Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-06-23

Mit fogunk exportálni a háború után? Irta: Dr. Kovács Gyula udv. tanácsos. Az utolsó békeévre (1913) kimutatott 1905 millió értékű kivitelünkből Ausztriára és Bosznia-Hercegovinára esett 75.36%, a várukülföldre 24.64% Ebből az egész exportnak a váinkül főidre eső, közel egynegyed részéből Németországra 6.41%, Olaszországra 2.14%, Angliára 3.47%, Franciaországra I. 14%, tehát az étieknek több mint a fele jutott. A Keletre (Oroszországot is ideértve) 5.34%, a távoli Keletre majdnem 3% s körülbelül ugyanennyi az összes többi országra. Ausztriába és Boszniába ezek szerint exportálható termelésünk háromnegyedrószét, a vámkülföldre egynegyedrészét szállítunk. A keleti és nyugati piacaink részaránya kb. a 15.8 viszonyát mutatta, azaz másszóval: kétszer oly jó vevőnk volt a Nyugat, mint a Kelet. Ezeknek az alakulatoknak a magyarázatát igen könnyű megtalálnunk. Annak, hogy Ausztria és Bosznia vásárolja meg exportra szánt termelésünk háromnegyedrészét, érthető oka vau abban, hogy a monarchia másik felével közös a vámterületünk. Ausztriái ipari népességének élelmezésével ée üzemeinek nyersanyagokkal való ellátásával támogatjuk. AZ a 24.64%, mely Ausztrián és Bosznián kivül eső területre, illetve várnkülföldie került, 463 milliónak felelt meg értékbeu. Ennek az értéknek II. 43%-a fa (tűzifát bele nem értve) volt, 22.24% a pedig cukor és 37.25-a pedig a következő nyersanyagokból és élőállatokból rekrutálódott: tojás, szarvasmarha, baba, toll, kender, gyapjú, dohány, bőr, papíranyag, faszén, tölgyfakivonat, friss gyüuiölcs, burgonya, főzelék, korpa, bor, olajpogácsa, kb. 10% került össze továbbá oly áruk exportjából, melyek száma több százra megy. de melyeket a statisztika röviden „egyéb áruknak" minősít és igy késztermékekre (a cukoron kivül) nem egészen 20% jutott a vámkülföldre került összes értékből. Azért irányult tehát exportnak az érték kétszeresével nyugat leié, mert a vámkülföld-számba menő nyugati ipari államok is nálunk szerezték be a rendelkezésre álló nyersanyagokat és félgyártmányokat, vagyis mert uem tudtuk ezeket itthon feldolgozni. így fest a mult! Minő lesz a jövőé ? A vámkülfölddel való forgalom szempontjából számottevő cikkek közül központosítva van jelenleg nálunk a fa, a cukor, a szemestermény, a liszt, a bab, keuder, gyapjú, bőr, papíranyag, szén, maláta, lóhermag, faszén, tölgyfakivouat, gyümölcs és főzelék, korpa, enyv, zsír, olajpogácsa, vasércnek és burgonyának forgalma. Majdnem kivétel nélkül oly áruk, melyek áremelkedése életviszonyainkat végtelen megrosszabbitotta, oly áruk, melyekből készleteinkkel csak takarékos és igazságos telosztás mellett tudjuk a belforgalom szükségleteit kielégíteni. Még a szomszédos Ausztriával szemben is szállítási igazolványhoz van kötve az élelmiszerek valamennyije. Még a szövetséges Németországba is külön kiviteli engedélyhez va» kötve majdnem valamennyinek az exportja. Dohányunk magunknak is kevés; cukortermelésünk visszafejlődött; vasérceket még mi importálunk, magnezitet nem bocsátunk ki; a iára magunknak is szükségünk vau ós legfeljebb értékes tölgyfatorméuyekben volt a háború alatt megfelelő kompenzáció mellett kivitelünk; szóval u békeidők exportjának lehetőségét a vámkülföldre a cikkeknek 70°/o-a erejéig, melyek a békés időkben bevált kiviteli cikkek voltak, már első tekintetre is kedvezőtlenül kell megítélnünk. Szigorú számvetés mellett még éppen az egyetlen bor az, a felsorolt cikkek között, melyet, ha a fogyasztók szavazatára építünk vagy a mai gyakorlatot, mondjuk inkább kényszerhelyzetet vegyük kiindulásul: exportcikkünk gyanánt kalkulálhatjuk. Dehát akkor mit fogunk ily körülmények között a háború után exportálni? Talán a kész iparcikkeket, melyekre fentebbi számadataink szerint, békeidőben és a vámkülfólddel való forgalomban az exportnak nem egészen 20°/o, mondjuk 19°/o-a esett? A részletek betekintése és megvizsgálása megadják e részben a feleletet. A tizenkilenc százalékban: a torpedók, patronok és vizijáratok kb. 3°/o-kal szerepelnek. Erről az exportról talán nincsen tárgyalni valónk. A jutaszövetekre, gyapjúszövetekre, pamutárukra és pamutfonalakra ujabb 2.65°/o esett. Erről az exportról sem lehet, amennyiben hazai származású árukra gondolunk, komolyan, legalább egy jó ideig terveket szőni. Tovbbbi 2.6o°/o-kal vannak az emiitett áruk, kaucsuk-készitmények és technikai zsiradékok (főleg paraffin). Illetékes vélemények szerint mindezen árukban elég tartós lesz a kielégítetlen hazai kereslet ugy, hogy az export engedélyeknek megadása a fogyasztók zömének legádázabb ellenkezésével fogna találkozni! Gépeket és készülékeket, vasárukat, fémgyártmányokat, izzólámpákat, fabútorokat, szeszes-italokat, kofeárukat, ásványvizeket további S.25°/o-ot találunk a 19 percentben szerepelni. Ugy ezeu áruk exportlehetőségéről, mint a selyem és selyemfonálra eső 1.49°/o-os részesedésről már lehet komolyau tárgyalni. A nehézségek, melyekkel az előbbieknek a kivitele előreláthatólag járni íog, nem lesznek jelentéktelenek, de nem lesznek leküzdhetetlenek. A selyemárukra nézve pedig megjegyzendő, hogy ebbeli exportunk a multat illetőleg, a selyemárukban behozott mennyiségek feleslegére vonatkozott s hogy abban a kivitelben a közvetítő kereskedelem vitte a szerepet. Selyemfonalainkról végül köztudomású, hogy azoií a kincstári fonódákból kerültek ki, melyeket olasz ós francia vállalkozók béreltek s akik a fonalat azon célzattal vitték ki, hogy hazájukban jól berendezett szövődóikbeu feldolgozzák. Ilyen karakterű kivitelünk folytatásának lehetőségét nem tartom kizártnak, bár eg\*előre még nyilt kérdés, vájjon kinek a kezébe kerülnek a fonódák a békekötés utáu. Gyermeknyaraltatás. Ö császári és apostoli királyi Felségének feukölt kezdeményezéséből és az 0 legmagasabb fővédnöksége alatt nagyarányú gyermeknyaraltatási mozgalom létesült azzal a célzattal, hogy különösen a nagy városi szegényebb néposztályok gyermekei, akik az egész éven át el vaunak zárva a friss levegő, arany napsütés, szabad mozgás és a természeti szépségek élvezetétől, ezekben a nehéz idökbeu iugyeueseu hozzájuthassanak a nyaralás testet-lelket üditö változatosságához. A mozgalom olyan nagyszabású, hogy mig azelőtt — már csak az anyagi fedezet hiánya miatt is — alig néhány száz, legfeljebb ezer gyermek nyaraltatásáról lehetett szó, ma több tízezer gyermeknek nyaraltatása van tervbe véve. Ma pedig — hála szeretett királyunk közvetlen érdeklődésének és gondoskodásának olyau módon, hogy a sok-sok millióra rugó költség sem a gyermekek hozzátartozóit terhelni nem fogja, sem pedig közpénztáit, hanem a fedezet a társadalom legtehetősebb rétegeinek adományaiból gyűlt össze. A nyaraltat ás tervének alapgondolata a régi magyar életből kedvesen ismerős „oseregyermek"rendszsr. Magyar gyermekek tízezrei lógnak az ausztriai teugerpartou nyaralni, ausztriai gyermekek pedig a magyar falvakban. És mig ezzel * hely — levegő — és könyezet változással látókörük megbövül, szemük feltrissül. alkal-