Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-10-27

Megjelenik minden vasárnap Sz*rk«tztö«é« és kiadóhivatal: tlol'dbcrg Uyula papirkoroskodéao, FO-tér 23. szám. Telefen 113. szám. Világháború és a papok nőtlensége. I Azok az óriási véráldozatok, melyeket a világháború tőlünk már eddig' is megkövetelt, kell hogy gondolkozásba

1 ejtsék inagyarország összes intéző köreit. Elveszelt és elpusztult véreinkj pótlásáról beszélünk. Azt mondják közeli egy millió magyar katona halt hősi halált a különböző harctereken. Nem állanak hiteles statisztikai adatok rendelkezésűn kr«; az elesett hősök mennyiségéről, de minden kétségei kizárólag oly tekintélyes számról van szó, hogy azoknak pótlására, minden eszközt meg kell ragadnunk és fel kell használnunk. Mult számunkban diosbymnuszokal zengtünk a magyar kormánynak, hogy a közegészségügy sürgős és fontos államosítását program-injába vette. Tehát már a magyar kormány is szükségét érzi annak, hogy a magyar faj szaporítása és a gyermekhalandóság csökkentése tárgyúban tennie kell valamit. Ez az oka annak, hogy a közegészs

''HŰgy államosításáról szóló törvényjavaslat, legközelebb a képviselőház elé kerül. Most egy uj eszmét vetünk fel, mely nézetünk szerint, a magyar faj szaporodására épp oly fontos, mint a közegészségügy államosítása. A mult század kilencvenes éveiben egy igen érdekes és nagyon értékes könyv jelent meg a könyvpiacon: „a celibatus vagy a kötelező papi nőtlen* ség a kath. egyházban," cini alatt, — mely a kötelező papi nőtlenség intézményének megszüntetése érdekében messzemenő és mélyreható harcot indított. Mindenki tudja, hogy a celibatus a kath. egyházban a papra nézve erkölcsi szabvány, sőt ennél is több: egy eszmei fenség, melynek célja a papot, az apostoli odaadó élet, az evangéliumi szüzesség számára megtartani, hogy így egyházi hivatásának, minél hathatósabban megfelelhessen. Azonban dacára annak, hogy az egyház, — történelmének elejétől kezdve, szigorúan ragaszkodott a nőtlenség elvéhez, VII. Gergely pápa koráig a papok még is nősülhettek. Ez a pápa azonban rendeletet adott ki, hogy nős papok azonnal bocsássák el feleségeiket, meri különben nem engedi meg, hogy oltárhoz lépjenek, sőt azokat, a kik a pápa jelzett rendeletének nem engedelneskedtek. még egyházi 'átokkal i ojtotta. Ezen rendeletnek következmény* ett azután A púpoknál A mai gazda sszonyi intézmény. Igen ám, csakhogy ez ellen pedi| zsinatok keltek harcra. Azokat a pa >okat, a kik gazdaasszonyokat tartottal leinte egyházi átokkal, hivatalvesztés: el és börtönbüntetéssel sújtották. 1 ;sinalok azonban uem birtak a papok :al. Lassanként a rends/.abályok szigc itó kapcsai kitágultak elannyira, bog; .'esőbb már csak azokat A papokat bűi: ették, a kik e tekintetben Ügyetlenéi •oltak ós viselkedésükkel nyilváuo (otrányt okoztak, ellenben futni hagyta! tzokat, — a kik gazdaaszonyaikkal neu üntottek és a hivek megbotránkozásár >kot nem szolgáltattak. Az 1280-il; ikalknlteni zsinat már csak azokat •apókat üldözte, a kiknek titkos visz( lyát gyermekszülés telte nyilvánoss; Azok u reHdsüafeniy**!: •«»••:* íaocTiuá ak semmit, melyek a gazdasszony é^ izámát 45 évben állapitntlák meg, nert ezt a papok ugy játszták ki, bog •.ét gazdasszonyt tartottak, a kikne (vszáma együttessen tette ki a rem izabályokban meghatározott 45 éve Magyarországon Pázmány Péti dejéig a papok minden akadály nélki cüthettek házasságéi, vagyis magyart nondva, a mi papjaink a zsinati Iiis nakra a legkevésbbé sem reagáltál £unek az lett a következménye, bog Yizmány Péter korában Esztergomba ártott zsinaton kimondották, h.'gy lázasságra lépő papokat holtig tart jörtönküntetésre fogják ítélni Nálun ikkor született meg a gazdasszonyi ii éztnény és ez ellen keltek harcra csinatok. Az 1(59(1. évben Zágrábba .artott zsinaton kimondották, hogy japok 35 évnél fiatalabb gazdasszony lem tarthatnak. Hit ezt nem lehet VI ami erős rendszabálynak mondani, mei i nők ebben a korban legfejlettebbel egtennetesebbek és talán legkivánato: labbak is. A mult században, a negyvont ívekben erős mozgalom indult meg jelibatus eltörlésére, de eredménye sa nos nem volt. A szabadságharc ala izonban ismét sok pap megnősüli. Ey ssetről o sorok Írójának is közvetle tudomása van. Annyi bizonyos, hogy a papok nő lenségének elve nem sérlhetlen, doj mákat pe«lig a papok nősüléso nem sét kitűnik ez különösen az 1888. évbe \ kiadott pápai decretumból, — melyben ja pápa felhatalmazta a püspököket, hogy i felszentelt papok, sőt szerzetesek házasjságát, akik állásukat elhagyják, — esetrőlesetre lehetőleg érvényesítsék. A celib.ttus fenntartása tehát nem más, miut egyházi ós vagyoni érdek. A pap is csak gyarló ember, a kiben nincs meg a hősies erő, hogy a hus ós vér kísértéseinek elleutálljou. Ez nagyon természetes, e fölült még vitatkozni sem lehet. Milyen szép volna ha a pap is erkölcsös családi életei élhetne. Sokkal ' magasabb etikai alapon állana, környezve tisztes csaláőjálól és a mi fő nyill boni' lókkal hirdethetné az erkölcsi tisztaságot. Bármennyire óhajtja is azonban ! minden józan gondolkozású ember a | celibatus eltörlését, i.em lesz belőle semmi sem, mert azok az aggastyán (bíborosok a kiknek petyhüdt tagjaiból már kihaltak a felséges emberi gerjedelinek, — a végső leheletükig ellene fognak szavazni és harcolni. Pedig egész biztosra vesszük, hogy a róni. kath. hivek kilenctized részének és e»yes nemzeteknek hő kívánsága, hogy a papi nőtlenség eltöröltessék. A pap egész életén át, hivatás és kötelességszerűen hirdeti a házasság szentségét, fentégét ós magasztos voltát, de neki abban részesednie nem szabad, — nem engedik meg, mert egy érthetetlen, bünbeu fogamzott pápai rendelet ettől a papokat eltiltja. Félre és tűzre kell dobni ezeket a papai és zsinati rendeleteket, mert a • mai korba józan ésszel beilleszteni éu I megtűrni őket nem lehet. A világháború következményei lesznek, hogy országok, államok alakulnak , ál vagy semmisülnek meg. Minden vonalon, minden téren óriási változások 'várhatók, szabadságot, függetlenséget, 'szebb és jobb jövőt hirdetnek minden |országban, minden világrészben, felfor,-galják az összes államokat, uj alapokra építik fel az emberi társadalmat, - recseg, ropog az egész világ megcsontosodott maradisága, egyedül a celibatus t eltörléséről uem beszól, uem ir senki, i pedig épp nálunk a feldarabolásra itélt • magyaroknál roppant nagyfontosságú I kérdés ez, mert a sok ezer pap volna ' hivatva házasságra-lépésükkel, családi alapításukkal, az ország középosztályának számát, fényét, — tekintélyben és • súlyban emelni. Nem szabad tovább tűrni, hogy , ostoba szokások és hagyományok rabja i legyen az emberiség. Nem szabad tűrni,