Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-06-15 / 50. szám

120. oldal. MUNKÁS ÚJSÁG 1919 március 16. A Dunántűi népéhez. A forradalmi kormányzótanács az egész Dunántúlt hadműveleti területnek nyilvánította, vasiji, posta és távirdárs lemondotta az ostromállapotot és a kormányzótanács Szamuely tHbor, Vantus Károly és gáncsok ^«renc elvtársakat a szükséges statáriális in­tézkedések végrehajtásával bizta meg. Ji dunántúli hadtest egész terüle­tén a legnagyobb nyomatékkal érvényt fognak szerezni a forradalmi kor­mányzótanács rendeleteinek. Felszólítom az egész Dunántúl ipari és föidmives munkásságát, hogy tá­mogassa a proletárdiktatúrát az ellen­forradalmárokkal vívott küzdelmében. Nyomatékosan figyelmeztetem a volt uralkodó osztályokat, hogy a saját ér­dekükben minden ellenforradalmi moz­galomtól és bujtogatástól annál is in­kább tartózkodjanak, mert a statárium teljes erejével fog lesújtani minden­kire, aki ellenállást próbál a tanács­köztársaság uralmával szemben. Pogány József sk., a II. hadtest parancsnoka. A Vörös Hadsereg ünneplése. Népgyűlés a Főtéren. A Vörös Hadsereg nagyszerű győzel­meinek, diadalmas fegyvertényeinek megünneplésére és dicsőítésére a pápai vörös ezrednek kiképzés alatt álló szá­zadai, az itt állomásozó egri csapatok s a vörös őrség legénysége részére kedden délután 3 órakor nagyszabású népgyűlés volt a Főtéren. Az egybegyűlt proletárok és a teljes létszámban ki­vonult fegyveres erő tagjai előtt a gyűlés szónokai emelkedett hangon méltatták a Vörös Gárdának nehéz harcok közepette kivivott fényes sikereit és követésre méltó példaként állították a munkásság és a katonák elé. A gyűlés megkezdése előtt és annak befejezte után a helybeli szervezett zenészek az Internácionálét és a Mar­seillaiset játszották. A gyűlést dr. Balta Róbert nyitotta meg. Az első szónok Bojtor István, a buda­pesti pártvezetőség kiküldöttje volt, aki ezeket mondotta: — Feltámadott az eszme, az egyenlőség, testvériség és népszabadság eszméje: a kommunizmus. Az új apostolok a vörös katonák, akik diadairól-diadalra haladnak immár a Székelyföldön és Kárpátokon túl is. Az ellenség, a nemzetközi imperiálizmus zsoldos seregei megverve, futva menekül. De nekünk nem a cseh, a román, a szerb munkás az ellenségünk, hanem az ottani burzsoázia, amely saját népét elnyomva, rajtunk is uralkodni akar és a tudatlan tömeget ellenünk uszítja. Szerencsére nem tart sokáig az imperíálista butítók uralma saját hazájukban sem. A körülöttünk levő országok népei kezdenek öntudatra ébredni, mozgolódni, Csehországban csakúgy, mint Romániában és Jugoszláviában, továbbá Ausztriában és Német­országban, de az ántánt összes államaiban is. Csak rövid idő kérdése, hogy kezet fog­junk keletről jövő orosz és ukrán testvéreink­kel és akkor egyesült erővel megyünk tovább a dolgozó milliókat a kapitalizmus rabigája aiól felszabadítani mindenütt e világon. Volt Gyulafehérváron, ahol a románok százezre­ket ígértek neki, ha melléjük áll, de nem tette, mert nem adja el magát és nem lesz soha árulója a proletáriátus szent ügyének. Minden egyes ember nem önmagáért, hanem családjáért, munkástársaiért, a világ­szabadságért, az egész világ proletárjaiért" harcol. Ez a harc, akár a fronton, akár itthon folyik, sok szenvedéssel és nélkülözéssel fog járni, de meghozza a teljes felszabadulást, a megváltást minden dolgozó ember, minden munkás számára. . A Bécsbe és a megszállott területekre menekült magyar nagy urak, a kizsákmá­nyoló főpapok, földbirtokosok, hercegek, grófok és azok kullancsai most fehér gárdát szerveznek, 100 korona napi zsoldot fizetnek, mégsem tudnak hadsereget felállítani. Miért ? Azért, mert a föidmives vagy ipari munkás nem adja el magát, nem áldozza fel a gyer­mekei jövőjét, szabadságát, hogy újból el­nyomják és leigázzák. Mi nem akarunk há­borút, mi békét akarunk minden néppel. De a cseh, román és szerb kapitalisták és imperiálisták megtámadtak bennünket, ránk törtek, hogy eltöröljék a magyar Tanács­köztársaságot. A munkásság azonban talpra állt és nemcsak megvédte a proletárhazát, hanem csúfosan megverte az ántánt zsoldo­sait és győzedelmesen megy előre a kom­munizmus eszméje keletről nyugat felé. Most életünkért, a jövő nemzedék boldogságáért az egész világ proletáriátusáért harcolunk nem úgy, mint a négy és féléves háborúban imperíálista érdekekért. Beszédét így fejezte be: Vörös katonák, ha kikerültök a harctérre, teljesítsétek ti is proletár köteiességteket. Mutassátok meg, hogy nincs az a hatalom, amely a kommu­nizmus világmegváltó eszméjét megdönthesse. Éljen a proletárdiktatúra! Éljen Kun Bélai Éljen a Vörös Hadsereg! Harsány éljenzés követte Bojtor elvtárs tüzes temperamentumu beszédét. Utána Piroth György elvtárs rámutatott arra, hogy az előtte szóló román elvtársat az igazi testvériség, a nemzetközi szolidari­tás hozta közénk, amidőn idegenajku létére együtt küzd velünk a közös cél érdekében, így van ez a cseh, szerb és román mun­kássággal is. Oroszországban minden nem­zetiség összefogott, hogy távol hazájától segítse az elnyomott orosz testvéreket. A hazafiságnak vége, ma nemzetköziek vagyunk, mert csak így lehetséges a világ proletárjai­nak egyesülése és felszabadítása. A vörös hadseregben is mindenféle nemzetiség tagjai küzdenek. Azok a hazafiak, akik négy esz­tendőn keresztül uszítottak háborúra, nem­zetiszínű jelmezben hazug jelszavakkal bolon­dították a munkásokat, hogy védjük meg a hazát, ma elmenekültek Magyarországból és az ellenség táborába szegődve, ott könyörög­nek, hogy jöjjenek Magyarország ellen, vonuljanak be Budapestre, mindezt azért, mert a proletárdiktatúra a kevés kiváltsá­gosok uralmát, a kizsákmányolást megszün­tette és a dolgozók társadalmát akarja meg­teremteni, de nagyvagyonu heréket, munka­nélküli jövedelemből élőket, másokat kiuzso­rázó profitlovagokat nem tür meg. A tőké­sek régesrégen nemzetköziek voltak, a mun­kásság azonban nem. A magyar munkás ellenségét látta az idegen ajkú munkásban, mert a kapitalizmus érdeke szt így kívánta, az ellentéteket mesterségesen szította, hogy háborúra tüzeljen, ami m£g több hasznot bujtson neki. De a háború megtanította immár az egész világ munkásságát arra, hogy nincs más ellensége, mint a tőkés osztály, a kapitalizmus, az imperiálizmus, amely elnyomta mindenütt a munkás osztályt. Az orosz és a magyar hadseregek egyesülése nemsokára megtörténik és akkor a mai nyomasztó gazdasági helyzet lényegesen enyhülni fog, lesz elegendő vas, szén, só, nyersanyag Oroszország, Ukrajna és Galícia révén bőven. Ma a Vörös Hadsereg fényes győzelmeit akarjuk ünnepelni s amikor ezt tesszük, vésse mindenki a szivébe, hogy a proletá­riátust védő hadsereg a jövő boldogulását segíti elő és aki a frqntra kerül, az saját maga, a családja, a gyermekei érdekében szebb jövőért, a világ proletárjai felszabadí­tásáért harcol. Azok a proletárok, akik ma még az el­lentábor zsoldjában állva farkasszemet néz­nek velünk, rövid idő múlva velünk együtt fognak küzdeni, szintén nemzetköziek lesznek Rendíthetlenül hiszi, hogy nemsokára egész Európában egyetlen hadsereg lesz: a nagy nemzetközi vörös hadsereg. Éljen a nemzet­köziség! Éljen a proletárdiktatúra! Folyton megújuló, élénk éljenzés fogadta Piroth elvtárs előadását. Majd Balla eiviárs e szavakkal zárta be a gyűlést: — Vörös katonák! Nem sokára ti is a hadsereg kötelékében a fronton lesztek meg­védeni a Tanácsköztársaságot, a dolgozók uralmát, de amíg itthon vagytok, figyelnetek kell az itteni állapotokra is, mert egyes helyeken nagy a hajlandóság ellenforradalom szitására. Éber figyelemmel kisérjétek tehát a gyanús elemeket és ha ilyen ellenforra­dalmi mozgolódásra valló legkisebb tünetet vennétek észre, azonnal jelentsétek, hogy csirájában elfojthassuk és a bűnösök érdemük szerint lakolhassanak. Ezután a tömeg az internácionále hangjai mellett lelkes hangulatban szétoszlott. A ka­tonaság és vörös őrség pedig a parancs­nokok vezetésével bevonult a laktanyába. MUNKASTARSAK! A Munkás Újságot minden szervezett munkásnak ol­vasni kell, — mert a párt ügyein kivül a szakszerve­zetek ügyeit is benne ta­láljuk meg. Rosenberger Hugó műszerész és villanyszerelési műhelye Korvin-utca 4. szám, Pápa (volt LÖweasteín-féle Ilszt-űílet). Elvállal új villanyvilágítási és villany­csengő berendezéseket és ezek javításai, úgyszintén mindennemű gépek javítását, u. m.: varrógép, írógép, kerékpár, grama­fon és ezekhez mindennemű alkatrész kapható. Kéri a közönség szives pártfogását.

Next

/
Thumbnails
Contents