Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-07-14

Megjelenik minden vasárnap. Saarkaaztöség is kiadóhivatal: Ooldberf öyula psi'irktmii uésf fölér 28. Hím. Telefon, 11 a. «»*~» Nő mozgalom és a nők választójoga. Irta: gróf Káró y! Mihályné Andrásay Katinka. Sokáig haboztam, hogy éti is hozzászóljak-e a nőmozgalom kérdéséhez. Habozásom természetes, mert a nőemancipátió nagy munkájában mostanáig semmi részem sem volt ós igy duplán nebóz volt az elhatározás ezen első lépésre. De teszem ezt azért, meri meg vagyok győződve arról, hogy kötelessége minden asszonynak a saját csekély erejéhez képest hozzá járulni ahhoz a mozgalomhoz, amelynek célja a nőket belevonni a törvények alkotásának munkájába. És teszem továbbá azért, mert érzem, hogy épp azokkal az előítéletekkel kell megküzdeuüuk, amelyek szerint az asszonynak a nyilvánosság előtt szerepelni ueui szabad, inert ez a nőiességének ártalmára válik. Szólok azokhoz az asszonyokhoz, akik ugy mint én át vannak hatva a női érdekekért folyó küzdelemnek fontosságától, de akik a férfiak felfogása által befolyásolva félnek a komikumtól, amelynek fegyverével ezek minden időtől fogva próbálták nevetségessé tenni a reájuK nézve kényeimetleu reformokat. Szólok azokhoz az asszonyokhoz, ne hagyják magukat ettől a félelemtől terrorizálni, de meggyőződésük teljes erejével hír lessók és követeljék az activ és passzív uői választójog megadását. Egy uj korszak hajnalán áliva kell, hogy mindannyian kivétel nélkül, eltekintve minden válaszfaltól, ami közöttünk felfogásban, társadalmi vagy műveltségi fokon létezhetik, kezet fogjunk és közösen dolgozzunk azokért a jogokért, amelyek kivívása az első lépés számtalan asszonyi sérelem orvoslásához. Ma minden asszony közreműködésére szüksógüuk van; egy asszonyi meggyőződést sem uélkülözholüuk. Ne feledkezzenek meg azok, akik a férfi világrend által a felelőtlenség és tétlenség előnyeit élvezi!, azon szerencsétlen nővéreik ezreiről, kik a női jogok megadásától jobb jövőjüket várják. Ne higyje az a néhány kényelemben élő asszony, kik a társadalom parazita osztályát képezi*, hogy ez a férfi alkotta világ jól van ugy, ahogy van, mert reájuk nézve előnyös, de gondoljanak az asszonyok nagy többségére, akik nem tartoznak az emberiség elkényeztetett kisebbségéhez, hanem saját leiKUkDen es testükben érzik a jogt lauságok súlyát. Azt hiszem, mindannyian órezzü hogy a választójog megadása nem j lenti csupán azt, hogy minden öt évbi egyszer az asszony szavazatát adja 1 de a választójog megadása az első lép az ideálisabb világrend megteremtés hez, amelyben ép annyira szükségül van a férfi, mint a női elme erejói Az asszonynak a közéletbe való bev tiása által megvetjük a talaját annak i uj világnak, amelyben a nő anyai i asszonyi tulajdonságai és energiái fognak bontakozni. Az államnak szü sége van női- ós a férfimunka összera ködösére, amelynek nem egymás elh le egymás mellett, egymást kiegészíti teli hogy haladjanak. Sokan azt hiszi aogy a nőemancipátió a férfi érdekekk szénibe akar helyezkedni. Ez a legn jyobb félreértésen alapszik. A feminizmus* nincs ellentétben niasculinizmussal, a nőmozgalom ne jncél, nem jelenti az asszonynak érde szövetségét szemben a férfiakéval, < jilenkezőleg bele akarja magái kapcsod jele akar fonódni az állam, társadalo 5s szociális életbe. Mert nekünk az a nézetünk, bog iddig, mig a férfinem egyeduralmat aki Hágának biztosítani és monopolizált iz élet legkülönbözőbb pá'yáin, addi i társadalmi gépezet nem tökéletes, c eiszeg marad. Minden asszony anyának van t •emtvo és igy ez az anyai érzés nei ingedi meg, hogy gyermekei között eánygyermeket - azért mert saját n néhez tartozik — fiúgyermek ével szen )en előnyben részesitae. Ez az anyai ói ;.és a/, amoiy sziv> íez fűzi az emberiség sorsút ós csa násodsorban követkeiik u^la a női nei irdeke. Az asszony tehát ;.z Miyai goi lolatot és az asszonyi öofaláldosii ikarja beleleviuni a férő óleifelfogásb ÍS igy az egész emberiség számai negteremteni az a'.'ruista világfelfogá tlüálját. Nem az s oél, hogy az asszouyo issoritsák a férfiakat azoktól a pályái ól, amelyekre utóbbiak természciszi üleg mindig a legalkalmasabbak les: lek. A szabad verseny által ugy i zok fognak érvényesülni, akik a lej epésebbek ezen pályák muukájáua oljeshésére. Vannak azonban olyan pi yák, amelyek betöltésére az asszouyo livatoítabbak, mert ugy lelkületűéi inul phisikailag alkalmasabbak és ig nemcsak saját nomüknok, de a nagy egésznek válnak hasznára. Vannak kérdések, mint pl. a gyermekvédelem, amely annyira egy ós elválaszthatatlan az asz. szonyi psychologiától, hogy az uj generáció sorsa követeli, hogy az asszony befolyása és szava legyeu a döntő. De én tovább megyek és azt állítom, hogy nincsen olyan törvény, nincsen olyan intézmény, nincs az életűek olyan viszonylata, amely nélkülözhetné az anyai lelkület befolyását. Vannak olyan nagy fontosságú problémák, amelyek a férfi legnagyobb tudása dacára sem képes megoldani, pl. a leánynevelésuek problémája, ahol nem a tudáson de az asszonyi természet megértésén fordul meg a kérdés lényege. Igaz, hogy vaunak sokan, akik ugyan elismerik, hogy a nők befolyására szükség van, de azt állítják hogy ezt a választójogtól függetlenül is érvényre lehet juttatni. Hogy ezen érv nem helytálló, ezt az élet bizonyítja be legjobban. Látjuk azok meddő küzdelmeit, akik határozati javaslatokkal, petítiókkal, kérelmekkel ostromolták a hivatalos személyiségeket Igazi eredményt csak akkor lógunk elérni, ha ügyünk szószólójának a törvényhozók között méltó helye lesz és a torvény ereje fogja szentesíteni jogos kívánságainkat. Ha mai világ olyan tökéletes volna, hogy nem szorulna javításra, azt hiszem mindannyian belátnák, hogy niuosen reám szükség, mert a férfi ügyessége folytáu kifogástalan és hibátlan állapotoknak örvendünk. De sajnos ez nincs igy, nap-nap után látjuk, hogy rosszul, nagyon rosszul vannak a dolguk, ugy ahogy vannak, és ízt hiszem, hogy a férfiak mindenesetre semmit sem kockáztatnak, ha bennünket is belevounak az ügyek vezetésébe. Legfeljebb nem törtéuik meg az, unit remélünk, legfeljebb nem tudjuk negközeliteni ezt a tökélyt, amely után vágyódunk, de avval talán bízvást kórcedhetünk, hogy olyau kárt, amit a mai világháború csinált az emberiségnek semmi esetre sem fogunk előidézni. Az asszonynak, aki a férfi társává mu teremtve, a közös munkában való •ószesedóse nem egy modern gondolat, le az ősember életfelfogásával teljeseu isszeegyeztethető. A férfinek ugy, mint az asszonynak igyformáu fontos és súlyos kötelességei voltak. Az assxony a primitiv embernél ép )lyan fontos tényező volt, mint a férfi,