Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-09-09 / 20. szám

I. évfolyam, 20. szám. Ara: 4 pengő. 1945 szeptember 9 DEMOKRATIKUS HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Szerkesztő-bízottság ; NÉMETH ERNŐ LENGYEL ISTVÁN I POLGÁR GYULA Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Nemzeti Parasztpárt Rákosi Mátyás Győrött és Sopronban Egy métermázsa silány búzáért, egy métermázsa vetőmagot ad a Szovjetunió. Hosszú ideig emlékezni jog Észalt­dunániúl dolgozó népe az elmúlt vasár napra. Tízezrével vonultak fel Győrben a vidék dolgozói, hogy meghall g\assák Rákosi elvtársat. iPápán is szokatlanul nagy tömeget mozgatott meg a győri nagygyűlés. A város és környék lakóinak felvonulása fel­keltette egész Északdunántúl lakóinak fi­gyelmét. Tökéletesen fegyelmezett, nagy lelkesedésről tanúskodó felvonulás volt ez. 45.000 embír szorongott Győrben a Dunakapu-téren, hogy meghallgassa Rá­kosi elvtársat. Amikor Rákosi megérkezett, óiiási taps és éljenzés fogadta. Sűrűn felhangzottak a kiáltások: Éljen a munkásegység/« >> Éljen Rákosi, a. hadifoglyok kiszabadító ja! — stb. Az emelvényen megjelenő Rákosi elv­társ mosolyogva fogadta a megjelenteket és együtt tapsolt a néppel. A nagygyűlést Szántó Zoltán elvtárs nyitotta meg, majd több köszöntő után az északdunántúli vá" 1 rosok és községek nyújtották át ajándékai- j kat Rákosi elvtársnak. A pápaiak ajándékát ; virággal feldíszített szőlőskosarat és bort Lukács Borbély Eta elvtársnő, a ^dohány­gyár ajándékát Kerekes Teréz elvtársnő adta át. Demokratikus választójogot »Ma az ország érdeklődésének középpont­jában a választások állnak, — kezdte meg be­szédét Rákosi elvtárs — majd az egység fontosságát méltatta: »A magyar demokrácia sikerei elsősorban az összes hazafias erők össze­fogásának eredményei. Legfontosabbnak azt tar­tottuk, hogy szorosan együttműködjünk nagy testvérpártunkkal, a Szociáldemokrata Párttal. Az volt a véleményünk, hogy a magyar de­mokrácia csak akkor igazán erős, ha a Kom­munista Párt és a Szociáldemokrata Párt ösz­szefogását semmiféle mesterkedés nem zavarja meg. Ezért felajánlottuk a Szociáldemokrata Pártnak, hogy ne folytassunk külön-külön vá­lasztási harcot, mert ennek során esetleg meg­romlana a két párt jóviszonya. Lépjünk inkább az egyetlen útra, amely igazán győzelemre ve­'zet, a munkásegység útjára. Vidéken a munkás­egység jelszavát a Kommunista Párt szerettfC kibővíteni a munkás és parasztszövetség jel­szavávak — mondta Rákosi elvtárs, majd a választójogról beszélt. »A Kommunista Párt vé­leménye az volt, hogy a választójog a lehető legszélesebb, a lehető legdemokratikusabb le­gyen. A választás legyen titkos, legyen általá­nos, községenkénti és nőkre is kiterjedő. A Kommunista Párt véleménye az, hogy nem szabad kizárni egyetlen húsz éven felüli nőt ^sem a választásból. Megvagyunk győződve róla, hogy minden asszony, minden leány, ha végiggondolja, hova juttatta hazánkat a reak­ció, akkor csak a demokráciára fog szavazni. A kommunisták mindent meg fognak tenni, hogy a választás tiszta, fegyelmezett, zavarás nélküli lefolyású legyen. Birtoklevelet az új gazdáknak A falu kérdéseire áttérve elsősorban az új gazdákhoz szólt Rákosi elvtárs. »Nagyon sok helyen az új gazdák földje még nincs mérnö­kileg kimérve, nagyon sok helyen még nem kap­ták meg a birtoklevelet, az új gazdák földje még nincsen telekkönyvileg bekebelezve és a legtöbb helyen még nem kapták meg a telek­könyvi kivonatot. A Magyar Kommunista Párt­nak az a véleménye, hogy ezen a helyzeten gyorsari változtatni kell. Az új gazda érezze magát teljesjogú birtokosnak azon a földön, amelyet a demokrácia adott neki és erről legyenek meg az összes hivatalos okmányai. A városokban sok a panasz amiatt, hogy az arra jogosultak nem kaptak házhelylet. Ezen is gyorsan változtatni kell. Teljesítsük a város föld- és háznélkülieknek követelését azzal, hogy a demokratikus házhelyakció révén nekik is megadjuk a lehetőségét, hogy előbb vagy utóbb saját hajlékukban lakjanak.« Rá­kosi elvtárs azután arra kérte a gazdákat, hogy az alacsonyra szabott beszolgáltatást és a ter­mészetbeni földadót mielőbb a városba jut­tassák és segítsék a város dolgozóit az ipari termelés megindításában. Ezt különösen azért tartom nagyon fontos­nak aláhúzni, mert sajnos, egyik-imásik he­lyen a reakció mesterkedései más irányba akar­ják lökni a falu dolgozóit. Sajnos, ebben a tekintetben a Független Kisgazdapárt is sú­lyos hibát követett el. Két héttel ezelőtt volt egy választmányi ülése, s ott nem találtak fon­tosabb feladatot, mint határozatba venni a pa­rasztság sztrájkjogát. Ez annyit jelent most a beszolgáltatás idején, hogy a zsíros gazdák­nak joguk van be nem szolgáltatni a terményt s kiéheztetni a város és a bányák dolgozóit. Mi meg vagyunk győződve róla, hogy a ha­zafias földmívesek és kisgazdák nem sztrájkol­nak, hanem segíteni akarnak a nemzet talpra­állításán és az ő segítségük egyik légifontö­sabb része, hogy a város dolgozóinak *enni (adjanak. Ahol nagy volt a szárazság, a búza nem na­gyon alkalmas vetőmagnak. A föld mivel ésiígyi miniszter, Nagy Imre elvtárs érintkezésbe lépett az oroszokkal és megbeszélték, hogy min­den mázsa idei termésű silány búzáért az oroszok egy mázsa vetőmagot fog­nak adni. A külföldi kapcsolatokról szólva kijelen­tette Rákosi elvtárs, hogy a Kommunista Párt nemcsak arra törekszik., hogy a szomszéd álla­mokkal helyreállítsa a gazdasági forgalmat, hanem arra is, hogy a szomszédos népekkel helyreálljon az egészséges, becsületes jóvi­szony. A Magyar Kommunista Párt őszinte fáidalommal látja, hogy az a mód, ahogyan Szlovákiában a magyarokat kezelik, nem felel meg a demokrácia követelményeinek. Az a véleményünk, hogy itt az ideje ezt a kérdést most már közvetlenül a csehszlovák és a magyar kormány egymásközötti tárgyalá­sainak alapjává tenni. »Nagyon jól tudom, — folytatta Rákosi elvtárs, sokan elégedetlenek azzal a móddal,, ahogyan a fiatat demokrácia a jeketézök, a spekulációk, az infláció ellen fellép. Meg kell mondanunk, hogy mi kommunisták még kevésbbé vagyunk megelé>­gedve. itt vannak a választások aki azt akarta\ hogy a * feketézőket spekulánsokat és a reakciósokat tor­kon ragadjuk, az segítsen nekünk és szavazzon ránk., A reakciós körök nagy várakozássál néz­nek a Dunántúlra. Szeretném megkérdezni, "kit fogtak támogatni: a demokráciát vagy a reak­ciót? (ütemes kiáltások: a demokráciát.) Már sok szó esett arról, hogy mi mindent megtettünk a hadifoglyok érdekében. Meg kell mondanom, hogy ez különösen nekem szemé­lyesen nem esett nehezemre. Én magam három esztendeig voltam hadifogoly és így a saját keserveimből tudom, hogy milyen nehéz a hadi­foglyok sora és azt is tudom, hogy milyen ne­hezen várják haza hozzátartozói, ezért én és velem együtt a Magyar Kommunista Párt első pillanattól kezdve mindent megtett a hadifog­lyok érdekében. A magyar nép nagy barátja Sztálin elvtárs (erős taps) megértette és meg­hallgatta ezt a kérésünket és megvan a remény, hogy a tél L\ e állt a előtt az összes hadifoglyok hazatérjenek. Az elvtársak láthatják belőle, hogy a MK]P a nemzet minden kérését nemcsak felveti, hanem meg is oldja és ezt fogfuk csinálni a jövő­ben is. Itt Győrött a püspöki városban külön aka­rok szólni a Kommunista Párt és az egyház vi­szonyáról. Nagyon kérem hallgatóimat, külö­nösen a falusiakat, hogy sohasem aszerint ítél­jenek meg bennünket, hogy mit mondanak ró­lunk ellenségeink, hanem mindig arról, hogy mit teszünk. Nézzék majd m eg a választásokon jelöltjeinket, előre megmondhatom, hogy a Kommunista Párt [elölni fogja lis­táján azokat a rótn. kat. vagy kálvi­nista papokat, akik felismerve azt, hogy a Kommunista Párt a legjobban és legöntudatosabban harcol a magyar nemzet érdekeiért beléptek pártunkba és vállvetve küzdenek velünk az új Ma­gyarország -felépítéséért. (hosszantartó éljenzés és helyeslés.) Ennek a választásnak óriási belpolitikai jelentősége lesz, de külföldön is a magyar demokrácia erőit, elsősorban a kommunisták választási sikerével fogják mérni. A választások fogják megmutatni a külföldnek, hogy Ma­gyarország mennyire haladt a demokráci)a útján. De nemcsak nemzetközi jelentősége van ennek. Mindenki tudja, hogy pártunk napirend­jére tűzte a bányák államosítását., ha ezen a

Next

/
Thumbnails
Contents