Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-09-09 / 20. szám

választáson a Kommunista Párt nem szerez imponáló szavazatmennyiséget, akkor ez a kérdés nem oldódik meg simán. Én biztosra veszem, meg lesz hozzá az erő, hogy a választások után megoldjuk ezt a kérdést, mint hazánk többi nehéz kérdését is. A Kommunista Párt amikor rámutat arra, hogy nehézségek előtt állunk, ugyanakkor hangsúlyozni kívánja, nincs az a nehézség az országban^ amelvet nem tudnánk legyűrni, ha összefogjuk a nemzeti erőket és ha a munkásegység jegyében irányt mutatunk a demokrácia minden rétegének. Rákosi elvtárs beszédét percekig tartó tansorkán követte. — A Vándorkórus munkásdalaival, majd az Internacionálé elétieklésével fejezte be az ünnepélyt. * Győri nagy beszéde után Sopronba utazott Rákosi elvtárs, ahol óriási tömeg előtt újabb hatalmas beszédet mondott. Beszédét megelőzően a Sopronba már megérkezett 7000 főnyi hadifogoly nevében Fodor János főtörzsőrmester köszöntötte Rákosit. -Köszö i/ük neked Rákosi Mátyás, hogy . kiszabadítottál bennünket — mondta, — majd ígéretet tett, hogy a hadifoglyok úgy fognak dojgozni, mint még soha és az újjáépítésből kiveszik részüket. Északdunántúl dolgozói biztosítják Rákosi elvtársat, hogy a reakció nem számíthat Északdunántúlra ! Ügyvédek Oroszországban Egyszerű, de végtelenül kedves barátságos orosz katona volt. Alig pár perce ismertem meg és mégis, úgy éreztem, mintha már évek óta ismernénk egymást. Szívesen felelgetett, a neki biztosan együgyűnek látszó kérdéseimre. — Civilben mi a foglalkozása ? — Kérdeztem.' — Ügyvéd vagyok. — Tessék? — Ügyvéd. — Ügyvéd ? Hát én azt hittem, hogy Oroszországban nincs is ügyvéd, — Ddiogy nincs, mégpedig nagy és tiszteletreméltó szerepet tölt be — Mi ez a szerep? — Segítségére kell lennie a bíróságnak az ítélkezésben. A tárgyalásokon vagy mint vádló vesz részt, vagy mint védő a peres felek képviselője. Az ő kötelességük, a jogi tanácsadás, beadványokat, okiratokat szerkesztenek, feladatuk a jogszabályok, tőrvények magyarázása. Tanácsot kell adniok a rászorulóknak. — Miből élnek ezek az ügyvédek? — Miből ? Hát akik igénybe veszik őket azok fizetik. — Hajaj szegény szovjet polgárok! — Téved. Az orosz ügyvédek nem „nyúzzák" a népet, sőt nem is ők veszik fel a honoráriumot. — A feleségeik? Még rosszabb! — Nem. A díjakat a tanácsadó pénztárába- kell befizetni, aztán a pénztár a végzett munka arányában osztja szét a pénzt a tanácsadókban dolgozó ügyvédek között Ügy tudom, hogy nem mindenki keres egyformán Oroszországban. Mi történik azokkal, akik keveset keresnek és mégis szükségük van ügyvédre, tanácsra szorulnak? — Aki kevesebbet keres, attól kevesebbet kérnek, vagy egyáltalán nem fizet. így pld. a Vörös hadsereg tagjai és azok, hozzátartozói teljesen ingyen kapnak jogi tanácsot, ingyen készítenek nekik kérvényt, beadványokat stb. — Ha jól következtetek eddigi beszédéből, Oroszországban az ügyvédek is közösségben élnek nem ? — Természetesen — területenként „ügyvédi kollégiumok" vannak. — Magán ügyvéd-nincs is? — Nincs. Aki ügyvédi tevékenységet akar folytatni, az kérheti a felvételét az ügyvédi kollégiumba. —Na és ki akarhat ügyvédi tevékenységet folytatni? — Mindenki, aki a jogtudományi főiskolát elvégezte. — Értem, folytassuk. Szóval ügyvédi kollégiumok is vannak. És hogy működnek ezek ? — Mindenben a testület közgyülése^és a közgyűlés által választott tanács határoz. A tanács tagjai által választott elnök, titkár, stb. — És hogyan fejtik ki tevékenységüket, hogyan működnek ezek a kollégiumba tömörült ügyvédek? — Ügyvédi tanácsadókban. Ezeket városonként, kerületenként szervezik. A kollégium megbizza valamelyik tagját a tanácsadó vezetésével. Ez a vezető osztja el azután az ügyvédek között a munkát, Ő állapítja meg az ügyvédi díjakat és felügyel az ügyvédek munkájára. — Nagyszerű. Ügy képzelem, OroszorNem nehéz a felelet, hiszen az állami bányászoknak a régi rendszer alatt is jobb volt mint nekünk. . . Hogy irigyeltük már akkor őket, hányszor, sóhajtottunk, hogy: „Ha egyszer mi is állami alkalmazottak lehetnénk!" Három kérdés az, amelyiknek megoldását az államosítástól várjuk. A nyugdíjbahelyezés idejének megrövidítése, a nyugbér és bérkérdés rendezése. Ezek a problémák nem új keletűek. Ahány képviselő jelölt a városban fellépett, — hogy a bányászok rokonszenvét — és szavazatát megnyerje, az mind ezeknek a kérdéseknek rendezését igérte. Nem voltak ez alól kivételek Imrédi Béla és Angyal László sem. Nagyon is jól emlékeznek még az erzsébettelepi bányászok Imrédi Ígéreteire és villanybeszerelési trükkjére. . . Az állami bányászokat 30 év után nyugdíjba helyezték, a mieinknek negyven évet kellett leszűrni, — már annak aki bírta negyven égig. . . Mert a béreink is nagyon elmaradtak az államiakétól és nem volt képes egy bányász 1 sem úgy táplálkozni, mint ahogyan a nehézj szágban nem félnek annyira az ügyvédektől, ügy-e? — Egyáltalán nem A szovjetügyvéd szoros kapcsolatban van a munkással és paraszttal. Gyakran látogatják a munkahelyeket és tanácsokat is adnak. Gyakran rendeznek jogi tájékoztató előadásokit. Az a céljuk, hogy a munkások és a parasztok tisztában legyenek jogaikkal, hogy érdekeiket minden körülmények között meg tudják védeni. — Ez szép. Bezzeg nálunk . . . munka mellett kellett volna, — még akkor sem, mikor a kirakatok roskadoztak az élelmiszertől, mikor a mozdonyokat búzával fűtötték, mikor a kávét a tengerbe öntötték! . . . A bányász akkor is éhezett és — nedves, aóhos, egyszoba-konyhás lakásba lakott hatodmagával. Hány bányász „dőlt ki" 30-32 éves korában, hány halt meg fiatalon „szilikózisban" azért mert mikor betegnek érezte magát nem mehetett orvoshoz, mert a táppénz még az éhenhaláshoz is kevés volt ? ! ... és ha kidolgozta a keserves 40 évét, akkor öregen, betegen vehette a „nagyobb csákányt" kereshetett magának más munkát, mert Viszonteladóit ! TextilrövidáruQáztartási cikkek stb., üzletemben a leg/utányosabb áron kaphatók ! Porpácsy Árpád nagykereskedő és gyári képviselet Pápa, Korvin-utca 2 szám. Vége a második világháborúnak A Japán fegyverletétel aláírásával jogilag is befejeződött a második világháború, amely majdnem napnyi pontossággal hat évig tartott. 1939 szeptember elsején jelentette a német rádió, hogy a lengyelek „reggel 5 óra óta visszalőnek" és ezerkilencszáznegyvenöt szept. 2-án délelőtt 10 óra harminc perckor az utolsó támadó Japán is aláírta a feltételnélküli fegyverletétel okmányát A fegyverletétel alkalmával Sztálin generalisszimusz rádiószózatot intézett népéhez: „E világháború kitörése előtt a világfasizmusnak két melegágya volt. Nyugaton Németország, keleten Japán. Ezek robbantották ki a második világháborút, ezek taszították az emberiséget és a civilizációt a pusztulás szélére. A világ elleni támadás nyugati tűzfészkét négy hónappal ezelőtt oltottuk ki, megadásra kényszerítve Németországot. A keleti tűzfészket most tapostuk szét." A Japán támadó politika leírása után Sztálin megállapította: „Mától fogva mentesnek tekinthetjük országunkat a nyugatról jött német és a keletről jövő Japán elözönléssel szemben. Beköszöntött a nemzetek és az egész világ által régóta áhított béke " Moszkva és az egész Szovjetunió legfelsőbb tanácsa szeptember 3-at győzelmi ünnepnek nyilvánította Meg kell állapítanunk, hogy ezzel a győzelemmel nemcsak egyszerű katonai sikereket ért el a Szovjetunió, Inneni világraszóló politikai győzelmet is aratott, hiszen egy negyed évszázados fasizmust pusztított el. A világ tehát ezen a napon a fasizmus rémuralmától való felszabadulását is ünnepelte. A nap jelentőségének megfelelően ünnepelt városunk is. Pápa lakossága hétfőn este a Főtéren jött össze, hogy a békét méltóképpen megünnepelje, mégpedig olyan szép számmal, hogy erre eddig még Pápán nem volt példa. A város lakosságának ez a megmozdulása bizonyíték árra, hogy végleg felszámoltak a mult maradványaival és tömegesen sorakoznak a demokráciát építő élcsapatok mögött. Ez a felvonulás világosan megmutatja városunk kis reakciós rétegének, hogy kár a fáradságáért . . Az ünnepélyen dr Sulyok Dezső polgárin 'ster, Kerekes János helyettes polgármester elvtárs és Csaba Imre elvtárs szólaltak fel. Közben Kerekes Lajos és Szűcs Aranka szavalt egy-egy Ady-verset. Műsor után hajnali órákig táncoltak a Főtéren. Üzenet Pécsről Elvtárs — mondta egy bányász bucsuzóul, add át üdvözletünket a pápaiaknak, kérd meg őket, hogy segítsenek nekünk. Magyarázd meg, — én nem tudom úgy előadni neked, ahogyan szeretném — de te úgyis láttad, ismered a mi életünket . . . Tudod, hogy rengeteg nehézséggel "küzdünk. Az életünket reszkírozzuk minden nap és nemcsak kötelességből tesszük. Azaz, hogy ... mi kötelességünknek érezzük, ezért tesszük. Ezért szállunk, le még vasárnap is a bányába. Ugy érezzük, hogy mi felelősek vagyunk a vonatok közlekedéséért, hogy a gyáraknak ne kelljen szénhiány miatt leállniok, hogy a télen legyen szén, hogy a munkából hazatérő munkásnak majd ne kelljen fázni . . . Ezért áldozzuk fel a vasárnapjainkat i;, ezért dolgozunk megfeszített erővel. — Magyarázd meg — mondta — és kérd meg a város dolgozóit a nevünkben, hogy ebben a munkánkban segítsenek nekünk. Részünkre a legfontosabb egyelőre az, hogy államosítsák a bányákat. Ezt a Kommunista Párt tűzte programmjára. Azt kérjük Pápa dolgozóitól, segítsék, erősítsék a pártot, hogy programmját végrehajthassa, eredményesen képviselhesse érdekeinket. Jó szerencsét! Egy bányász írja: Mit várnak a bányászok az államosítástól