Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-06-15 / 50. szám

| V1U6HÁB0AU f Pápa, 1919 junius 15. Világ proletárjai egyesüljetek! I. évf. 49. és 50. szám. KAS UJ A Magyarország I Szociálista Párt pápai pártszervezetének hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Petőfi-utca 13. szám. E cimtt küldendők a lap szellem), valamint anyagi részit illető küldemények. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. ';>, Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Élőfizetési ér: Egész évre 42 kor., fél évre 2t korona. — Egyes szint éra 30 fillér. Hirdetéseket jutányos áron felvesz a kiadóhivatal. Burzsoá- és proleíárerkolcs. Kun Béla válaszát azzal végzi, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság mindenre kész, hogy a vérontásnak egvszersrnindenkorra vége legyen. Ha a boíseviki vezérek cselekedeteit néz­zük, beszédeiket hallgatjuk, Írásaikat olvassuk, észre kell hogy vegyük, hogy mind egytől-egyig ideálista is, a leg­több utópikus is, de egyúttal mind ismatifcusa is az eszmének és mig egy­részt a történelmi vaióságot látja, más­részt a marxi történetfilozófia utópikus követelését, az erkölcsi célkitűzést egy eljövendő világrend számára óhajtja. Lenin 1918 április 20-iki beszédé­ben a moszkvai munkástanácsban a következőket mondotta: „Az ellen­forradalmárok kétségbeesett kapkodá­sával a proletáriátus vasakaratát kell szembeszegezni. De nem akarunk ke­gyetfenek lenni sem a zsákinányolók­kaí, kiket már legyőztünk, sem azok­kal a társainkkal, akik dezorganizáció­val nehezítik meg a munkát". Ha a párisi kommünt idézzük emlékeze­tünkbe március 18-tól május 21-ig, amikor az árulás kitárta Páris kapuit és ezzel szemben emlékezetünkbe idéz­zük a|burzsoá kegyetlenséget, tömeg­mészárlást, vérebmódra x'nzását a fog­lyoknak, a vezetők agyonsanyargatását ás keresztrefeszítését és mindezt a krisztusi szeretet, a civilizáció, az egyen­lőség, szabadság, testvériség jelszavai­val — tisztán áll előttünk a burzsoá­és proíeíárerkőícs, tisztán áll előttünk a proletárvezetők, a Marxok, Leninek, Kunok messiánizmusa, ideálizmusa és ezzel szemben vad állatisága, önzése, üressége a Thiersekiöl és vérebeitől kezdve az ellenkormányt alakítók, sztrájkot rendezők, a krisztusi szeretet nevében lázítók legutolsójáig. Könnyű lenne ma könyörtelenül fal­hoz állítani mindenkit, aki nem parí­roz, de ez burzsoáerkölcs, a proletár­ságnak nincs szüksége rá, nincs szük­sége a burzsoátársadalomba vissza­vezető nientőhidra sem és amikor könyörületes, amikor elnéző, amikor sem a zsákmányolókkal, sem a dez­organizációt akarókkal szemben nem kegyetlen, akkor csak a proletárerkölcs ül, amit gyakorol. A proletáriátus vezetőit erkölcsi cél­kitűzés, a burzsoáziáét profit és gyű­lölet vezeti. A proletáriátus vezetőivel együtt tisztán érzi & történelmi mate­ríálízmust, tisztán érzi, hogy minden küzdelem csak társadalmi osztályok \_TARA küzdelme, akár a politika, akár a vallás, akár az ideológia terén játszódik ie és a termelés mikéntjétől függ és ezen kívül nem érez és nem lát mást, mint az általános emberit, mely minden tár­sadalmi osztályharctói ment, minden ellentéttől úgy ideológiai, mint a ter­melés mikéntjétől előidézett gazdasági ellentéttől, mely azzai, hogy az osztály­uralmat megszünteti, egyúttal saját osztályuraímának létfeltételét is sirba dönti. Ez, ez a proletárerköles, ez a krisztusi szeretet, ez a uiessianizmus, ez az önfeláldozás, ez a lelki erő, ez az Ember. Ott kegyetlenség, itt könyörület, ott igazságtalanság, itt igazság, ott gyűlölet, üt szeretet, ott ölzés, itt önfeláldozás, ott profittól hajtott tömeg és vezetők, itt az emberiség megváltói, ott sullanismus és thiersismus, itt krisztusi szeretet. A tények beszélnek, ezt elvitatni nem lehet. Burzsoák, kik kizsákmányolók vol­tatok, proletárok, kik kishiíüségetekkél dezorganizációt szültök, idézem nektek Lenint: „Az építés lassú munkája nem pompával teli és azt, kit a munka untat, ne becsüljük meg azzal, hogy forradalmárnak tekintsük, mert ellen­sége a munkásosztálynak". B. B. A Munkástanács ülése. Munkásőrséget állítunk fel. — Kulturügyek. tilalom enyhítése. A szesz­A pápai munkástanács kedden, e hó 10-én este 8 órakor a városháza nagy­termében üiést tartott. = 'Nyre — a tárgysorozat egyes pontjaira való tekin­tettel — a szakszervezetek vezetősége is meghívást nyert. Nagyobb vita fej­lődött a munkásőrség felállításának megtárgyalásánál és a szesztilalom enyhítésének kérdésénél. Részletes tudósításunk itt következik: Kerekes János elnök az ülést megnyitván, Nóvák Istvánné jegyző felolvasta a május 21-i ülés jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetik. A mai ülés jegyzőköny­vének hitelesítésére Varga Lajos és Pauer Gyuláné kérettek fei. Rokkantak segélyügye. Napirend előtt Renner Ármin a hadirokkantak, özvegyek és árvák áprilisi s májusi segélyének elmara­dása ügyében szólal fel. Az illetmények ki­fizetését a hadügyi népbiztosság rendeletileg letiltotta, a felemelt illetményeket sem folyó­sítják. Kéri, forduljanak ez ügyben táviratilag a munkaügyi s népjóléti népbiztossághoz sürgős intézkedés végett és kéri Bognár József elvtársat, hogy a tanácsok országos kongresszusán tegye szóvá ezt az elhanyagolt kérdést és hasson oda, hogy a segélyezés ügye közmegnyugvásra mielőbb megoldást nyerjen. Piroth György, Szabó Sámuel, Becsey Ferenc és Simon István felszólalása után Bognár József bejelenti, hogy a rokkantak segélyezésének ügyében az országos kon­gresszuson fel fog szólalni. Következett a napirend. A munkásság felfegyverzése. Szabó Sámuel: A kormányzótanács a Dunántúlra statáriumot rendelt el, mert egyes helyeken ellenforradalmat szítottak. A múlt­kori összmunkásértekezlet felszólította a munkástanácsot a munkások felfegyverzésére. Azért hívtuk ma ide a szakszervezetek vézé­tőségét is, hogy érre nézvé őket megkér­dezzük. A munkásokat fel kell fegyverezni, mert kevés az itthon kiképzés alatt levő vörös katonaság. Á város és a járás köz­biztonságának védelmére a szervezett mun­kásság követelése folytán a szákszervezetek vezetősége van hivatva kijelölni, kik azok a megbízható elvtársak, akiknek fegyver adható a kezébe. A hadügyi népbiztosság már régeb­ben elrendelte a munkászászlóalj felállítását, ennek szervezési rtíunkálataival Szeiesiey és Komáromi elvtársak bízattak meg. A Duna balpartján és Budapesten általános védköte­lezettség van elrendelve s napok kérdése, hogy a rendelet hatálya a Dunántúlra is ki­terjesztessék. A szervezett munkásoknak fegy­vert kell fogni s akár a fronton, akár itthon a tanácsköztársaság védelmére készen állni. A munkászászíóalj sorkatonaság lesz, amely szükség esetén harctéri szolgálatot fog telje­síten i. Mi tehát e mellett munkásőrséget aka­runk szervezni a város és környék védel­mére 45. életévüket már betöltött, továbbá ennéi fiatalabb, de harctéri szolgálatra alkal­matlan nak talált elvtársakból. Nem akarja a szellemi munkásokat megbántani, de nézete szerint a munkásőrség felállításánál egyedül a szervezett fizikai munkásokra lehet számí­tani, mert csupán az ipari munkásság érezte három évtized óta oly súlyosan az elnyoma­tást, hogy az tudja tényleg megbecsülni a Tanácsmagyarországot. Komáromi János: A munkászászlóalj a 49. gyalogezred kiegészítő részét fogja ké­pezni s mint harctéri alakulat kezelendő, Ami a munkásőrség szervezését illeti, egyet­ért Szabó elvtárssal abban, hogy kötelessé­günk Pápán és a környéken a rendet és közbiztonságot megóvni. Mig a most kikép­zés alatt álló két század vörös katona Pápán marad, erre nyugodtan lehet számítani, de mivel csak rövid idő kérdése, mikor vezény­lik el őket, szükségesnek tartja a munkás­őrség mielőbbi felállítását. Ebben részt ve­hetnek az idősebbek és a fiatalabb rokkan­tak is. Fegyver lesz elegendő, mert a mun­kászászlóaljat Manlicher-fegyverrel, a munkás­Ara 60 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents