Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-08-14 / Rendkívüli szám

helyettesek a tanács folytonosságának biztosí­tására. A tanács általában Londonban ül össze. Első ülése szeptemberben vagy előbb lesz. A tanács titkárságának állandó székhelye London. A tanács tagjait az értekezletekre szakértők és tanácsadók kísérik. Ar értekezletek más főváro­sokban is megtarthatók. A tanács a békeköté­sek megszövegezésének munkáján kívül olyan ügyekkel is foglalkozik, amelyeket az illető kormányok tanácsa elé utalnak. Az öt említett országon kívül meghívhatók más országok is, ha az értekezlet ügyükkel foglalkozik. Az Olasz­országgal folytatandó béketárgyalásokon Francia­ország is részt vesz. Kínát és Franciaországot, amely nem volt képviselve Berlinben,-meghív­ták a külügyminiszteri tanácshoz való csatla­kozásra. Ennek ellenére azonban a berlini érte­kezleten résztvevő három nagyhatalom fenntartja magának azt a jogot, hogy egymás között is tárgyaljon. Az európai tanácsadó bizottságot feloszlat- i ják és munkakörét átadják a Berlinben és Bécs­ben működő szövetséges ellenőrző tanácsoknak. A három nagy leszögezi, hogy az érte^. kezlet megerősítette a három kormányt egy­máshoz fűző kapcsolatokat és megújította bi­zalmukat abban, hogy az Egyesült Nemzetek továbbhaladnak az igazságos, tartós békéhez vezető úton. Németországgal szemben közös politikát állapítottak meg A nyilatkozat a továbbiakban azokat a politikai és gazdasági alapelveket sorolja fel, amelyek értelmében Németországot a most kez­dődő ellenőrzési időszakban kormányozzák. Az értekezleten megegyeztek a legyőzött Német­országgal szemben folytatandó közös szövet­séges politikának politikai és gazdasági alap elveiben. Ennek az egyezménynek célja a krimi értekezlet Németországra vonatkozó határoza­tainak megvalósítása. A német inilitarizmust és nácizmust kiirtják és a szövetségesek meg­egyeznek abban, hogy most és a jövőben kö­zösen más intézkedéseket is hoznak, amelyek biztosítják, hogy Németország soha többé ne zavarja meg szomszédai vagy a világ békéjét. A szövetségeseknek nem áll szándékában, a német nép megsemmisítése, vagy rabszolga­ságba döntése. Az a szándékuk, hogy meg­adják a német népnek a lehetőséget a demo­kratikus és békés alapon nyugvó élet esetleges újjáépítésre. Ha a német nép erőfeszítései áll­hatatosan erre irányulnak, akkor idővel lehet­ségessé válik, hogy ismét elfoglalhassa helyét a világ szabad, békeszerető népei között. Politikai alapelvek 1. Németországban a hatalmat kormányaik utasításai alapján az amerikai, brit, orosz és francia erők főparancsnokai gyakorolják saját megszállási övezetükben, valamint közösen is, mint az ellenőrző tanács tagjai. 2. Amennyiben keresztül vihető, úgy a német lakossággal szemben egységes bánás­módra- törekednek egész Németországban. 3. Megszállás. I. Németország teljes le­fegyverzése és demilitarizálása, az egész német ipar felszámolása vagy ellenőrzése, hogy soha többé ne lehessen katonai termelésre felhasz­nálni. E célból feloszlatják és megtiltják újjá­alakítását a német haderőnek, továbbá vala­mennyi katonai és félkatonai szervezeteknek, kluboknak és szövetségeknek, amelyek a német­országi katonai hagyomány életben tartására szolgálnak. P\z egész lőszert át kell adni, vagy meg kell semmisíteni, a repülőgép- és lőszer­termelést megtiltják. II. Meg kell győzni a német népet, hogy katonai vereséget szenvedett és nem kerülheti el a felelősségrevonást. III.' Meg kell semmisíteni a nemzeti­szocialista pártot, valamint az összes nemzeti­szocialista és militarista propagandát. IV. Előkészületeket kell tenni a német politikai életnek demokratikus alapon való eset­leges újjáépítésére, valamint Németországnak esetleges békés együttműködésére a nemzet­közi életben. A nemzeti szocialisták által ki­adott valamennyi törvény, valamint Németor­szágnak esetleges békés együttműködésére a nemzetközi életben. A nemzetiszocialisták által kiadott valamennyi törvény, amelyek alapját képezték a hitleri uralomnak, vagy megkülön­böztetést tettek faji, vallási és politikai alapon, megsemmisítendők. V. A háborús bűnösöket, a tisztviselőket és minden más személyt, aki veszélyezteti a megszál­lást, le kell tartóztatni és gyűjtőtáborba helyezni. VI. A nemzetiszocialista párt valamennyi tagja, aki több volt, mint névszerinti párttag, el kell mozdítani felelősségteljes állásukból és olyan személyekkel kell helyettesíteni, akik alkalmasnak látszanak az igazi demokratikus intézmények fejlesztésére. VII. A német nevelésügyet úgy kell át­alakítani, hogy teljesen kiirtsák a nemzeti­szocialista és militarista tanokat és lehetővé tegyék a demokratikus gondolatok eredményes kifejlesztését. VIII. Az igazságügyi rendszert újjászerve­zik a demokrácia alapelveinek megfelelően. IX. Németország közigazgatását politikai­lag decentralizálják, a helyi hatóságok felelős­ségét kiterjesztik. Ennek érdekében a) egész Németországban demokratikus alapokon vissza­állítják a helyi önkormányzatot, b) egész Német­országé területén megengedik valamennyi de­mokrata pártnak a működését, c) a képviseleti és választási alapelveket ismét bevezetik a ke­rületi, tartományi és állami közigazgatásba, d) egyelőre nem létesítenek központi német kormányt, helyette államtitkárságok alatt mű­ködő központi közigazgatási osztályokat léte­sítenek, elsősorban pénzügyi, szállítási, köz­lekedési, külkereskedelmi és ipari téren. Ezek a központi közigazgatási osztályok az ellenőrző tanács felügyelete alatt működnek. X. A katonai biztonság határán belül megengedik a szólás-, sajtó- és vallásszabad­ságot, tiszteletben tartják a vallási intézmé­nyeket és megengedik a szakszervezetek mű­ködését. , Gazdasági alapelvek XI. Németország háborús erejének meg­semmisítésére megtiltják a fegyverek, a lőszer és más hadieszköz, valamint mindennemű re­pülőgép és tengerihajó előállítását. A háborús gazdálkodáshoz szükséges fémek, vegyianyagók és gépek előállítását a legszigorúbban ellen­zik és leszállítják Németország háború utáni békeszükségletére. A felesleges termelési erőt a jóvátételi szerződés értelmében elszállítják, vagy megsemmisítik. XII. Németország gazdaságát a lehető legrövidebb időn belül decentralizálják, hogy felszámolhassák az összes kartelleket, szindiká­tusokat, trösztöket és más egyedárusági intéz­ményeket.. XIII. A német gazdaság megszervezésénél a hangsúly a mezőgazdaság és a békés házi­ipar kifejlesztésén van. XIV. A megszállás ideje alatt Németorszá­got gazdasági egységként kezelik. Közös el­járást létesítenek a bányászati- és ipari terme­lésben, a mezőgazdaságban, az erdőgazdaság­ban, a halászatban, a bérekben, az árak alaku­lásában, az élelmiszerek és áruk adagolásában a kivitelben a behozatalban, a pénzforgalom­ban és a bankügyekben, az adóügyekben, a jóvátételi szállításokban és a közlekedésben. XV. A német gazdaságot szövetséges el­lenőrzés alá helyezik, azonban csak oly mér­tékben, amely szükséges az ipari leszereléshez és demilitarizáláshoz, a jóvátételhez, valamint ' a megszálló erők. szükségleteinek fedezésére ! szolgáló javak előállításához, illetve a német­' országi átlag életszínvonal fenntartásához. Ez | az életszínvonal nem lépheti túl a többi európai életszínvonalat. Az ellenőrzés biztosítja továbbá ! az áruk egyforma elosztását a megszállási öve­l zetek-ben, a gazdasági egyensúly fenntartása és ' a behozatal csökkenése érdekeben. A német ipar és a nemzetközi üzletek ellenőrzése meg­akadályozzák majd Németországot háborús ere­jének kifejlesztésében. Ellenőrzés alá kerül továbbá valamennnyi német nyilvános, vagy magán tudományostestület, amely gazdasági tevékenységet fejt ki. XVI. A gazdasági ellenőrzés utasításainak végrehajtásáért a létesítendő német közigazga­" tási szervezet felelős. XVII. Azonnali intézkedéseket hoznak a szállítás helyreállítására, a széntermelés foko­zására, a mezőgazdasági termelés emelkedésére és házak gyors helyreállítására. XVIII. Az ellenőrző tanács megfelelő lé­péseket tesz a németországi külföldi vagyonok í ellenőrzése irányában. Ezek felett a vagyonok J felett az ellenőrző tanács rendelkezik. XIX. A jóvátételi fizetéseket úgy kell el­rendezni, hogy a német nép létfenntartása külső segítség nélkül is lehetséges legyen. Jóvátételi eggezméng: a) A Szovjetunió jóvátételi követeléseit kielégítik a Szovjetunió altal megszállt német területekből és Németország külföldi vagyoná­ból. b) A Szovjetunió magára vállalja, hogy Lengyelország jóvátételi követeléseit, saját jóvá­tételi követeleseből kielégítse, c) Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, valamint más, jóvátételkövetelésre igényit tartó orszá­gok jóvátételi követeléseit a nyugati meg­szállási övezetekből és külföldi követelésekből elégítik ki. d) A Szovjetuniót ezen túlmenően a nyugati övezetekből is kártalanítják: A) a német békegazdálkodásban szükségtelen vegyé­szeti, gépipari és kohászati iparágak tőkéjének és felszerelésének — használható állapotban — 15 százaléka a Szovjetuniót illeti, amely" ennek fejében ugyanolyan értékben élelmiszert, szenet, hamuzsírt, horganyt, fát és petróleumterméket szállít; B) A német békegazdálkodásban szük­ségtelen ipari tőke és berendezések tíz százaléka mindennemű ellenszolgáltatás nélkül illeti a Szovjetuniót, e) A nyugati övezetekből a jóvá­tétel számlájára elmozdított berendezések érté­két hat hónapon belül kell megállapítani, f) Az ipari tőke és berendezés elszállításának minél előbb meg kell kezdődnie és két éven belül be kell fejeződnie, g) Mielőtt véglegesen meg­állapítanák az elszállítandó berendezések össze­gét, az ellenőrzőtanácsnak fel kell szabadítani a szóbanforgó gyári felszerelést, h) A szovjet kormány a jóvátétel tekintetében lemond min­den követeléséről a nvugati övezetekben levő német vállalatokkal szemben, úgyszintén vala­mennyi külföldi államban levő német követelé­sekről, kivéve az alább felsorolt országokban: i) Az Egyesült Királyság és az Egyesült Álla­mok kormánya a jóvátétel tekintetében le­mond minden követelésről a keleti övezetben ! levő német vállalatokkal szemben, úgyszintén a Bulgáriában, Finnországban, Magyarországíjn, Romániában és Kelet-Ausztriában levő német követelésekről, j) A szovjet kormány nem kö­veteli a szövetséges csapatok által Németor­szágban zsákmányolt aranyat. Mielőbbi béke ftaggarországgal Az értekezlet megegyezett, hogy az európai győzelem után tartós béke mielőbbi létesítéséhez a következő politikát folytatja: A három kor­mány kívánatosnak tartja, hogy Olaszország, ! Bulgária, Finnország, Magyarország és Romá­nia anomális helyzete megszűnjön azáltal, hog> békét kötnek. Bíznak abban, hogy a többi érde­kelt szövetséges kormány osztja nézetüket. A I maguk részéről a három kormány az Olaszor­: szággal való békekötést első feladatnak jelöl­1 ték meg azok közül a feladatok közül, amelye­; ket a külügyminiszterek tanácsának meg kell i oldania. Az elismert és demokratikus olasz kor­; mánnyal kötendő béke lehetővé teszi a három i kormánynak, hogy támogassák Olaszországnak I az Egyesült Nemzetekbe való felvételi kérését. A három kormány ugyancsak megbízta a j külügyminiszterek tanácsát a Bulgáriával, Finn­: országgal, Magyarországgal és Romániával való békekötés előkészítésével. Ezeknek az or­szágoknak elismert demokratikus kormányaival való békekötés szintén lehetővé tenné a három j kormánynak, hogy támogassa kérésüket áz Egve­' sült Nemzetek soraiba való felvételére. A há­J rom kormány megegyezett abban, hogy a közel­jövőben külön-külön megvizsgálja a diplomá­ciai kapcsolatok létesítését Finnországgal, Ro­mániával, Bulgáriával és Magyarországgal. A I három kormány nem kételkedik abban, hogy az európai háború befejezésével előállott vál­tozó körülményekre való tekintettel a szövetsé­ges sajtó képviselői teljes szabadságot élvez­nek majd abban, hogv szabadon közölhessék a világgal a romániai, bulgáriai, magyarországi és finnországi fejleményeket. A három kormány kötelességének érzi tisz­tázni, hogy a maguk részéről nem pártolnák a jelenlegi spanyol kormány felvételi kérését, miután ez a kormány a tengelyhatalmak támo­gatásával és megalakulása, összetétele, és a támadó-államokkal való szoros szövetsége miatt nem rendelkezik azokkal a feltételekkel, ame­lyek feljogosítanák a tagságra. A záróközlemény Sztálin generalisszimusz, Truman elnök és Atűe.c aláírásával végződik. Nyomatott: A Pápai Nyomdavállalat üzem4b*n Felelős szerkesztő: Gogolák László.

Next

/
Thumbnails
Contents