Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-02-03

Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek meg választott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (loldberg Uvula papirkereakodéae, FS-tér 23. szám. Telefon. 112. mr,é.m Felelős szerkeattS éa laptulajdonol: GOLDBERG GYULA. Előfizetések éa iiirdetéai dijak a lap kiadóhivatalai,ez küldendők. A lap éra: egész évre 12 K., félévre 6 K., negyedévre 3 K. || Nyilt-ter soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 80 Altér. Vidéki városok liakáskérdétilfl.}^ 1 *!"* i^^**««»*«»#oi^éjA i A munkaprogramm előbb a köz­Lippai Bélától. in. Lássuk most a részleteket. 1. Előkészítő munkálatok. Nem lá­tom akadályát annak, hogy az egyes városi hatóságok, még a központi kor­mányszerv tényleges megalakulása előtt, saját lakásépítő programmjukat részle­tesen meg nem állapíthatnák. Az ide­vonatkozó statisztikai adatok haladék nélkül összeállíthatók. Legrövidebben célhoz vezető mód a most divatos be­jelentő lapok használata, rnelj'et a la­kásra valóban rászoruló családok s egyének állítauáuak ki. Ám ezeket a hatóságok alaposan átrostálnák, — el­különítenék az állami és közhivatalno­kok, állami üzemek munkásainak lakás­szükségletét a többiekétől. Ezeken kívül összeírnák a hatóságok azokat a magán­lakásokat, melyeket ez idő szerint a közhivatalok, pénzintézetek, részvény­társaságok stb. foglalnak le, végüíl számbavem.ék az esetleg rendelkezésre álló üres lakásokat. A kellőleg rendezett statisztikai adatok alapján azután a hatóságok pon­tosan megállapíthatnák a tényleg la­kásra szorulók szániát, amelybe a harc­térről valószínűleg visszatérők átlagos mennyiségét belekombinálva, már ki lóg tűnni, hogy hány új lakást kell a vá­rosnak a munkások, a köz- és magán­tisztviselők, iparosok stb. részére épít­tetnie ós hogy viszont mennyit kell az illető mutikkaadő testületeknek, - nem csupán alkalmazottaik — hanem a ki­lakoltatandó hivatalok, nyilvános irodák, iskolák, stb. részére is létesíteniük ? Speciális tervrajzok szerkesztésével hiába volna az időt tölteni. A lakóházak minden típusára, legyen az bár munkás­ház, vagy családi ház akár pedig bérkaszárnya - van elég szabványterv mindeu nagyobb város mérnöki hiva­talában, s ahol esetleg hiányoznék: az átmeueti építőguzdasági szervezettől volnának beszerezhetők. A kész szab­ványterveket a rendelkezésre álló tel­kek fekvéséhez és alakjához kell csu­pán alkalmazni. Az építésről mindössze általános költségvetés volna készítendő; mind­amellett a város tulajdonában levő lakó­házak csoportja külön költségelendő a köz- és inagánhivataluokok s állami munkások csoportjáétól, mert ezek pénz­ügyi ledezete is eltérő a városi tulaj­ponti szervezetnek és azután a városi közgyűlésnek volna bemutatandó. 2. A megval6tíUu pénzügyi feltételei, a) A telekkérdés. A inai túlcsigázott telek­árak mellett más megoldásra alig lehet gondolni, minthogy a városok a saját tulajdonukban levő telkeken építkezze­nek, a kilakoltatás miatt építendő köz­hivatalok részére pedig az államkincs­tár tulajdonában levő beltelkeket kell felhasználni. Köztudomású ugyanis, hogy minden városban nemcsak a kom­munitásnak, de a kincstárnak i.s vaunak — javarészben még kihasználatlan — beltelkei. i A városok közönségét e tekintetben ne akadályozza az a szempont, hogy saját telkeinek egynómelyike talán más célra van kiszemelve. Mert különben is hiba velna, ha — a munkáslakásokat nem tekintve - a házcsoportokat szük­séglakások rnodorá>aii épít enéj£.„ Jel. Ezeknek teljesen szolidul — az újkori higiénia és építőtechnika haladásának megfelelően — azonban felesleges külső cafrang nélkül és a nagyúri luxust ki­záró megoldásban kell épülniük, ügyel­vén arra is, hogy a típusok megválasz­tása az illető telkek környezetének és a városfejlesztő terveknek megfeleljenek. b) Az építő tőke: j\ többször em­lített országos értekezleten számos il­lusztris szakember, sőt maga gróf Batbyány Tivadar is haugsúlyozta azt az alapelvet, hogy í.iinden munkaadó maga építtessen alkalmazottaiuak lakó­házakat, Ebből az egészséges társadalom­politikai felfogásból kiindulva, — mint előbb említem - nemcsak a kilakolla­tandó közhivatalok szükséglete, hanem az is megállapítandó volna, hogy a tény­leg lakásraszorulók közül hány az állami s egj r éb köz- ós magánhivatalnok, illető­leg alkalmazott. Mert az utóbbiak részére szükséges tőke az összes költségekből levonandó. Az építő tőkéből eme hányad kihasítása után maradó költségösszegnek megfelelő tőkét kell csupán a városok­uak maguk számára megfelelő hitelmű­velettel biztosílaniok. A többször felemlített országos ér­tekezleten egyik pénzügyi szakember abbeli aggodalmát fejezte ki, hogy ­mivel a háború az eddig szokásos hitel­műveletek módját megváltoztatta, aligha fog sikerülni a jelzáloglevelek kibocsá­tása alapján biztosítandó kölcsönök szer­zése. Erre való tckintnttel a Németbiro­dalouibaii otthonos úgynevezett: Stadt­schaftok létesítését javasolja, mert ezek a másodhelyen való hitelnyújtásban sok esetben az ingatlanérték 100%-os kihasz­nálásáig is elmennek, uem tekintve ezt, bőségesen nyújtatlak nagy összegekben kölcsönöket. Tgy hiszem, hazai városaink közt kevés akad olyan, mely saját hadikölcsön­kötvényei — koronajáradék s egyéb ál­lami zálogleveleinek lombadirozása mel­lett — a szükséges építő tőkét előterem­teni tudná. A legtöbb esetben azért cél­szerű megoldáshoz csakugyan a városi bankok megállapítása vezetne. Egyes esetekben némely város közönsége még így sem látná biztosítottnak a befektetés olyan kamatoztatását, mely az amortizá­ciót okvetlenül fedezi és erre az esette állami garanciát kivánha kieszközölni. Az állami biztosításnak igénybevétele teljesen jogosnak volna mondható á vá­ros saját telkein, az állami tisztviselők \$n TOnrrkrwrk rarere épftendS HtkírJfok hányadára nézve, amelynek amortizálá­sát azután tényleg az állam vállalná él. >]. A meavnU!if.tris technikai feltftelei. a) Az építő anyagok biztosítása érdekében az egyes városok munkaprogrammjuk keretében pontosan megállapítják az anyagok szükséges mennyiségét, kimu­tatván egyúttal, hogy saját üzemeikben mennyit képesek termelni. Ugyanis, amint Miskolc városnak vaa saját tégla­gyára és kavicsbányája, akadnak olyan városok is, nrelyek kőbányával, • talán mészégetőteleppel, sőt esetleg erdővel stb. rendelkeznek. Az átmeneti építő­gazdasági szervezet hivatott arra, hogy az egyes városok üzemében termelhető feleslegeket az ezekre rászoruló más városok közt meglel el ően kiossza s reu­deltetési helyére szállítsa. A városi üzemekből már uem fe­jdezhető többi anyagokat a központi szer­vezet első helyen az állami üzemekből rendeli meg. a magán iparra a még hiányzó építőanyagok szállítása várna. Az összes anyagok szállítására az önköltségi tarifák alkalmazása volna az állami, városi és magánipari üzemek termékeire nézve egyformán és pedig a m. k. államvasutak és az általuk ke­zelt helyiérdekű vasutak vonalain biz­tosítandó. A magáuvasútakon díjkedvez­mények volnának kieszközlendők. Ami az anyagok árát illeti, erre nézve már a M. M. E. E. határozati javas­latának megokolűsábau kimondotta, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents