amelyik nem igyek­szik fényt deríteni a gazdasági ós társadalmi élet mozgató ru­góira, részes népünk tudatáuak elhomályosításában, — lényegé­ben a kizsákmányolás szekér­tolója. így fordítják álradikális utakra az ifjúság forradalmisá­gát ós így tartja a reakció maga elé védőpajzsul, akár a háború folyamán. Ez az álradikális út a magyar jövő elárulása! Kérem azokat a tanárokat és diákokat, akikben van még egy szemernyi beosületesség, szabad­ságszeretet és népük iránti fele­lősségérzet, vagyenek annyi fá­radságot maguknak, hogy pár unalmas vasárnapot föláldozva tanuljanak egy kis közgazdaság­tant, egy kis társadalomtudo­mányt. Tegyék félre pár órára az előitóleteket és mélyedjenek el pár órára a dialektikus mate­rializmus tanulmányozásában. Külföldi fiatalokat hallgatva éreztem, hogy nagyon is rászol­gálunk sötét hírünkre. Vannak Ujabb kommunista győzelem Olaszországban Livornoban a vasárnap megtar­tott községi választásokon a kom­munisták fölényes gyó'zelmet arat­tak. A Kommunista Párt 28.386 szavazatot nyert, az összes többi párt pedig együttesen csak 18.981­et. Az utolsó választások óta a keresztény demokratapárt 7000 szavazatot vesztett. dolgok, amiket nem szabadna még megtudni sem külföldnek, pl,: nálunk a kultuszminisster­ségre csak a katolikus vallás ké­pesít. Köldökszemlélő, kifelé nem törődő (Karácsony Sándor sza­vaival:) „malom alatt politizáló nép vagyunk. Uj Széchenyi kel­lene, hogy rádöbbentene bennün­ket elmaradottságunkra, vagy új Ady Endre, hogy verjen végig bennünket, mert elpusztulunk !" Ne csüggedjetek a haladásért, népünkért harcoló pápai fiatalok. Tudnotok kell, hogy Ti vagytok Petőfi szabadságharcos szelle­mének ápolói. Tudnotok kell, hogy a történelem szavát nem értők, a nép ellenségeinek napjai megvannak számlálva. fltSifllIWtKíllIlifSif imiIIHIttSUIEISI Fölényesen győz A romániai választások ered­ményéről részletős jelentést még nem kaptunk, de az eddigi hírek alapján Groza minisztereinöli derno­kratikns blokkja elsöprő győzelmet aratott Maniu ős Bratiann reakciós pártja felett. Románia történelmében elő­ször választottak a nők és a 21. életévüket, betöltött fiatalok, így a választó jogosultak száma csak tÉSor mindössze 100.000 volt, ebből is csak hatvanezren sza­vaztak, míg a mostani választá­son több, mint 600000 volt. Ellenben . nem kaptak szavazati jogot a volt fasiszták és azok, akik önként harcoltak a németek oldalán a Szövet­ségesek ellen. A. választójogosultak 92 szá­zaléka leadta a szavazatát. Ma­niu emberei rémhírekkel ós rendzavarással akarták a maguk javára befolyásolni a választást, de a román nép csattanós vá­laszt adott erre. Romániában vnsj!TxO0 kfi^pr^o^ ti raakció és ezzei" megteremtődött a de­mokratikus Romániában élő ma­gyarság részére is a teljesen egyenjogú knltíirális ós gazda­sági élet lehetősége. A Nemzeti Bizottság 19-én tartott ülésén foglalkozott a munkanélküliek foglalkoztatá­sával. A nemzeti bizottság elha­tározta, hogy a városi építési szaktanács bevonásával egy mun­katervet ós költségvetést dolgoz­tat ki és annak sorrendjében végezteti el a hatóság a szük­séges építkezéseket. A munkát két részre osztják. Egyik része a bontási munkálatok, a másik az építkezési munkálatok képe­zik, amelyek között első helyen a város tulajdonát képező épü­letek szerepelnek. . A nemzeti bizottság foglalko­zott még a mentőszolgálat foko­zottabb kiépítésével ós ezzel kap­csolatban elhatározta, hogy az illetékes szervektől a város ré­szére egy mentőautót kér. Az asztalos iparosok foglal­koztatásával kapcsolatban fel­hívta az ipartestület utján az érdekeltek figyelmét, kapcsolód­janak be az oroszok által Buda­pesten rendelt bútorépítési mun­kálatokba. Mint ismeretes, a Szovjetunió 40.000 köbméter fát ajánlott fel 6000 szobabútorért, amivel az asztalosipari munka­nélküliség városunkban teljesen megoldást nyerhet. 200.000 forintos segély aL munkanélküliség enyhítésére Örömmel közöljük Pába város dolgozóival, hogy a város Építésügyi Bizottságának t hó 21-én tartott­ülésén megjelent Sudár miniszteri osztálytanácsos és bejelentette, hogy az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium azonnali hatállyal 200.000 forint körüli összeget bocsájtott a város részére segélyként. A segély célja: teljes egészében a munkanélküliek foglalkoztatása.

Next

/
Thumbnails
Contents