Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-06-22 / 52. szám

A. oldal. MUNKÁS UjSÁG 1919 julius 27. Felvétel a győri női felső kereskedelmi iskolába. A Közoktatásügyi Népbiztosság Ő2. sz. rendelete a felső kereskedelmi isko­lák újjászervezéséről intézkedik. Ezek alap­ján közlöm a következőket: Akik az 1. osz­tályba akarnak beiratkozni, azoknak augusz­tus 15-én felvételi vizsgát keli tenniök. A felvételi vizsgálat tárgyai: magyar helyesírás, számtanból a négy alapműveletben való teljes jártasság, végül olvasható, rendes kézírás. A felvételi vizsgálatért f. évi augusztus 5-ig kell a győri női felső kereskedelmi iskola vezetőjénél (Andrássy-ut 56.) jelentkezni és sgyanakkor be kell mutatni a középiskola (polg. iskola) III. és IV. osztályáról szóló bizonyítványt és a születési anyakönyvi ki­vonatot. A felvételi vizsgálat teljesen díj­mentes. Győr, 1919. julius 23. Dr. Gálos Rezső iskolavezető. Siketnémák és nagyothallók intézete. A Közoktatásügyi Népbiztosság a Bethlen­téri sikeinéma-intézetét államosítván, elren­delte, hogy a nevezett intézet a következő tanévtől kezdve a siketek és nagyothallók intézetévé szerveztessék át. Ezen új tipusu intézetnek négy tagozata lesz, mégpedig: játékiskola, szakiskola, tanfolyam és közép­foka iskola. A Közoktatásügyi Népbiztosság­nak emez elhatározásával több évtizedes küz­delem nyer megvalósítást a gyakorlatban a proletárgyermekek érdekében. Az intézet kö­zelebbi célját és rendeltetését — az érdekel­teknek adandó tájékoztatás céljából — a következőkben vázoljuk: A játékiskola célja és rendeltetése az lesz, hogy a 4—7 éves korban megsiketült vagy nagyothalló gyerekek ide kerülvén, szakszerű inte'rnátusos ápolás, gondozás, óvás, nevelés, tanítás és foglalkoztatás révén megmentes­senek a megnémulástól. A játékiskola növendékei 7 éves korukat betöltvén, az intézet szakiskolájába kerülnek, ahol az alap- és közhasznú ismereteket sa­játítják majd el. Ugyancsak ebbe a szak­islr^'a osztatnak be azok a gyermekek is, akik mint elemi iskola; tanulók lettek siketté, vagy nagyothallóvá, de siketségük vagy na­gyothallásuk miatt tanulmányaikat az elemi iskolában nem folytathatják tovább. A tanfolyam az iskolaköteles koron túl megsiketült felnőttek részére szerveztetik azon célból, hogy az e korban megsiketültek meg­tanulván ott a beszédnek szájról való leol­vasását, (amely képesség az elvesztett hallást van hivatva pótolni) nevezetlek zavartalanul beilleszkedhessenek a munkás társadalomba. .4 középfokú iskola tanulói részben azok lesznek, akik az intézet szakiskoláját elvé­gezték, részben pedik azok kerülnek majd ide, akik mint középiskolai tanulók siketültek meg, vagy lettek nagyothallókká s e miatt kellett abbanhagyniok tanulmányaik tovább­folytatását. Az intézetet igénybe venni akaróknak — személyes, vagy irásbeii érdeklődésére — készséggel ad közelebbi felvilágosítást az intézet vezetősége: Budapest, VII., Bethlen­tér 2. szám. SZAKMOZGALOM. A közalkalmazottak szakszervezete folyó hó 24-én nyári helyiségében rendkívüli gyűlési tartott, mely alkalommai dr. Földes űéza budapesti központi kiküldött ismer­tette a közalkalmazottak fizetésrendezésére vonatkozó végrehajtási utasítást; azonkívül ielkes beszédben hívta fel a szervezet tagjait a? összetartásra. Azután felülvizsgálta a szak­szervezet ügykezelését s példás rendet talált. A tanítók átképző tanfolyamán csü­törtökön, dr. Kapossy Lucián szellemes, megfigyelésekben gazdag előadást tartott „Esztétikai alapfogalmak" cimmel. A szép fogalmát, jelentőségét fejtegette. Előadása végén a szépnek a kommunista társadalom­tan s annak iskolájában való érvényesülését iárta a hallgatók elé. A Szakszervezeti Tanács alakuló gyűlése folyó hó 24-én este a városházán volt. A megjelenteket Piroth elvtárs üdvö­zölte és egyben körvonalazta a Szakszervezeti Tanács jövendő ügykörét. Az e fölött meg­indult vitában részt vettek: Gurzó Gyula, Miiller József, Knapp Imre és Péfi István. A Szakszervezeti Tanács elnökségét, illetve vezetőségét a következőképpen választották meg: Elnök Knapp imre, alelnök Varga Lajos, jegyzők Beke Gyula és Miiller József, az ellenőrző-bizottság tagjai Willmann Jenőné, Bolla Sándor, Limperger Ferenc, Gurzó Gyula és Péfi István elvtársak lettek. Az ügyrendi szabályzat kidolgozására egy három tagú bizottságot küldött ki a Tanács. A Szakszervezeti Tanács első feladatának fogja tekinteni a szakszervezetek beléletének, fe­gyelmének, szociális képzettségének felfrissí­tését, az összes olyan ügyek kézbevételét, amelyeket a népbiztosok és a tanácskormány rendeletei reáruháznak. Bőrmunkások! Szaktársak! Vasárnap délután 2 órakor a Munkás-Otthonban félévi beszámoló közgyűlését tartja szervezetünk. Ne hiányozzon senki sem ! Vezetőség! A Husipari Munkások Szakszervezete csütörtökön este népes taggyűlést tartott. A megjelenteket Potlinka József elnök üdvö­zölte és a gyűlés elé terjesztette a munka­adókkal kötendő bérmegállapodás tervezetet, amit Piroth György elvtárs és többek hozzá­szólása után a szervezet tagjai elfogadható­nak találtak. Az elfogadott tervezetet jóvá­hagyás céljából úgy a szervezet központja, mint a pápai munkástanács intéző-bizottsága elé terjesztik. A Kávéházi-, Éttermi- és Szállód?.! Al­kalmazottak Szakszervezete csütörtökön este 10 órakor folytatta szerdán este megkez­dett tanácskozását, a szervezet különböző kategóriájú tagjainak bérrendezéséről. Az ülé­sen a párttitkárság megbizásából jelen volt Viczoy János elvtárs, aki beszédében az össze­tartás szükségességére mutatott rá, a fegyelem fenntartására, megerősítésére, mert a szervezet csak akkor funkcionálhat a tagok javára, ha az kifelé úgy, mint befelé, egyformán erős. Erre ma kétszeresen szükség van — úgy­mond —, mert minden szervezet egy-egy láncszem a Tanácsköztársaságban, amelyen a világ proletárjainak összekötő hidja épül fel. A szervezet tagjainak irányelve legyen a szeretet és az ebből fakadó egyetértés. Az ülésen elkészített bértáblázatot, amelyhez hozzá szóltak Selinkö, Fischer, Breuer, Varga, Balassa, Franki elvtársak, elfogadták a tagok és jóváhagyás céljából a Szakszervezeti Tanács, illetve az intéző-bizottság elé ter­jesztik. A Zenészek Szakszervezete f. hó 10-én a városháza nagy tanácstermében tartotta értekezletét, melyen a Pincér Szakszervezet Kiküldöttei is megjelentek. Zelinkó Zsigmond, Miiller Lajos,Scheizer Sándor,Fütedy Dömötör és Horváth Károly felszólalása után elhatá­rozták, hogy követelni fogják a női zene­karnak a városból való eltávozását s meg­állapodtak abban, hogy a Központi Zenész­szövetség végleges döntéséig a női zenekar hetenként felváltva más-más kávéházban fog játszani. Piroth György teljh. pol. meg­bízott a zenész szervezet fiatalabb tagjait arra szólította fel, hogy a változott viszo­nyokhoz alkalmazkodva igyekezzenek más, produktív munkát eredményező foglalkozást találni. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete vasárnap dél­• előtt 10 órakor a városháza tanácstermében ! taggyűlést tart, amelyen a tagok teljes szám­ban való s pontos megjelenését kéri a Vezetőség. Állami anyakönyvi kivonat. Születés: juí. 18. Zsédenyi Mihály volt csendőrőrsparancs­nok és neje Balog Anna, leánya: Mária. Jul. 21. Griinbaum Falk kereskedő és neje Lőwy Helén, fia: Samu. — Kecskés József földmives és neje Török Mária, fia: Ferenc. — Kovács Iván szabó és neje Völker Erzsébet, fia: László. Jul. 23. Lóber Ádám borbély és neje Horváth Mária, leánya: Mária. Jul. 24. Kállay Józset és neje Kozma Juliánná, leánya: Gizella és fia: halvaszületett, ikrek. Halálozás: Jul. 21. Sziics Cecilia ápoldai szegény, 80 éves, érelmeszesedés. Jul. 22. Özv. Szúh Lázárné Józsa Eszter magánzónő, 72 éves, gutaütés. Házasság: Juí. 19. Dávid Dénes főpincér és Jankó Mária. — Bozsák Mihály vasúti pályaőr és' Szalai Anna dohánygyári munkásnő. — Balázsi Gvula szabó és Balog Juliánná dohánygyári munkásnő. — Török József napszámos és Grób Terézia. — Veszelle Ferenc szobafestő és Tóth Erzsébet. Jul. 24. Dr. Rédey István állatorvos és Vranesze­vits Róza. 877/1919. áüsz. Árverési hirdetmény. Pápa város árvaszékének 877/1919. áüsz. határozata alapján közhirré teszem, hogy az Amerikában távollevő Szabó Sándorné Szebik Lidia volt íakácsi-i lakos gondnokolt tulaj­donát képező és a takácsi-i 1052. sz. tjkvben A-f-1. sor, 1403. hrsz. alatt felvett ingatlan, I rneiy a telekkönyv szét int 13 kai, hóid 37 D-öl szántó, a kataszteri birtokiv szerint pedig 12 kat. hold 507 Q-öi szántó, 324 D-öl kert és 1180Q-Ö) szöliőbői áll, Takácsi községházánál 1919. évi augusztus hó 3-án délután 3 órakor megtartandó nyilvános köz­igazgatási árverésen készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. KikiáltdSi ár: 13.000 K, mely összegnek 10*/ 0-a készpénzben, az árverés megkezdése előtt az árverezők által bánatpénzül leteendő. A legtöbbet igérő ajánlata is csak az árvaszék jóváhagyásával tekintetik elfogadott­nak, melynek bekövetkeztéig ajánlatával le­kötve marad. A vételár az árvaszék jóváhagyó határo­zatának keltétől számított 15 napon belül a városi gyámpénztárba fizetendő. Nem fizetés esetén a vevő a bánatpénzét elveszti s az ingatlan az ő terhére és veszélyére újabb közigazgatási árverésen eladatik. Vevő a vételár lefizetésével, illetve a folyó gazdasági év végével a termények betakarí­tása után léphet birtokba. Az árverési, szerződési, átiratási és teher­mentesítési költségek, valamint az állami át­ruházási illeték is a vevőt terhelik. Figyelmeztetem az érdeklődőket, hogy ezen ingatlanra csak az szerezhet tulajdonjogot, aki földmiveléssel, vagy gazdálkodással már eddig is foglalkozott és nincsen, vagy ez ingatlannal együtt nem lesz tulajdonában 100 kat. holdat meghaladó földbirtok. Keit Pápán, 1919. évi julius hó 22. napján. Dr. Böhm Zoltán árvaszéki kiküldött. Munkások l Elvtársak l Olvassuk és terjesszük mindenütt a Munkás Ujság-ot! —-

Next

/
Thumbnails
Contents