Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-09-16 / 21. szám

DEMOKRATIKUS HETILAP. MEGJELENIK 1945 szeptember 16 I. évfolyam, 21. szám. Szerkesztő-bizottság NÉMETH ERNŐ LENGYEL ISTVÁN POLGÁR GYULA Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Nemzeti Parasztpárt Egység jegyében folyt le a nemzetgyűlés A két munkáspárt példaadó magatartását méltatta Zsedényi Béla a nemzetgyűlés elnöke Huszonegy képviselőt jelölhet Veszprém megye a választásra Az ágyuk még dübörögtek hazánkban, mikor a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömö-\ rült pártok létrehívták az Ideiglenes Magyar Nemzetgyűlést. Ez a nemzetgyűlés bízta meg a kormányt 1944 december 22-én az ország ügyeinek intézésével, ez a nemzetgyűlés rakta le a mai demokrácia alapjait. Kormányunk két első lépése, melyet az új Magyarország érdekében tett: Szovjetunióval való szövetség és a hadüzenet Németországnak, meghatározták — és jól határozták meg ezt az utat, amelyen haladnunk kellett és haladnunk kell ezután is. Tagadhatatlan, hogy vannak hibák és hiányosságok, azonban meg kell állapítanunk, hogy egészében jó irányban haladunk, máris, olyan eredményeket értünk el, mellyel kiharcoltuk a szomszédos államok megbecsülését. Legnagyobb teljesítményünk a földreform volt. Ha nemis hibamentes, de eléggé eredményes munkát végeztünk. A mi, demokráciát építő munkánkat méltányolták szomszédaink a kereskedelmi szerződések megkötésekor és határorozottan szerepet játszik Szovjetuniónak velünk szemben tanúsított jóindulatában is. Mindezek bizonyítják, hogy kormányunk helyes irányt követett akkor is, mikor szakított a sovinizmussal és helyette a szomszédos államokkal való megértésen alapuló együttműködést választotta. Nem kevésbé jelentős az a tény sem, hogy ma már bizakodással tekinthetünk a közeli béketárgyalás felé. Hogyan lett lehetséges, hogy mindezt alig kilenc hónap alatt elértük, mi tette ezt lehetővé?— Egyszerű a válasz a demokratikus pártok összefogása, a pártok és a szakszervezetek együttműködése. * * Szeptember 5-én, szerdán összeült az ideiglenes nemzetgyűlés. Nevezetes napja lesz ez történelmünknek. Már jóval tiz óro előtt megteltek a karzatok, élénkek voltak a folyosók. Rákosi Mátyás vezetésével tgyüitesea vonultak be a kommunista képviselők. Az ülés a Himnusz el ének lésével kezdődött, majd Zsedényi Béla mondotta el megnyitó beszédét. Meleg szavakkal mondott köszönetet a Szovjet haderő, a diadalmas Vörös Hadsereg győzelmes harcaiért,, mellyel országunkat az idegen zsarnokság alól felszabadította. Sztálin generalisszimusz a Vörös hadsereg és a nagy Orosz Nemzet felé szálló köszönetünk a nemzetgyűlés és az. egész magyar nép háláját fejezi ki. — mondotta Zsedényi Béla, majd rátért a demokratikus pártok összefogásának fontosságára. E tekintetben — mondta Példaadó a két nagy munkáspárt magatartása A Magyar Kommunista Párt és a Magyar 1 Szociáldemokrata Párt a felszabadulási időkben a gyors indulás nagyobb kezdeti lendületét nem használta ki arra, hogy a hatalomnak a maga számára való megszerzésére törekedjék, bár erre akkor módja lett volna, — hanem a demokratikus önmérséklettel az összes magyar erők összefogását igyekezett megvalósítani. A ránk váró nehéz feladatokat a Magyar Nemzetgyűlés a jövőben is csak úgy tudja megoldani, ha a parlamentet a demokratikus pártok nem harctérnek, hanem a magyar nemzet munkaműhelyének fogják tekinteni. Zsedényi Bélának e szavainál érdemes egy percre megállni, hiszen olyan dolgokról van szó, amely alapja egész jövőnknek. A munkásegységről a nemzeti erő összefogásáról és arról, hogy a munkáspártok nem sajátították ki a hatalmat, bár módjukban lett volna. A munkáspártoknak azonban csak egy határozott céljuk volt és van: a nemzet felemelése. Ennek pedig csak egyetlen módja van, ahogy a Kommunista Párt nagyon helyesen rá is mutatott,- a nemzeti erők összefogása. Alapjában véve ennek köszönheti az összes, eddig elért eredményt. Az egység, a nemzeti erők összefogása nem űj gondolat. Mikor a hitleri Németország hazánkat háborúba sodorta, a Kommunista Párt céljául tűzte ki az ellenállást. Látták, tudták, hogy egyedül a párt nem képes kihúzni az országot abból a hibából, amelybe 25 éven át sodródott, ezért megteremtették a Békepártot, hogy ezzel kiszélesítsék táborukat, lehetővé tegyék párton kívülieknek is az ellenállást. Világos tehát, hogy itt sem csak pártérdekeket tartottak szem előtt, hanem a nép, a nemzet érdekeit. A felszabadulás után ugyanaz a szempont volt a mértékadó. Erre utalt Zsedényi Béla is. „A pártoknak nem egymással szemben kell érvényesíteniük a nemzet akaratát" — mondta. Beszéde további során • hangsúlyozta Szovjetoroszország " nagylelkűségét a foglyok hazabocsátásával kapcsolatban. Zsedényi Béla megnyitója után a miniszterelnök beszámolója következett. Az ideiglenes Magyar Nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a pártok vezérszónokai közül elsőnek a Magyar Kommunista Párt nevében Rákosi Mátyás szólt hozzá Miklós Béla miniszterelnök szerdai beszámolójához. Rákosi Mátyás beszédében kijelentette, hogy bár a kormány súlyos körülmények között vette át a hatalmat, jelentékeny sikereket ért el. Leglényegesebb a földreform. Bizalommal viseltetünk a kormány iránt, azonban rá kell mutatni bizonyos hiányokra is. Nem érvényesül átfogó gondolat a pénzügyi politika terén, az infláció ellen, harcban és hiányos a gazdasági tárcák összehangolása, Hibák vannak a közoktatásügyi táicánál is. A minisztériumuk tisztviselői között még mindig ig-n sokan a demokrácia ellenségei közül valók. Rákosi Mátyás megemlékezett a falu dolgozóinak hősies munkájáról, majd köszöntötte a Szovjetunióval megkötöttárucsere-egyezményt. Megemlékezett a választásokró és leszögezte, hogy a Kommunista Part álláspontja szerint a legszabadabban, demokratikus módon, fegyelmezetten kell megtörténnie. Rákosi Mátyás ezu án kijelentette,-hogy a demokráciának legsúlyosabb ellensége a reakció. Majd ismertette a közellátás problémáit és háláját fejezte ki a Szovjetúnió, annak dicső Vörös Hadserege és Sztálin generalisszimusz iránt. Hálával emlékezett meg az Egyesült A'lamokról és Angliáról. A legteljesebb elismeréssel szólt Titó marsall Jugoszláviájáról és hasonlóképen Romániáról, Grózakormányáról. A Kisgazda Párt nevében Tildy Zoltán kijelentte, hogy jóleső érzéssel hallgatta Rákosi Mátyás beszédét és annak szempontjaival egyetért. A Szociáldemokrata Párt nevében Szakasits Árpád szólalt fel. Hálatelt szívvel fordulunk a hatalmas Szovjetúnió felé — mondotta Szakasiis — amelynek fiatal, de mái is erőteljes demokráciánkat köszönhetjük. A mi utunk kelet felé vezet, anélkül, hogy elakarnók veszteni a nagy nyugati demokráciánk bizalmát. A Függetlenségi Front és a két munkáspárt baráti együttműködését fenn kell tartani. A Nemzeii Parasztpárt elnökének, Veres Péternek, Szentiványi Sándornak, a Polgári Demokraia Párt szónokának és Kossá Istvánnak a szakszervezeti képviselők szónokárak beszéde után Gyöngyössy János külügyminiszter tett nyilatkozatot a cseh-szIovák

;ai magyarok kérdésében. A nemzetgyűlés keddi értekezletén Erdei Ferenc belügyminiszter beterjesztette a választójogról való törvényjavaslatot. A 12. fejezetből álló javaslat tartalmazza többek között a választókerületüket székhelyükkel együtt és azt, hogy egy-egy választókerületben hány kápviselöt jelölhetnek. így Veszprém megye Veszprém székhellyel 2l-e\ jelölhet. A javaslat ismertetése után hozzászólások következtek. A Magyar Kommunista Párt járási titkári értekezlete Pápán A MKP itt lefolyt járási titkári értekezletén a járás területén levő községek küldöttei beszámoltak a választási küzdelem küszöbén a párt eddigi működéséről és kitűzték azokat a feladatokat, amelyeket az elkövetkező hetekben el kell végezniök. A járási titkári értekezleten a bakonyaljai községek párttitkárainak beszámolója szerint a községekben a demokratizálódás folyamatát a demokratikus jogrend ellen lázadozó svábok, volksbundisták és azok a községi jegyzők hátráltatják, akik a demokráciában is a régi rendszer hű szolgáinak bizonyulnak. Leszögezte a MKP pápai járásának titkári értekezlete, hogy az elkövetkezendő választásokon olyan eredményeket kell ebben a járásban is elérnie a demokrácia híveinek, hogy a reakciós jelenségek megszüntetésével maga a reakció, is elpusztuljon erről a vidékről.