Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-09-09 / 20. szám

I. évfolyam, 20. szám. Ara: 4 pengő. 1945 szeptember 9 DEMOKRATIKUS HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Szerkesztő-bízottság ; NÉMETH ERNŐ LENGYEL ISTVÁN I POLGÁR GYULA Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Nemzeti Parasztpárt Rákosi Mátyás Győrött és Sopronban Egy métermázsa silány búzáért, egy métermázsa vetőmagot ad a Szovjetunió. Hosszú ideig emlékezni jog Észaltdunániúl dolgozó népe az elmúlt vasár napra. Tízezrével vonultak fel Győrben a vidék dolgozói, hogy meghall g\assák Rákosi elvtársat. iPápán is szokatlanul nagy tömeget mozgatott meg a győri nagygyűlés. A város és környék lakóinak felvonulása felkeltette egész Északdunántúl lakóinak figyelmét. Tökéletesen fegyelmezett, nagy lelkesedésről tanúskodó felvonulás volt ez. 45.000 embír szorongott Győrben a Dunakapu-téren, hogy meghallgassa Rákosi elvtársat. Amikor Rákosi megérkezett, óiiási taps és éljenzés fogadta. Sűrűn felhangzottak a kiáltások: Éljen a munkásegység/« >> Éljen Rákosi, a. hadifoglyok kiszabadító ja! — stb. Az emelvényen megjelenő Rákosi elvtárs mosolyogva fogadta a megjelenteket és együtt tapsolt a néppel. A nagygyűlést Szántó Zoltán elvtárs nyitotta meg, majd több köszöntő után az északdunántúli vá" 1 rosok és községek nyújtották át ajándékai- j kat Rákosi elvtársnak. A pápaiak ajándékát ; virággal feldíszített szőlőskosarat és bort Lukács Borbély Eta elvtársnő, a ^dohánygyár ajándékát Kerekes Teréz elvtársnő adta át. Demokratikus választójogot »Ma az ország érdeklődésének középpontjában a választások állnak, — kezdte meg beszédét Rákosi elvtárs — majd az egység fontosságát méltatta: »A magyar demokrácia sikerei elsősorban az összes hazafias erők összefogásának eredményei. Legfontosabbnak azt tartottuk, hogy szorosan együttműködjünk nagy testvérpártunkkal, a Szociáldemokrata Párttal. Az volt a véleményünk, hogy a magyar demokrácia csak akkor igazán erős, ha a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt öszszefogását semmiféle mesterkedés nem zavarja meg. Ezért felajánlottuk a Szociáldemokrata Pártnak, hogy ne folytassunk külön-külön választási harcot, mert ennek során esetleg megromlana a két párt jóviszonya. Lépjünk inkább az egyetlen útra, amely igazán győzelemre ve'zet, a munkásegység útjára. Vidéken a munkásegység jelszavát a Kommunista Párt szerettfC kibővíteni a munkás és parasztszövetség jelszavávak — mondta Rákosi elvtárs, majd a választójogról beszélt. »A Kommunista Párt véleménye az volt, hogy a választójog a lehető legszélesebb, a lehető legdemokratikusabb legyen. A választás legyen titkos, legyen általános, községenkénti és nőkre is kiterjedő. A Kommunista Párt véleménye az, hogy nem szabad kizárni egyetlen húsz éven felüli nőt ^sem a választásból. Megvagyunk győződve róla, hogy minden asszony, minden leány, ha végiggondolja, hova juttatta hazánkat a reakció, akkor csak a demokráciára fog szavazni. A kommunisták mindent meg fognak tenni, hogy a választás tiszta, fegyelmezett, zavarás nélküli lefolyású legyen. Birtoklevelet az új gazdáknak A falu kérdéseire áttérve elsősorban az új gazdákhoz szólt Rákosi elvtárs. »Nagyon sok helyen az új gazdák földje még nincs mérnökileg kimérve, nagyon sok helyen még nem kapták meg a birtoklevelet, az új gazdák földje még nincsen telekkönyvileg bekebelezve és a legtöbb helyen még nem kapták meg a telekkönyvi kivonatot. A Magyar Kommunista Pártnak az a véleménye, hogy ezen a helyzeten gyorsari változtatni kell. Az új gazda érezze magát teljesjogú birtokosnak azon a földön, amelyet a demokrácia adott neki és erről legyenek meg az összes hivatalos okmányai. A városokban sok a panasz amiatt, hogy az arra jogosultak nem kaptak házhelylet. Ezen is gyorsan változtatni kell. Teljesítsük a város föld- és háznélkülieknek követelését azzal, hogy a demokratikus házhelyakció révén nekik is megadjuk a lehetőségét, hogy előbb vagy utóbb saját hajlékukban lakjanak.« Rákosi elvtárs azután arra kérte a gazdákat, hogy az alacsonyra szabott beszolgáltatást és a természetbeni földadót mielőbb a városba juttassák és segítsék a város dolgozóit az ipari termelés megindításában. Ezt különösen azért tartom nagyon fontosnak aláhúzni, mert sajnos, egyik-imásik helyen a reakció mesterkedései más irányba akarják lökni a falu dolgozóit. Sajnos, ebben a tekintetben a Független Kisgazdapárt is súlyos hibát követett el. Két héttel ezelőtt volt egy választmányi ülése, s ott nem találtak fontosabb feladatot, mint határozatba venni a parasztság sztrájkjogát. Ez annyit jelent most a beszolgáltatás idején, hogy a zsíros gazdáknak joguk van be nem szolgáltatni a terményt s kiéheztetni a város és a bányák dolgozóit. Mi meg vagyunk győződve róla, hogy a hazafias földmívesek és kisgazdák nem sztrájkolnak, hanem segíteni akarnak a nemzet talpraállításán és az ő segítségük egyik légifontösabb része, hogy a város dolgozóinak *enni (adjanak. Ahol nagy volt a szárazság, a búza nem nagyon alkalmas vetőmagnak. A föld mivel ésiígyi miniszter, Nagy Imre elvtárs érintkezésbe lépett az oroszokkal és megbeszélték, hogy minden mázsa idei termésű silány búzáért az oroszok egy mázsa vetőmagot fognak adni. A külföldi kapcsolatokról szólva kijelentette Rákosi elvtárs, hogy a Kommunista Párt nemcsak arra törekszik., hogy a szomszéd államokkal helyreállítsa a gazdasági forgalmat, hanem arra is, hogy a szomszédos népekkel helyreálljon az egészséges, becsületes jóviszony. A Magyar Kommunista Párt őszinte fáidalommal látja, hogy az a mód, ahogyan Szlovákiában a magyarokat kezelik, nem felel meg a demokrácia követelményeinek. Az a véleményünk, hogy itt az ideje ezt a kérdést most már közvetlenül a csehszlovák és a magyar kormány egymásközötti tárgyalásainak alapjává tenni. »Nagyon jól tudom, — folytatta Rákosi elvtárs, sokan elégedetlenek azzal a móddal,, ahogyan a fiatat demokrácia a jeketézök, a spekulációk, az infláció ellen fellép. Meg kell mondanunk, hogy mi kommunisták még kevésbbé vagyunk megelé>gedve. itt vannak a választások aki azt akarta\ hogy a * feketézőket spekulánsokat és a reakciósokat torkon ragadjuk, az segítsen nekünk és szavazzon ránk., A reakciós körök nagy várakozássál néznek a Dunántúlra. Szeretném megkérdezni, "kit fogtak támogatni: a demokráciát vagy a reakciót? (ütemes kiáltások: a demokráciát.) Már sok szó esett arról, hogy mi mindent megtettünk a hadifoglyok érdekében. Meg kell mondanom, hogy ez különösen nekem személyesen nem esett nehezemre. Én magam három esztendeig voltam hadifogoly és így a saját keserveimből tudom, hogy milyen nehéz a hadifoglyok sora és azt is tudom, hogy milyen nehezen várják haza hozzátartozói, ezért én és velem együtt a Magyar Kommunista Párt első pillanattól kezdve mindent megtett a hadifoglyok érdekében. A magyar nép nagy barátja Sztálin elvtárs (erős taps) megértette és meghallgatta ezt a kérésünket és megvan a remény, hogy a tél L\ e állt a előtt az összes hadifoglyok hazatérjenek. Az elvtársak láthatják belőle, hogy a MK]P a nemzet minden kérését nemcsak felveti, hanem meg is oldja és ezt fogfuk csinálni a jövőben is. Itt Győrött a püspöki városban külön akarok szólni a Kommunista Párt és az egyház viszonyáról. Nagyon kérem hallgatóimat, különösen a falusiakat, hogy sohasem aszerint ítéljenek meg bennünket, hogy mit mondanak rólunk ellenségeink, hanem mindig arról, hogy mit teszünk. Nézzék majd m

eg a választásokon jelöltjeinket, előre megmondhatom, hogy a Kommunista Párt [elölni fogja listáján azokat a rótn. kat. vagy kálvinista papokat, akik felismerve azt, hogy a Kommunista Párt a legjobban és legöntudatosabban harcol a magyar nemzet érdekeiért beléptek pártunkba és vállvetve küzdenek velünk az új Magyarország -felépítéséért. (hosszantartó éljenzés és helyeslés.) Ennek a választásnak óriási belpolitikai jelentősége lesz, de külföldön is a magyar demokrácia erőit, elsősorban a kommunisták választási sikerével fogják mérni. A választások fogják megmutatni a külföldnek, hogy Magyarország mennyire haladt a demokráci)a útján. De nemcsak nemzetközi jelentősége van ennek. Mindenki tudja, hogy pártunk napirendjére tűzte a bányák államosítását., ha ezen a