Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-03-17

i u •.,,,(, • •••»* uri tA y- .£i|ol/-. r. é i Jutiliihcii:' íifcdji&v. s/v. ..'ulti*. OSSS Pipa város hatóságának él több pápai • pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. SxarkesxtAeéc és kiadóhivatal: Ooldberg Gyula papirkereakedéae, F6-tér 23. atám. Tálaiba na. Felelés szerkessté éa iaptulajdonos: GOLDBERG GYULA. ElBflzetések éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ira: egész évre 12 K., félévre 8 K., negyedévre 8 K. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes scám éra 80 fillér. «11 ib Békemilliomos. Egy dúsgazdag német gyáros új névjegyeket nyomatott nemrégiben és ezekre az új névjegyekre foglalkozás­ként azt nyomatta rá: Békémültomos. Ha valaha valaki meg fogja írni a há­borús évek közgazdaságának és társa­dalmának történetét, ezt az esetet feltét­lenül fel kell jegyeznie. Mert ez eklatáns példája annak a kellemetlen visszatet­szésnek, amelyet az úgynevezett hadi­milliomosok keltettek a nagy társadalmi rétegek körében. Egészen természetes, mint Mikszáth mondja — tízezer pár csizma után következtek a hadimillio­mosok­Ez mindenesetre rossz fényt vet a hadimilliomosok lelkületére, de megfe­lelő az éremnek a másik fele is, a hadi­milliomosok közgazdasági tevékenysége. Az ár maximálások kijátszása, a ható­sági rendeletek megszegése és a törvé­nyek megakadályozása, többnyire a hadi­milliomosok műve. Igazán ritkán akad más bűnös ezekben az ügyekben, mint , ,. .... hadimiIlioino8. A lelkiisineretleuség és a hideg kö­hogy senkisem irigyli a hadimilliomo- jnyörtelensóg jellemzi őket és aitói félünk, soktól a keresetüket, senkisem irigyli a gazdaságukat és legkevéabbó van nekünk szándékunkban az, hogy osztály elleni izgatás vétségébe essünk. Nem az ellen akarunk felszólalni és hangot emelni, hogy a háborús konjunktúra óriási vagyo­nok felhalmozását tehette lehetővé, mert hiszen ennek a megakadályozása senki­nek nem állott a módjában, nem is a mai vagyon ós jövedelemadó és egyéb hadiadó jogosságáról vagy jogtalanságá­ról akarunk beszélni, csak azt akarjuk egy pillantásra méltatni, hogy a hadi­milliomosok milyen kötelességeket mu­lasztottak el a háború alatt és miiyen kötelességek fognak várni reájuk a bé­kés korszak visszatértével. Bizonyos és tényként megállapítható az, hogy a háborús jótékonyság és áldo­zatkészség terén a hadimilliomosok nem tüntették ki magukat Nem beszélünk a jótékony bazárokról, ahol azért, hogy egy-egy szegény embernek hosszú administrátiós út után 5 krajcár jusson, minden hádimüliomosué új kalapban ós új toalettben jelent meg, nem beszélünk a nyilvános gyűjtésekről, amelyeket hír­lapok indítottak csakis az egyéni hiúság kitűnő felismerésére, ahol persze, hogy adakoztak a hadimilliomosok, hiszen ki volt írva a nevük. Mindezekről és a ha­sonló jótékonysági akcióról nem beszé­lünk, de beszélünk az úgynevezett csen­des jótékonyságról, a társadalom állandó jótékonykodásáról, ahol nincs hírlapi nyugtázás és nincs felruházott gyermek, aki kezeket csókol, hanem ahol oda kell adni a pénzt ós örvendezni az örven­dezőkkel a távolból, osak lélekben. Erre a hadimilliomosok — tisztelet a kivéte­leknek — nem voltak képesek. Az ösz­szes társadalmi jótékonysági akciókban a polgárság, a középosztály és a szüle­tett arrisztokráoia vette ki a részét és ­hogy ez fogja őket jellemezni a békében is. Már pedig a békében azokra a vado nokra, amelyek a háború alatt felhalmo zódtak, igen nagy'feladatot rónak. A háborús vagyonok forgatásának kell majd lehetővé tenni azokat a közlekedési, köz­gazdasági és közegészségügyi befekte­téseket, amelyekre az országnak égető szüksége van már ma és ínég nagyobb szüksége lesz később. Ha a hadimilliomo­sok, akik vagyonuk ilyenféle forgatásá­nál nem fogják megtalálni horribilis kamataikat és keresetüket, nem lesznek hajlandók pénzüket mozgatni és forgatni, az államnak kell majd módot találni arra, hogy ezek a vagyonok beleszivárogja­nak a közgazdasági éleibe. Módot ós lehetőséget erre majd a fiuánczsenik fognak találni, nekünk —. hogy őszülték legyünk - nem is fontos a mód, csak az, hogy a tények valóra váljanak és hogy a hadimilliomosok akár akarják, akár nem, békemilliomosokká legyenek. Megyegyűlés. Márczius hó 11-én és 12-én tartotta meg Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága ez évi első rendes évnegyedes közgyűlését. A vár­megye díszterme ez alkalommal zsúfolásig megtelt, oly nagy számban jelentek meg a torvényhatósági bizottsági tagok. A megjelentek sorában ott láttuk a vármegye összes országos képviselőit, Szász K., Antal Q., Magyar K., Holitscher K., Szabó J., Jákóy G. munkapárti képviselőt és dr. Óvári Ferencz orsz. képviselőt. Jelen volt a vármegye kormány­biztosa, gróf Jankovich-Bésán Endre is. Csaknem teljes számban jelen volt a megyei gazdapárt is, élén dr. Mohácsy elnökkel és Nagy A. Mihály alelnökkel. A közgyűlést 10 órakor nyitotta meg dr. Rain­precht Antal főispán gyönyörű beszéddel, újabb bizonyságát szolgáltatva ezen elnöki megnyitójával is kiváló szónoki képességének. Szavaival utalt az ukrajnai békét nyomon követett orosz különbekére és ennek remélhető áldásaira. „Nagyoroszország elemeire bomlott és reánk nézve oly szerencsésén, hogy ezen részeiben biztos bázisát, alapját képezi a mi harczi készsé­günknek, győzedelmes előretörésünknek, amelylyel Nyugat erőft legyűrjük s mihamarább békére kény­szerítjük I A szlávi >fii törekvések összeomlottak. Nincs okunk félni többé az irredenta törek­vésektől, de nincs okunk arra sem, hogy becsü­letes tótjaink, szerb, német, oláh honfitársainkkal szemben, akik fiainkat együtt véreztek — bizalmat­lanok legyünk. A magyar történet nem ismeri a „vae victls" jelszavát. A magyar szerető megértés­sel ölelte mindég keblére a vele érező idegen nyelvű honfitársait s ezzel szolgálta a beolvasztás nemzeti politikáját". Majd fgy szólt: „A most dúló világ­háborúban 1 Istennek legyen hála a kiéheztetés ve­szedelme megszűnt. Még csak egy kis ideig, néhány hétig-hónapig ne csüggedjünk, tartsunk ki. Kérve­kérem e nemes vármegye polgárait, ezt a rövid időt viseljük ama hazafias hűséggel, mely a nem­zetet eddig oly naggyá tetté s amely számukra' a békét biztosítja". Végül az öldöklő csaták vértől párolgó térségeiről — egy zöldétO Oázisba vezeti a hallgatóságot, amikor rámutat az általános béke iránt telkeink mélyén élő vágynak megvalósulására és fgy sóhajt fel: „Áldjuk az Istent, hogy nemzet és királya ilyen egybeforrott e vágyban". Indítvá­nyozza, hogy apostoli királyunkat hódolattal üdvö­zöljük az orosz béke megkötése alkalmával. A törvényhatósági bizottság gyakori tapssal és éljen­zéssel fogadta a főispán szavait s a királyhoz in­tézendő hódoló felirat előterjesztése alkalmával fel­állva hallgatta végig a fóispán beszédét. Ezzet a gyűlést a főispán megnyitotta. Elsőbben is beje­lentette a vármegye tisztviselői karát ért kitüntetést, akiket a közgyűlés nevében Rédey püspök üdvözölt. Ezután következett a nap eseménye: a kor­mány választójogi javaslatának bírálata, illetve a törvényhatóságnak ezen ügyben való állásfoglalása. Dr. Botka vm. jegyző előterjeszti az állandó választmánynak az Orsz. iskola Egyesület és az Erdélyi Választójogi Értekezletnek a kormány vá­lasztójogi javaslatára vonatkozólag beterjesztett megkeresésével kapcsolatban hozott határozati ja­vaslatát, amely szószerint ezeket tartalmazza: Veszprémvármegye közönsége hazafias elis­meréssel, meleg megértéssel és rokonszenvvel fo­gadja s testvéri érzéssel köszönti az Erdélyi vá­lasztójogi értekezletnek a vátasztótogi •örvényja­vaslat módosítása érdekében pártolás végett meg­küldött 248/1918. számú s az Országos iskola­egyesületnek azonos szellemű 160/1918. szánni átiratait, mert meggyőződése szerint az átiratok minden szava a becsületes magyar gond és a tiszta hazaszeretet sugallata. Ennek dacára sem tartja azonban szükségesnek, hogy a királyi kormány választójogi javaslata ellen az országgyűlés kép­viselőházához való felírással állást foglaljon/ mert meggyőződése, hogy a na. kir. kormányt a választó­jog megalkotásában époly tiszta, hazafias értés hatja át, mint az átirat megküldött s bizton szá­mithat arra, hogy a kormány minden jogos, haza­fias aggodalmat maga is lelkiismeretes és hazafias gonddal mérlegelt és mérlegel s ha ok van rá, a választójogi tervezeten saját kezdeményezéséből is javasolni fogja mindama módosításokat, me­lyeket a nemzeti érdek, a magyar suprematiának biztosítása valóban szükségessé tesz. Ezen javaslathoz elsőként dr. Óvári képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents