Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-09-09 / 20. szám

T a havi 60 pengő nyugdíjból nem volt képes megélni. Ezért várjuk türelmetlenül .az államosítást és ezért üdvözöljük örömmel az angol bányák államosításának hírét. Senki se gondolja, hogy mi nem vagyunk tisztába a bányák politikai jellegével. Tudjuk, mit jelent egy ország számára a bánya és azt is tudjuk, hogy az állam csak úgy lesz képes beváltani hozzáfűzött reményeinket, ha mi meg­felszített erővel lehetővé tesszük az ország vér­keringésének megindítását. Nekünk sem mindegy, hogy kapitalistáknak — különösképpen német finánc-tökének hajtunk-e hasznot munkán­kai, vagy a magyar államnak, tehát magunknak. Tudjuk, hogy minden egyes csákányütés­sel, minden egyes csillével közelebb hozzuk ál­munk megvalósulását. Tudjuk és százszorosan megfeszítjük izmainkat. . . Stier József segéd-vájár. Augusztus 25-én és 27-én folyt le Böröezky Dezső adászteveli jegyző igazolása, azaz — nem-igazolása. Szombaton már kora reggel nalgfy tömeg várakozott a községháza előtt. Bár a rnezőn rengeteg munka lenne, de a nagy ese­mény odahaza tartja a falu népét. Hosszas vára­kozás után végre megérkezik az igazolóbizott­ság és megkezdi a panaszosok kihallgatását. Van vád elég. Két napon át csak a vádakat írja össze az igazolóbizottság. Remegő, inegfélemlített emberek állnak az igazolóbizottság előtt. Kissé még inost is félnek, de elszántság van az arcukon. Remélik, hogy most megszabadulnak r|aíb(­szolgatartójuktól, ibíznak a demokrácia igaz­ságszolgáltatásában. t'éllábra állította és pofozta a népet az adászteveli kiskirály. Jellemző, hogy még a nyilasok sem tűrték. Ügy próbáltak tőle meg­szabadulni, hogy áthelyezték Dákára. Termé­szetesen ott sem tagadta meg magát, becsületes parasztokat, munkásokat internáltatott. A fel­szabadulás után visszajött Adásztevelre és foly­tatott mindent ott, ahol abbahagyta. ­Természetesen most az igazolóbizottság előtt a legszemtelenebbül tagadott mindent, szemükbe hazudott a munk4soknak. Tárgyalások után az Igazoló Bizottság úgy döntött, ahogy döntenie lehetett. Böröczkyt nem igazolták, állás és nyugdíjvesztésre ítélték. Csakhogy a falunak nem sok haszna lett ebből, mert a »mindenható jegyző úrnak« esze 'ágá­ban sincs elhagyni állását. Ugyanúgy rettegjés­ben tartja a falut, mint eddig. A faluban megindult a suttogás: »Nagyobb hatalma van a jegyzőnek, mint az Igazoló Bi­zottságnak!« — »Lepénzel mindenkit.« — »Jó­barátja a főjegyző«. »Csa ;k a szegény paraszt né­pet csapják be mindíg« — sóhajtoznak a teve­liek, — és joggal. Furcsa, hogy a jegyző »»úr« felettesei ez irányban nem intézkednek. Megengedik azt, hogy egy faluban egy népellenes jegyző osztogat­hassa még ma is parancsait. Nem lehet elfo­gadni azt a kifogást, hogy nem maradhat jegyző nélkül a falu, mert lehetetlen állapot az, hogy az a jegyző,, aki nemrégen még demokratikus érzelmű pa­rasztokat internáltatott, ma ismét internálással fenyegessen embereket, ha neki ne'm engedel­meskednek. Nem feltétlen szükséges, hogy az új jegyző olyan »rettenetes nagy tudással rendel­kezzen^ mint Böröezky úr. Fontos az, hogy becsületes legyen és a nép érdekeit tartsa szem előtt. Reméljük, hogy az illetékesek is rájöttek már erre a mulasztásukra és rövidesen megsza­badítják a falut ettől a rémtől. \ Egy darab kenyér Végre! Ez a szó tört fel sok elkínzott! családtag, hitves és szülő ajkáról, midőn nyil­vánosságra hozták, hogy Rákosi Mátyás közben­járására a megértő orosz parancsnokság el­rendelte hadifoglyaink szabadonbocsátását. Há­lás köszönet érte. Mindenkinek valami nagy öröm borította be a fájó sebét. Meg is jelentek a vonatok, telve szeretett katonáinkkal. Munkásságunk örömmel tódult az állomásra, hogy segítsen az éhező, fáradt .ka-i tonáinkon. öröm és büszkeség tölti el ^szívün­ket, hogy a Perutz-gyár munkássága volt az első, amelyik intézményesen is belekapcsoló^­dott hadifoglyaink megsegítésébe. Te Perutz­gyári munkás, aki az utolsó darab ,kenyeredet^ gyümölcsödet, vagy tízóraidat odaadod szegény katonáinknak, talán nem is tudod, hogy l.yen nemesen cselekedtél. Amikor a háború kiölt az emberekből minden cselekedetet,, 'ami nemes, kiölt mindent, ami felebaráti érzés és ami olyan nehezen akar visszatérni ,az em'­berek szívébe, akkor te az egyszerű kétkezü munkás, te ismered fel először azt, hogy mi is az a felebaráti szeretet. Úgy látszik, hogy ti előbb felmértétek ennek az erkölcsi értékét, mint azok, akik a múltban divatos kasztrend­szer élesen elkülönített osztályainak felsőbb fokába tartoznak. Nagyon fáj nekünk, hogy még mindig nem értik meg az új időknek a követelményeit. Sírva szerettem volna a mun­kások nyakába borulni, egyrészt azért, hogy ők méltóan viselkedtek az új Magyarország fiaival szemben, másrészt pedig azért, Jiogy még mindig nem forr egybe a ^magyar a ma^ gyarral azért, mert az egyik a múltban nagysá­gos vagy méltóságos úr volt. Pedig az ilyen válságos időkben, amikor ejgyformán súlyoso­dik ránk az idő vasökle, ilyenkor ^kellene anh nak az összhangnak megkovácsolódnia,, ami a mult nehéz idejében nem volt meg. A tQbbi gyárak is bekapcsolódtak, öröm­mel vettük a Szociáldemokrata Párt 1000 P-s ajándékát, mi is és a dohánygyár is. Nagyon örültünk, hogy az ország legrégíibb pártja tra­dícióihoz híven most is résztvesz a vmunkásokat oly közelről érintő kérdésben. Te magyar munkás, talán azt a szegény ismeretlen magyar véredet el is felejted, ijiglm is Jfogsz emlékezni többé rá, ne félj, ő nem felejt el. Szívének melegével őrizni fogja ^em­lékedet és ha hazatér, imádkozni fog érted a kicsiny-tornyú falusi templomban. Varga István. Rohammunkával tisztította meg a Fő-teret és a Szent Ilona-utcát összekötő közt Czágás Károly és felesége. Egy hónapig, minden este munkájuk végeztével neki láttak a kis utca takarításának, Ehhez, azt hisszük nem kell kommentár. # Homokbödöge község két kocsi élelmet és pénzsegítséget küldött a Kommunista Párton keresztül az átutazó hadifoglyoknak. Az élelmet a MaDISz osztotta ki az állomáson. •fr — Adomány. A magyar I. honvév had­osztály zenekara Pápa város hadiárváinak fel­segélyezésére 1000 P-t adományozott. A nemes­lelkű adományért ezúton is köszönetét fejezi ki a város polgármestere. Csattanós választ adnak a választójogi értekezlet hétfői határozatai azoknak a köröknek, amelyek annyi szenvedély­lyel és kuruc nekikeseredéssel követelték már jóelőre a „választások tisztaságát", mintha ennek valami rettenetes ellensége volna az országban. S míg egyik szemüket a „tiszta demokrácia" égi eszményére vetették, addig a másikkal sokat sejttetően a Kommunista Párt felé sandítottak. Nos, a Kommunista Párt vezére, Rákosi Mátyás a választójogról egybehívott pártközi értekezlet ülésén indítványozta, hogy 1. a vá­lasztói korhatárt 21 évről szállítsák le 20 évre, 2. választójogtól megfosztottak körét szűkíteni kell: nem minél több, hanem minél kevesebb embert kell politikai okokból kizárni a választó­jogból, 3. a választásokon indulhassanak olyan pártok is, amelyek nem tartoznak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai közé. Gya­korlatban tehát úgyszólván minden korlátozás elesik; ami fennmarad, alig több, mint elvi jelentőségű. A Kommunista Párt indítványára tehát olyan általános és titkos választójog alap­ján választhat, amilyenre még nem volt példa az ország történetében. Ugyanakkor Farkas elvtárs, belügyi állam­titkár Székesfehérváron kijelentette, hogy a demokratikus rendőrség lesz a legfőbb őre a választások tisztaságának és zavartalanságának. Mindez bizonyára fájdalmas csalódás azoknak a köröknek, amelyek egy külföldi megnyilatko­zás árnyékában szívesen játszottak volna itt továbbra is mártir-szerepet. Tudomásul kell vennie mindenkinek, belföldön és külföldön egyaránt, hogy a Magyar Kommunista Párt bízik a demokráciában és a magyar népben s minden erejével azon van, hogy a magyar nemzet politikai akarata teljesen és hamisítat­lanul megnyilatkozhassék. Dohánygyár a hadifoglyokért A Dunántúli Szabad Nép megemlékezett a Dohánygyári munkások hadifoglyok segelye­zésére gyűjtött adományáról. 7025 pengőt gyűj­töttek össze elvtársaink és juttatták a Dunán­túli Szabad Nép szerkesztőségébe, ahonnan a Nemzeti Parasztpárt hadifogolysegélyező iro­dájába továbbították az összeget. Meg vagyunk róla győződve, hogy a további gyűjtések is ilyen eredményesek lesznek és a hazatérő fog­lyokat legalább a legszükségesebbekkel el tudjuk látni. Nemzeti Segély A Nemzeti Segély, helyi Szervezetének el­lenőrző bizottsága folyó hó 3-án d. ve. 11 óra­kor tartotta alakuló közgyűlését a polgármesteri hivatalban. ! Dr. Sulyok Dezső ismertette a Nemzeti Segély antiafsiszta törekvéseit, célját, karitatív munkáját. (Elhagyott és beteg gyermekek fel­karolása, gyermekotthonok, kezelők létesítése, elhurcolt hazafiak, hazatérő hadifoglyok meg­segítse.) Dr. Sulyok Dezső 1000 P-t tiszteletbeli tagsági díjul szívesen felajánlott. Mindnyájunk érdeke, hogy ez a segítsé­günkre irányuló szociális mozgalom be tudja tölteni hivatását. Tudjon gyógyszert adni, gaz­dasági gépeket hozni, étkező állomásokat fel­állítani, didergő gyermekeket felruházni, — se­beket gyógyítani, könnyeket szárítani. A közgyűlés minimális tagsági díjakkal le­hetővé tette, hogy mindnyájan beléphessünk a Nemzeti Segélybe és részt vehessünk ) annak építő munkájában. Fogadjuk hát szeretettel a tagsági díjért jelentkező utcamegbizottakat és mutassuk meg, hogy hazánk meg tudja állni a helyét mint demokratikus ország és v.a nehéz időben is tud produkálni. A Nemzeti Segély hivatalos helyisége Pápa, Kossuth Lajos-utca 20. Kötöttárui* Fe&érnemülc Harisny áte Méíertíruk Nagy válassztéteban : HÖF£E-nél Púpa, Kossuti) Lajos-utca 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents