Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-02-03

Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek meg választott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (loldberg Uvula papirkereakodéae, FS-tér 23. szám. Telefon. 112. mr,é.m Felelős szerkeattS éa laptulajdonol: GOLDBERG GYULA. Előfizetések éa iiirdetéai dijak a lap kiadóhivatalai,ez küldendők. A lap éra: egész évre 12 K., félévre 6 K., negyedévre 3 K. || Nyilt-ter soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 80 Altér. Vidéki városok liakáskérdétilfl.}^

1

*!"* i^^**««»*«»#oi^éjA

i A munkaprogramm előbb a közLippai Bélától. in. Lássuk most a részleteket. 1. Előkészítő munkálatok. Nem látom akadályát annak, hogy az egyes városi hatóságok, még a központi kormányszerv tényleges megalakulása előtt, saját lakásépítő programmjukat részletesen meg nem állapíthatnák. Az idevonatkozó statisztikai adatok haladék nélkül összeállíthatók. Legrövidebben célhoz vezető mód a most divatos bejelentő lapok használata, rnelj'et a lakásra valóban rászoruló családok s egyének állítauáuak ki. Ám ezeket a hatóságok alaposan átrostálnák, — elkülönítenék az állami és közhivatalnokok, állami üzemek munkásainak lakásszükségletét a többiekétől. Ezeken kívül összeírnák a hatóságok azokat a magánlakásokat, melyeket ez idő szerint a közhivatalok, pénzintézetek, részvénytársaságok stb. foglalnak le, végüíl számbavem.ék az esetleg rendelkezésre álló üres lakásokat. A kellőleg rendezett statisztikai adatok alapján azután a hatóságok pontosan megállapíthatnák a tényleg lakásra szorulók szániát, amelybe a harctérről valószínűleg visszatérők átlagos mennyiségét belekombinálva, már ki lóg tűnni, hogy hány új lakást kell a városnak a munkások, a köz- és magántisztviselők, iparosok stb. részére építtetnie ós hogy viszont mennyit kell az illető mutikkaadő testületeknek, - nem csupán alkalmazottaik — hanem a kilakoltatandó hivatalok, nyilvános irodák, iskolák, stb. részére is létesíteniük ? Speciális tervrajzok szerkesztésével hiába volna az időt tölteni. A lakóházak minden típusára, legyen az bár munkásház, vagy családi ház akár pedig bérkaszárnya - van elég szabványterv mindeu nagyobb város mérnöki hivatalában, s ahol esetleg hiányoznék: az átmeueti építőguzdasági szervezettől volnának beszerezhetők. A kész szabványterveket a rendelkezésre álló telkek fekvéséhez és alakjához kell csupán alkalmazni. Az építésről mindössze általános költségvetés volna készítendő; mindamellett a város tulajdonában levő lakóházak csoportja külön költségelendő a köz- és inagánhivataluokok s állami munkások csoportjáétól, mert ezek pénzügyi ledezete is eltérő a városi tulajponti szervezetnek és azután a városi közgyűlésnek volna bemutatandó. 2. A megval6tíUu pénzügyi feltételei, a) A telekkérdés. A inai túlcsigázott telekárak mellett más megoldásra alig lehet gondolni, minthogy a városok a saját tulajdonukban levő telkeken építkezzenek, a kilakoltatás miatt építendő közhivatalok részére pedig az államkincstár tulajdonában levő beltelkeket kell felhasználni. Köztudomású ugyanis, hogy minden városban nemcsak a kommunitásnak, de a kincstárnak i.s vaunak — javarészben még kihasználatlan — beltelkei. i A városok közönségét e tekintetben ne akadályozza az a szempont, hogy saját telkeinek egynómelyike talán más célra van kiszemelve. Mert különben is hiba velna, ha — a munkáslakásokat nem tekintve - a házcsoportokat szükséglakások rnodorá>aii épít enéj£.„ Jel. Ezeknek teljesen szolidul — az újkori higiénia és építőtechnika haladásának megfelelően — azonban felesleges külső cafrang nélkül és a nagyúri luxust kizáró megoldásban kell épülniük, ügyelvén arra is, hogy a típusok megválasztása az illető telkek környezetének és a városfejlesztő terveknek megfeleljenek. b) Az építő tőke: j\ többször említett országos értekezleten számos illusztris szakember, sőt maga gróf Batbyány Tivadar is haugsúlyozta azt az alapelvet, hogy í.iinden munkaadó maga építtessen alkalmazottaiuak lakóházakat, Ebből az egészséges társadalompolitikai felfogásból kiindulva, — mint előbb említem - nemcsak a kilakollatandó közhivatalok szükséglete, hanem az is megállapítandó volna, hogy a tényleg lakásraszorulók közül hány az állami s egj

r

éb köz- ós magánhivatalnok, illetőleg alkalmazott. Mert az utóbbiak részére szükséges tőke az összes költségekből levonandó. Az építő tőkéből eme hányad kihasítása után maradó költségösszegnek megfelelő tőkét kell csupán a városokuak maguk számára megfelelő hitelművelettel biztosílaniok. A többször felemlített országos értekezleten egyik pénzügyi szakember abbeli aggodalmát fejezte ki, hogy mivel a háború az eddig szokásos hitelműveletek módját megváltoztatta, aligha fog sikerülni a jelzáloglevelek kibocsátása alapján biztosítandó kölcsönök szerzése. Erre való tckintnttel a Németbirodalouibaii otthonos úgynevezett: Stadtschaftok létesítését javasolja, mert ezek a másodhelyen való hitelnyújtásban sok esetben az ingatlanérték 100%-os kihasználásáig is elmennek, uem tekintve ezt, bőségesen nyújtatlak nagy összegekben kölcsönöket. Tgy hiszem, hazai városaink közt kevés akad olyan, mely saját hadikölcsönkötvényei — koronajáradék s egyéb állami zálogleveleinek lombadirozása mellett — a szükséges építő tőkét előteremteni tudná. A legtöbb esetben azért célszerű megoldáshoz csakugyan a városi bankok megállapítása vezetne. Egyes esetekben némely város közönsége még így sem látná biztosítottnak a befektetés olyan kamatoztatását, mely az amortizációt okvetlenül fedezi és erre az esette állami garanciát kivánha kieszközölni. Az állami biztosításnak igénybevétele teljesen jogosnak volna mondható á város saját telkein, az állami tisztviselők \$n TOnrrkrwrk rarere épftendS HtkírJfok hányadára nézve, amelynek amortizálását azután tényleg az állam vállalná él. >]. A meavnU!if.tris technikai feltftelei. a) Az építő anyagok biztosítása érdekében az egyes városok munkaprogrammjuk keretében pontosan megállapítják az anyagok szükséges mennyiségét, kimutatván egyúttal, hogy saját üzemeikben mennyit képesek termelni. Ugyanis, amint Miskolc városnak vaa saját téglagyára és kavicsbányája, akadnak olyan városok is, nrelyek kőbányával, • talán mészégetőteleppel, sőt esetleg erdővel stb. rendelkeznek. Az átmeneti építőgazdasági szervezet hivatott arra, hogy az egyes városok üzemében termelhető feleslegeket az ezekre rászoruló más városok közt meglel el ően kiossza s reudeltetési helyére szállítsa. A városi üzemekből már uem fejdezhető többi anyagokat a központi szervezet első helyen az állami üzemekből rendeli meg. a magán iparra a még hiányzó építőanyagok szállítása várna. Az összes anyagok szállítására az önköltségi tarifák alkalmazása volna az állami, városi és magánipari üzemek termékeire nézve egyformán és pedig a m. k. államvasutak és az általuk kezelt helyiérdekű vasutak vonalain biztosítandó. A magáuvasútakon díjkedvezmények volnának kieszközlendők. Ami az anyagok árát illeti, erre nézve már a M. M. E. E. határozati javaslatának megokolűsábau kimondotta, hogy