Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-09-15

PAPAI LAPOK Pápa Táros hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek magvai asftott köalőnye. Hegjelenik minden vasárnap. 8z«rkeaztöség ét kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereakedéae, F6-tér 23. szán. Telefon 112. izáro. Feleifis szerkeutfi és leptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Elfiflzetesek és hirdetési tüjak a lep kiadóhn eteiaW küldendők. A lap ára: egész erre 19 K., félévre • K., negyedévre 8 K. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes azám ára 80 fillér. Szivar és dohánykiosztó bizottság működése. Egy szellemes angol iró, a ki már megcsömörlött a világháborútól, — igazán érdekes javaslattal áll elö, melynek célja volna a rémséges háborút „egészségesebb alapokra" — fektetni. Abból a szempontból indul ki, hogy a háború nem más, mint a megszaporodott emberiségnek oly természetszerű kitörése, — melyre időközönként szükség van azért, hogy az emberiség egy része elpusztuljon ós utal nyisson az uj nemzedék boldogulásának. Ebből kiindulva azt iparkodik kimutatni, hogy a háború borzalmai rendszerűit a front mögött élő embereket sújtják leginkább. — a mennyiben ezeket éheztetik, — nyomorgatják ós vagyonukat elpusztítják. Ez a szellemes iró azután arra a következtetésre jut, hogy a háborút rendes mederbe kell szorítani és jövőben ne legyen szabad sújtani azokat a polgárokat, a kik a front mögött vannak és a háborubau egyáltalán nem vesznek részt Az angol iró javaslatának vége az, hogy a világ hatalmasságai béreljenek közöseu, ha másutt nem lehet hát akár Kochiukinábau egy nagy területet, mondják ki egyhangúlag, hogy háborút ezentúl csakis ezen területen szabad tartani. A háborúságot tartó államok tehát legyenek kötelesek ezen bérelt területen ügyes-bajos dolgaikat elintézni. Szerinte ezen neutráliós területet előre be kell rendezni. Itt kell felépíteni a betegápoló ós sebészeti intézeteket, nagy kórházakat stb. Itt kell elhelyezui a berendezett fogolytáborokban a foglyokat Létesíteni kell egy óriási temetőt, raktárakat és gyárakat, ez utóbbiakat mesterséges végtagok gyártására. Fegyvereket ós mindenféle hadiszereket ott készenlétben kell tartani, — de ezeket hitelbe adni a háborút viselő államoknak ne legyen szabad. Ugy a hadiszerekuek ára, miut a háborús-területnek bóröszszege a hadviselő államok által előre fizetendő. Szóval okos dolgokat ir le a mi angol barátunk, — azonbau a legfontosabb dologról teljesen megfeledkezett. A mi angol barátunk megfeledkezett arról, hogy szivar és dohány nélkül a mai világban háborúkat viselni uem lehet. Okvetlenül szükséges tehát, bogy a kibérlendő területen szivar és dohány kiosztó bizotthág szerveztessók. Ha rossz múju ember volnék bizony isten azt javasolnám, hogy vigyék ki az újonnan alakítandó háborús területre a mi kipróbált és fényesen bevált szivar és dohány kiosztó bizoiisy púnkat, — akkor tatán netn fognak az uj háborúk oly hosazu ideig tartani, min., a mostani világháború. Mivel azouban nem vagyoá rossz májú ember, ezt a javaslatot a \':ág minden kiuoséórt sem tess< ui meg, bar az igazat megvallva, még sok hibája van a mi szivarkiosztó bizottságunknak. Nekem azonban erős a meggyőződésem, hogy ha én ezekre a Ihibákra reámutatok és azokat cikkein keretében most egyeukéut felsorolom, ez a bizottság megszívleli felazólulr-sojnat éa oda fog törekedni, hogy jövőben azok kiküszöböltessenek. Lássuk tehát ezeket a hibákat egyenként. Az első hiba szerény nézetem szerint az, hogy nagyon kevés szivart kapunk, mert a mennyit ma adnak, az még a közepes dohányosnak sem elég. A bizottság tagjai erre azt fogják válaszolni, hogy annyit osztanak ki, — a mennyit küldenek. Hát kérem tisztelettel, ez nem egészen van igy. Eu ugy tudom, bogy minden szivarkiosztás utáu mindig megmarad néháuy ezer szivar ós néhány ezer szivarka. Mi történik ezekkel? Előre is tudom, hogy a bizottság igen tisztelt tagjainak erre az lesz a válasza, hogy a megmaradt szivarokat a következő szivarkiosztásnál számításba veszik. A legnagyobb tisztelettel hajolnék meg a válasz előtt. -- ha több oldalról nem hallottam volna, hogy nem igy van egészen, — mert sajnos azt beszélik, hogy van néháuy protekciós ember, a kiknek a megmaradt szivar feleslegekből még kü'ön is utalványoznak ki szivarokat. Nem hozom fel ezt vád koppon. Eszem ágában sincs komolyan panaszt emelni, de ha igaz, hogy csakugyan vaunak protekciós egyének, — uagyon kérem az igen tisztelt bizottságot, — hogy ezt a protekciós rendszert sürgősen küszöbölje ki programmjából. mert ezzel csak a szenvedélyes dohányosok rémes kritikáját hívná ki maga ellen. Erre pedig semmi szükség sincs. Második nagy hibának azt tartom, — hogy azok is kapnak szivar és dohányjegyeket, a kik azelőtt soha sem szivaroztak, soha sem dohányoztak. Pápán biconnyára több száz olyan ember van, a ki azelőtt nem szokott dohányozni és mégis megkapja a maga szivar és dohányportióját Ezt én nem tartom igazságos eljárásnak. Ezeknek az uraknak nem jár sem szivar sem dohány. Ez égbekiáltó jogtalanság. A szivar és dohányjegyek kiosztását más alapokra kell fektetni. A jegyrendszer behozatala előtt, — mikor még a kistőzsdékben szabadon lehetett szivart és dohányt vásárolni, — általános volt a panasz, hogy a kiatőzsdések szivar és dohánykészleteiket, falvakban tej, turó és vajért cserélték be ós a dohányosok e miatt nem jutottak elegendő szivar és dohányhoz. Ezt a nézetet én nem osztom. De feltéve, hogy ezek a hírek kellő alappal bírtak, — mondják meg nekem, meuuyivel állunk most jobban? Ma ugy állunk, hogy most a nem dohányos urak viszik el orrunk elől a szivart és dohányt és kicserélik te], turó ás vajért. (Tisztelel a kivételeknek.) Szóval ott vagyunk a hol a mádi zsidó. Aunyi azonban bizonyos, hogy ezen a bajon segíteni kell, mert a legutolsó napokban magam győződtem meg, hogy egy nem-dohányos urnák a felesége a pápai piacon cseréli be férjének dohányát tej, turó ós vajért. Vérlázító gonoszság és kihívó vi selkedés. En megvallom, nem tudok reá hamarjában módot, hogyau lehetne ezen a bajon segíteni. A jó gondolat nem kerül pénzbe. Ep azért azt inditváuyozom, alakuljon át a mi szivar és dohánykiosztó bizottságunk „kigondoló hizott sággá", — és süssön ki valami okosat örök hálára fognak bennünket lekötelezni. Hu pedig ez a kigondoló bizottság uem találná meg azt a szeget, melyet • Üzlethelyiség kerestetik a Főtéren, a Kossuth Lajos-utczában vagy a Fő-utcza elején. Bővebbet Stern Ernő könyvnyomdájában.