Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-01-20

2. Minden más tényező korrektiv mflkö désót megbénította a háború vis-major-ja A háború két első évének letelte után fordulat állott be; beküvotkezett a betelepülők ideözönlése s ezzei .. lak árkeresők számának megnövekedése. Röviden olyan mértékű lett a népszaporodás, hogy az a távollevők számát majdnem pótolta, — és ha az újszülöttek csekély többletét hozzászámítjuk - a létszám majdnem elérte a békés esztendők átlagos szaporulatát. Most az így megnövekedett szükséglettel a lakásépítkezésnek is lépést kellett volna tartania, ámde ez nem következett be, hisz a háborús évek alatt számottevő építkezés nem volt — a katonai barakkokon kívül, amelyek pedig, mint a megbetegedett, megsebesült és átmenetileg megfigyelt katonaság hajlékai — az állandó lakosság szempontjából latba nem estek. E második háborús időszakban a lakáskeresők nagy száma miatt — a vállalati tőke már valószínűleg hajlandó lett volna építkezésekbe fogni; mert a felcsigázott anyagárak és munkabérek, nemkülömben a drága telek még nem riasztották volna vissza a befektetéstől, jól tudva, hogy az új házak hallatlanul drága lakásbórei ollenére a fennálló kormányrendelettel nem jutott volna ellentétbe ós csupán a pénz eléttékteleitülését használta volna ki ügyesen. E kombinációt az építőtőke annyival inkább'megkockáztathatta volna, mert a betelepülők zömét éppen olyan eleinek alkotják, kiknek semmi sem elég drága, sőt a háborús konjuklúrák lelkiismeretlen kihasználásából szerzett nagy vagyonukat nagyon is hajlandók ingatlanokba iéV.etni. Mindazonáltal az építő tevékenység eme kecsegtető konstellációk dacára sem tudott megindulni; mert sem a megdrágult munkaerőt nem lehetett a hadkötelezettség békóiból kiszabadítani, sem építő anyagokhoz nem lehetett a hadiszükségletek folytonos és minden mást háttérbe szorító szállítása miatt jutni. 3. Esek után általános tanulságként szögezhető az a tapasztalat, hogy a háború nem csupán az emberi élet oktalan pusztítója és megbénílója mindeu téren a produktív munkálkodásnak; hanem egyúttal a front mögötti városokban automatikusan lakásínséget idéz elő és pedig oly mértékben, mely a proletárnak nevezett vagyontalan társadalmi réteget hajléktalansággal fenyegeti. Ebből a megállapításból, amennyiben azt is láttuk, hogy a háború vismajorja a gazdasági erők játékának természetes kiegyenlítődését megakadályozza, önként következik, hogy a lakásínség megszüntetése elsősorban a közkormányzatot terheli. A bevezetésben említett országos lakásértekezlet más okfejtéssel ugyanezt as alapelvet mondotta ki, határozatának olyan kiegészítésével, hogy nemcsak a lakáskérdés helyes megoldása, de általaP

ápáig lapok ban az építőipar felleudítése céljából állítson fel a kormány kiterjedt hatáskörű átmeneti ópítósgazdasági szervezetet. í 19i8. ja

tmár 2fJ Dr. Kövi József. 1846 -1918. J nyes igényeket is a legmesszebbiuenőleg kielégítették, i Ugy látjuk nem a beléptidíj nagysága em el a művészi nivót, mert ezen szerény egylet megmuiatta, hogy 2 K-ás és I K ás eutrée mellett is szabad é* lehet művészi szempontból elökelö-t produkálni. ' , A műsor, melyet előre szintén nem közöltek — a következő volt! Bogár Iztván tögymn. tanár tartott rövid, szellemesen szén telolvasást — már osak a rövid Egy egész ember tűnt el az élők sorából.,•ágért is külcn elismerést érdemel - melyben .Meghalt Kövi József dr. ,ügyesen vonatkoztatta Petőfi költészetét a mai I Ma, mikor a csatatereken az áldatlan világ- háborús időkre és evvel kapcsolatban Petőfit ué, öldöklés közepette naponként ezrével hullanak AMlkrtve j, bemutatta, az ártatlan emberek, a fiatalság: a nemzet vi- , .. , , _ , . ' ; raga, igazán szokatlan, ha egy 72 éves öreg Utána következett. Lowenateni Szerus. Ne1 ember elmúlásáról hosszabban emlékezünk meg. hány magyar ínüdalt énekelt (Molnár KálmánAzonban Kövi József dr.-t nem lehet kö- tolj érzéssel és Sztambul rózsájából részleteket, zöuséges mértékkei mérni s még ilyeu vérsivatar I mH

^ egy gyönyörű bordáit. közepette is meghökkenve állunk meg teteme, M

. , _ TLa* i i i ••• t i i ««Iőfct ! Minden egyes szamát tele bajjal es olyan Ugy érezzük, mintha egy hirtelen támadt, temperamentummal adta elö és annyi veleszülevihar több évszázados büszke csert döntött volna le. Az n nagyságát. — mert tagadhatatlan nem k<miat>i egyéniség volt — páratlanul idealisztikus humanitása, mély valláserkölcsi telfogása és érzülete, mindenki iránt tanúsított szivjósága, orvosi tudása és az utolsó pillanatig családja minden egyes tagja iránt táplált rajongó szeretete és közismert sziporkázó szellemessége alkották. Kz-n kiváló tulajdonságai miatt meleg barátság tűzte közéletünk: miudeii számottevő tagjához. Nagymi sokan élveztük szellemességet tár. sas összejövetelek alkalmával s hálával emlékezünk meg róla azon derűs percekért, melyeket nekünk szerzett Nem szeretett ssomorkodót látni s azt szerette volna, ha az egész környezete, az egész világ örül. Sok-sok ismeretlen s csak a gyászjelentésből olvasott hőst megsiratott, utálta és gyűlölte e háború okosóit s ahel lehetett, enyhítette az ütött sebeket úgyis mint ember, úgyis mint orvos. Sok száz, mondhatnók sok ezer harcosunknak adta vissza egészségét, akiket még a tőle megszokott pedantériájáuál is külöuösebb figyelemmel éa szeretet tel-késelt, ée ápolt. Kötelességtudása mintaszerű és páratlan volt a ennek is esett áldozatául. A különben sem erős szervezet ü testet alig egy hete egy betegénél kocsin történt látogatása alkalmával ágyba döntötte a hideg okozta meghűlés és a gyilkos kór a kórok uidusójét sem kímélte meg. Összes kartársai iparkodtak őt nekünk megmenteni, de — a végzet máskép határozott. A Teremtő szent akaratában megnyugodva bucsnzunk tőle: a „csupa-ssiv" embertől, a puritán igazi gentlemantói, a kiváló orvostól, aki csaknem 50 évig élt hivatásának - és lapunk régi barátjától és mnnkatársától. Adjon az Istenneki örök nyugodalmat! A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Ösv. dr. Kövi Józsefué, Kövi Dolors férjezett Révész Arnoldné, Kövi Angela térjezett R tett. tudással, hogy önkénteleuül is azt kérdezzük, miért nem egy elsőrendű operett színpadon látjuk őt?! Miuden kelléke megvan hozzá: fiatalsága, szépsége, énekbeli tudása — ami iskoláztatással még fokozható is — és temperamentuma. Ezen keret kicsiny volt. részére. Egy egész operettszerepben sz-retin'ik látni! Utána az egylet tehetséges tagja: Kohn Irma következett. Villányi Andornak „az önkéntes" rí mii párbeszédét adván elö. Szépen mutatkozott be mellette kis szerepében Kibensüts Olga. Azt hiszem nem követek el sértést a többi szereplő művésszel szemben, ha azt mondom, hogy most következett az est. fénypontja: Wellner Armin béosi operaénekes, aki a következőket énekelte: 1. Schubert: A kíváncsi. 2. A „Bajazzó" opera prologját. 3. A tavaszt: Hildack-tól. 4. C. M. v. Webertöl: Ariette aus der Opér, „Die drei Pintos". ö. Weylas Geaaug: Wolf Hugótól. U. Valentin imáját: Faust operából. A még csak 24 éves fiatal ember olyan tökéletes énekművész, olyan hanganyaggal és tudással rendelkezik s olyan természetesen és könnyeden énekli a legnehezebb áriákat, hogy nem tudjuk mit bámuljunk rajta jobban a hangját, as orgánumát (bariton) vagy a tudásút?! Mindhárom elsőrendű; együttvéve pedig igazán alkalmasabb kifejezést nem is találhatunk: művészien tökéletes. Csak azt sajnáljuk, hogy — Pápáról és így az országból elszármazváu édesapja is, ő is magyar állampolgárok s bár magyarul nem tud — soviniszta magyarnak vallja magát — Bécs ölelte magához, elharácsolván tőlünk az osztrák, mint ahogy minden értékes dolgunkkal tess » hogy dr. Friedler Ernöné, dr. Kövi Aristid, Kevesz Arnold, dr. Friedler Ernő, Révész Tibor és »•"> » magyal Operanal van. De reméljük, hogy Friedler Kornél, mint a rövid szenvedés után tervezett külföldi körútja után diadalainak osucet. hó 17-én 72 éves korában, boldog házassá-1 pontján vissza fogjuk öt nyerni a magyar gának 40-ik és orvosi működésén k Iti-ik évében elhunyt dr. Kövi József járásorvos, tb. vármegyei főorvos, a Rozália-Franciska városi női kórház és az Esterházy hadi kórház, valamint, ugy bizonyosan megcselekedte volna ezt Kaloosay az Ilona hadi árvaház főorvosa s több jótékony Zoltáu zongoraművész igazáu vérbeli művészre zenének. Ha nem váltotta volna ki belőlünk a lelkesedés legmagasabb tokát Weltner Ármin úr, egylet orvosa, hozzátartozói lájdalmssau tudatjuk, hogy a legideálisabb férj, családját rajongásig szerető apa, após és nagyapa temetését Pápán, f. hó 20-án tartjuk meg a Jókai Mórutca 5- számú (Irgalmasok bérháza) gyászházból. Pápa, 1918 január 18-án. A „Pápai Önképző Leány egyesület" folyó hó 12-én a Griff-szál ló nagytermében tartotta meg egyáltalán nem reklámozott estélyét, amely azonban annál nagyobb hatást váltott ki a meglepett és ilyen magas müvéssi nívón alló számokat nem váró közönségben. Bátran elmondhatjuk, hogy az idei szezon legjobban sikerült hangverseuye volt; néhány olyau számmal, melyek a hozzáértő fővárosi févalló játéka. Ilyeu technikai készséget és színezni tudást ritkán hallunk. Mangues sonátáit. és ráadásul ('avalleria Kustilanából játszott. Az előbb említettekkel külföldi művészi körútjáu is (München, Paris, New-York j óriási sikert aratott. De meg is érdemli! Végül Hirsch Jenő dr. mutatkozott be előttünk, eddig nem ismert oldaláról. A Modern Színpad két sikerűit Boros-kupléját ad elő igen kellemesen csengő hangon és kitűnő mimikával. Vétenénk az igazság ellen, ha a legnagyobb elismerés hangján meg nem emlékeznénk a mi kedves házi művészeinkről: Kiss Józsefről és Révész Arnolduéról. akik mesteri kíséretükkel simultak ez énekekhez. Kis József Weltner opera énekest, Révészné pedig Löwenetein k. a, t. kísérte