Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-03-17

i u •.,,,(, • •••»* uri tA y- .£i|ol/-. r.

é

i Jutiliihcii:' íifcdji&v. s/v. ..'ulti*. OSSS Pipa város hatóságának él több pápai • pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. SxarkesxtAeéc és kiadóhivatal: Ooldberg Gyula papirkereakedéae, F6-tér 23. atám. Tálaiba na. Felelés szerkessté éa iaptulajdonos: GOLDBERG GYULA. ElBflzetések éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ira: egész évre 12 K., félévre 8 K., negyedévre 8 K. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes scám éra 80 fillér. «11 ib Békemilliomos. Egy dúsgazdag német gyáros új névjegyeket nyomatott nemrégiben és ezekre az új névjegyekre foglalkozásként azt nyomatta rá: Békémültomos. Ha valaha valaki meg fogja írni a háborús évek közgazdaságának és társadalmának történetét, ezt az esetet feltétlenül fel kell jegyeznie. Mert ez eklatáns példája annak a kellemetlen visszatetszésnek, amelyet az úgynevezett hadimilliomosok keltettek a nagy társadalmi rétegek körében. Egészen természetes, mint Mikszáth mondja — tízezer pár csizma után következtek a hadimilliomosokEz mindenesetre rossz fényt vet a hadimilliomosok lelkületére, de megfelelő az éremnek a másik fele is, a hadimilliomosok közgazdasági tevékenysége. Az ár maximálások kijátszása, a hatósági rendeletek megszegése és a törvények megakadályozása, többnyire a hadimilliomosok műve. Igazán ritkán akad más bűnös ezekben az ügyekben, mint , ,. .... hadimiIlioino8. A lelkiisineretleuség és a hideg köhogy senkisem irigyli a hadimilliomo- jnyörtelensóg jellemzi őket és aitói félünk, soktól a keresetüket, senkisem irigyli a gazdaságukat és legkevéabbó van nekünk szándékunkban az, hogy osztály elleni izgatás vétségébe essünk. Nem az ellen akarunk felszólalni és hangot emelni, hogy a háborús konjunktúra óriási vagyonok felhalmozását tehette lehetővé, mert hiszen ennek a megakadályozása senkinek nem állott a módjában, nem is a mai vagyon ós jövedelemadó és egyéb hadiadó jogosságáról vagy jogtalanságáról akarunk beszélni, csak azt akarjuk egy pillantásra méltatni, hogy a hadimilliomosok milyen kötelességeket mulasztottak el a háború alatt és miiyen kötelességek fognak várni reájuk a békés korszak visszatértével. Bizonyos és tényként megállapítható az, hogy a háborús jótékonyság és áldozatkészség terén a hadimilliomosok nem tüntették ki magukat Nem beszélünk a jótékony bazárokról, ahol azért, hogy egy-egy szegény embernek hosszú administrátiós út után 5 krajcár jusson, minden hádimüliomosué új kalapban ós új toalettben jelent meg, nem beszélünk a nyilvános gyűjtésekről, amelyeket hírlapok indítottak csakis az egyéni hiúság kitűnő felismerésére, ahol persze, hogy adakoztak a hadimilliomosok, hiszen ki volt írva a nevük. Mindezekről és a hasonló jótékonysági akcióról nem beszélünk, de beszélünk az úgynevezett csendes jótékonyságról, a társadalom állandó jótékonykodásáról, ahol nincs hírlapi nyugtázás és nincs felruházott gyermek, aki kezeket csókol, hanem ahol oda kell adni a pénzt ós örvendezni az örvendezőkkel a távolból, osak lélekben. Erre a hadimilliomosok — tisztelet a kivételeknek — nem voltak képesek. Az öszszes társadalmi jótékonysági akciókban a polgárság, a középosztály és a született arrisztokráoia vette ki a részét és hogy ez fogja őket jellemezni a békében is. Már pedig a békében azokra a vado nokra, amelyek a háború alatt felhalmo zódtak, igen nagy'feladatot rónak. A háborús vagyonok forgatásának kell majd lehetővé tenni azokat a közlekedési, közgazdasági és közegészségügyi befektetéseket, amelyekre az országnak égető szüksége van már ma és ínég nagyobb szüksége lesz később. Ha a hadimilliomosok, akik vagyonuk ilyenféle forgatásánál nem fogják megtalálni horribilis kamataikat és keresetüket, nem lesznek hajlandók pénzüket mozgatni és forgatni, az államnak kell majd módot találni arra, hogy ezek a vagyonok beleszivárogjanak a közgazdasági éleibe. Módot ós lehetőséget erre majd a fiuánczsenik fognak találni, nekünk —. hogy őszülték legyünk - nem is fontos a mód, csak az, hogy a tények valóra váljanak és hogy a hadimilliomosok akár akarják, akár nem, békemilliomosokká legyenek. Megyegyűlés. Márczius hó 11-én és 12-én tartotta meg Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága ez évi első rendes évnegyedes közgyűlését. A vármegye díszterme ez alkalommal zsúfolásig megtelt, oly nagy számban jelentek meg a torvényhatósági bizottsági tagok. A megjelentek sorában ott láttuk a vármegye összes országos képviselőit, Szász K., Antal Q., Magyar K., Holitscher K., Szabó J., Jákóy G. munkapárti képviselőt és dr. Óvári Ferencz orsz. képviselőt. Jelen volt a vármegye kormánybiztosa, gróf Jankovich-Bésán Endre is. Csaknem teljes számban jelen volt a megyei gazdapárt is, élén dr. Mohácsy elnökkel és Nagy A. Mihály alelnökkel. A közgyűlést 10 órakor nyitotta meg dr. Rainprecht Antal főispán gyönyörű beszéddel, újabb bizonyságát szolgáltatva ezen elnöki megnyitójával is kiváló szónoki képességének. Szavaival utalt az ukrajnai békét nyomon követett orosz különbekére és ennek remélhető áldásaira. „Nagyoroszország elemeire bomlott és reánk nézve oly szerencsésén, hogy ezen részeiben biztos bázisát, alapját képezi a mi harczi készségünknek, győzedelmes előretörésünknek, amelylyel Nyugat erőft legyűrjük s mihamarább békére kényszerítjük I A szlávi >fii törekvések összeomlottak. Nincs okunk félni többé az irredenta törekvésektől, de nincs okunk arra sem, hogy becsületes tótjaink, szerb, német, oláh honfitársainkkal szemben, akik fiainkat együtt véreztek — bizalmatlanok legyünk. A magyar történet nem ismeri a „vae victls" jelszavát. A magyar szerető megértéssel ölelte mindég keblére a vele érező idegen nyelvű honfitársait s ezzel szolgálta a beolvasztás nemzeti politikáját". Majd fgy szólt: „A most dúló világháborúban

1 Istennek legyen hála a kiéheztetés veszedelme megszűnt. Még csak egy kis ideig, néhány hétig-hónapig ne csüggedjünk, tartsunk ki. Kérvekérem e nemes vármegye polgárait, ezt a rövid időt viseljük ama hazafias hűséggel, mely a nemzetet eddig oly naggyá tetté s amely számukra' a békét biztosítja". Végül az öldöklő csaták vértől párolgó térségeiről — egy zöldétO Oázisba vezeti a hallgatóságot, amikor rámutat az általános béke iránt telkeink mélyén élő vágynak megvalósulására és fgy sóhajt fel: „Áldjuk az Istent, hogy nemzet és királya ilyen egybeforrott e vágyban". Indítványozza, hogy apostoli királyunkat hódolattal üdvözöljük az orosz béke megkötése alkalmával. A törvényhatósági bizottság gyakori tapssal és éljenzéssel fogadta a főispán szavait s a királyhoz intézendő hódoló felirat előterjesztése alkalmával felállva hallgatta végig a fóispán beszédét. Ezzet a gyűlést a főispán megnyitotta. Elsőbben is bejelentette a vármegye tisztviselői karát ért kitüntetést, akiket a közgyűlés nevében Rédey püspök üdvözölt. Ezután következett a nap eseménye: a kormány választójogi javaslatának bírálata, illetve a törvényhatóságnak ezen ügyben való állásfoglalása. Dr. Botka vm. jegyző előterjeszti az állandó választmánynak az Orsz. iskola Egyesület és az Erdélyi Választójogi Értekezletnek a kormány választójogi javaslatára vonatkozólag beterjesztett megkeresésével kapcsolatban hozott határozati javaslatát, amely szószerint ezeket tartalmazza: Veszprémvármegye közönsége hazafias elismeréssel, meleg megértéssel és rokonszenvvel fogadja s testvéri érzéssel köszönti az Erdélyi választójogi értekezletnek a vátasztótogi •örvényjavaslat módosítása érdekében pártolás végett megküldött 248/1918. számú s az Országos iskolaegyesületnek azonos szellemű 160/1918. szánni átiratait, mert meggyőződése szerint az átiratok minden szava a becsületes magyar gond és a tiszta hazaszeretet sugallata. Ennek dacára sem tartja azonban szükségesnek, hogy a királyi kormány választójogi javaslata ellen az országgyűlés képviselőházához való felírással állást foglaljon/ mert meggyőződése, hogy a na. kir. kormányt a választójog megalkotásában époly tiszta, hazafias értés hatja át, mint az átirat megküldött s bizton számithat arra, hogy a kormány minden jogos, hazafias aggodalmat maga is lelkiismeretes és hazafias gonddal mérlegelt és mérlegel s ha ok van rá, a választójogi tervezeten saját kezdeményezéséből is javasolni fogja mindama módosításokat, melyeket a nemzeti érdek, a magyar suprematiának biztosítása valóban szükségessé tesz. Ezen javaslathoz elsőként dr. Óvári képviselő