Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-08-14 / Rendkívüli szám

Rendkívüli kiadás Ára: 3 pengő. 1945 augusztus 14 PAPAI NÉPLAP DEMOKRATIKUS HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Szerkesztő-bizottság NÉMETH ERNŐ LENGYEL ISTVÁN POLGÁR GYULA Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Nemzeti Parasztpárt A Vörös Hadsereg beavatkozása huszonnégy óra alatt meghozta a háború végét Az egész világ megelégedéssel, megnyugvással és örömmel fogadta a Szovjetunió Japán elleni hadbalépésének hírét. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a Vörös Hadsereg fellépése nagymértékben le fogja rövidíteni a háború utolsó szakaszát. Valóban, alig 24 óráig tartott a Szovjetunió háborúja a japán támadók ellen. Szinte hihetetlen, de így van: 1930 óta ma először van béke az egész világon. És ma már, mint a történelemelőtti kor eseményeiről szóló tudósítás, úgy hangzik minden beszámoló azokról az eseményekről, amelyek a japán fegyverleiétel hírét megelőzték. Csütörtökön nagyarányú angol-amerikai légitámadás indult a japán anyaország ellen, amelyben 1200 repülőgép vett részt. A Vörös Hadsereg csapatai átlépték Korea határát és Szachalin szigetén is támadásba mentek át. Burmában állandóan visszavonulnak a japán csapatok. A moszkvai rádió jelenti, hogy KülsőMongólia köztársasága, amely Mandzsúriával határos és szoros kapcsolatot tart fenn a Szovjetunióval, hadat üzent Japánnak. A japán rádió nem számolt be a Szovjetunió hadbalépéséről, csupán felhívta a hallgaság figyelmét arra, hogy rövidesen szenzációs bejelentést fog tenni. A szingapúri rádió, amely tudvalevőleg Japán fennhatósága alatt áll, angol nyelven bejelentette, hogy megtorlásban fogják részesíteni Amerikát. Japán ismeri az atomerők felhasználásának módját és hasonló fegyverhez fog nyúlni. Augusztus 10-én, 12 óra 40 perckor jelentik Londonból, hogy a keletázsiai helyzet- i ben nincs kizárva a váratlan fordulat. A tokiói szovjet nagykövet engedélyt kapott a japán kormánytól, hogy szabadon tárgyalhasson rádió útján Moszkvával. Tizenhárom órakor közlik, hogy Japán jegyzéket juttatott el a svájci és svéd kormányhoz az Egyesült Államok, Nagybritannia, Kína és a Szovjetunió kormányaihoz való továbbítás végett. A jegyzék hosszadalmas és szóvirágokkal telt bevezetés után a következőket mondja: A japán kormány kész elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket az Egyesült Államok, Nagybritannia és Kína kormányainak vezetői által július 26-án Potsdamban kibocsátott közös nyilatkozata felsorolt és amelyet a szovjet kormány is utóbb aláirt — azzal a kikötéssel, hogy az említett nyilatkozat nem foglal magában semmi olyan kívánságokat, amely érinti őfelségének szuverén jogait. Hasonló nyilatkozatot nyújtott át Togo japán külügyminiszter Malik szovjetkövetnek. „Megverjük." a japán támadót A londoni rádió péntek este 10 órakor jelentette, hogy a brit kormány és az Egyesült Államok kormányai is megkapták a japán kapitulációs jegyzéket. A jegyzéket két órával ezelőtt átadták a svájci és a svéd külügyi hatóságoknak, akik azt haladéktalanul közölték Nagybritanniával és az USA-val. Történelmi okirat ma már a Pravda aug. 9-i vezércikke, amelynek címe „Megverjük a japán támadót". „Sztálin 1936-ban megállapította, — írja többek között a Pravda — hogy a háborús veszélynek két melegágya van. Áz egyik Távolkeleten, Japán övezetében, a másik Németország övezetében. Japán segédkezet nyújtott a békeszerető népek ellen támadó összeesküvésnek. 1936 novemberében szövetséget kötött Németországgal a békeszerető hatalmak ellen. Ez volt az úgynevezett komintern elleni paktum, amely később háromhatalmi szerződéssé bővült... Japánnak, mint a hitlerista Németország szövetségesének szerepe teljesen feltárult akkor, amikor a hitlerista hordák megtámadták a Szovjetuniót. A japán imperializmus politikája azon a feltevésen alapult, hogy a hitlerista Németország megveri a Szovjetuniót és szövetségeseit. Az uralkodó japán körök az hitték, hogy Németország támadásával könnyebben és teljesebben kereszlülvihetik saját kizsákmányoló terveiket... A csendesóceáni háború kirobbantásában a japán imperialisták csak úgy, mint a német banditák, a meglepetésszerű támadás sikerében bíztak. Japán és Németország között az egész háború alatt Németország vereségéig és fegyverletételéig katonai együttműködés állt fenn. A szovjet kormány történelmi elhatározása bizonyítja, hogy a Szovjetunió állandóan és következetesen folytatja Sztálin politikáját, a nemzetek közötti békéért folyó harcot. A szovjet nép a német imperialisták ellen vívott hősies küzdelmével megőrizte becsületét, hazájának függetlenségét és szabadságát, megmentette az európai civilizációt a fasiszta bandáktól. Most új történelmi feladat vár ránk, szövetségeseinkkel együtt biztosítanunk kell a háború mielőbbi befejezését és a béke helyreállítását. Mire a Pravda cikke hozzánk eljutott, a tények bizonyították annak helyességét. Londonból jelentik, hogy Altlee minisztertanácsot hív olt össze. Amerikában Truman szintén azonnal, egybehívta a kormány tagjait. 170 kilométeres előretörés A Szovjet Tudósító Iroda augusztus 10-i hadijelentésben közli a szovjetcsapatok újabb mandzsúriai előnyomulását. A szovjetcsapatok a tengerparti megerősített pontokon az ellenállást megtörve, több he'ység elfoglalása után 30 kilométert nyomultak előre Az Amur és az Usszuri folyón több helyen átléptek és számos községet foglaltak el. Heves harcban elfoglalták Hajlar várost, fontos vasúti csomópontot. Szovjet gyorscsapatok 170 kilométert előnyomulva elérték a nagy Szungal hegységet. A potsdami értekezlet Részletes megegyezés Németország leszereléséről, jóvátételi kötelezettségéről és a háborús főbűnösök felelősségrevonásáról — Fontos területi döntések — A szövetséges nagyhatalmak elhatározták, hogy mielőbb békét kötnek Magyarországgal, Olaszországgal, Finnországgal, Romániával és Bulgáriával — A szövetségesek a közeljövőben megvizsgálják a diplomáciai kapcsolatok létesítését Magyarországgal — Magyarországból, Csehszlovákiából és Lengyelországból kitelepítik a németeket — Az áttelepítésig felfüggesztik a további kiutasításokat A békekötés után lehetővé válik Magyarország felvétele az Egyestilt Nemzetek sarába. London, augusztus 3. A háromhatalmi értekezlet befejezéséről szóló nyilatkozat — amelyet Londonban, Moszkvában, Washingtonban és Berlinben adtak ki egyidöben csütörtökön éjszaka — bejelenti, hogy elhatározták a külügyminiszterek tanácsának létesítését a legyőzött országokkal való békekötés és a Németországgal való békés megegyezés előkészítése végett. Németországgal csak akkor jön létre a békés megegyezés, ha „egy erre megfelelő német kormány létesült". A tanács tagjai az Egyesült Királyság, a Szovjetunió, Kína, Franciaország és az Egyesült Ál^ mok külügyminiszterei, továbbá a magasrangú