Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-07-14

2. Pápai 191_8^1iti»:i4. A férfi harcolt 06 vadászott, az asszony gyermekeire vigyázott, főzött és az ott­hont őrizte. Amikor azonban a gépek mindinkább elfoglalták az asszonyi ke­zek munkáját, amikor az iskolák elvet­ték az anyáktól gyermekeiket, az ősi dolgos asszonytypus is lassan átválto­zott A háború előtti korszak két asz­szonytypust mutat fel. Az egyik a fog­lalkozás nélküli férje keresetéből éíő parazita asszony, aki előtt a hiányos nevelés folytán bezáródott a komoly munka lehetősége ós aki üres életét ká­véházakban, jourokon, divatszalonokban és szerelmi kalandok utáni hajhászás­bau tölti el. Ez az asszony, aki legtöbb­nyire ezen élet által hisztérikussá válik ér rá legkovósbbó saját gyermekeivel, férjével ós háztartásával foglalkozni. Ugyant .kor látjuk a gondgyötörte pro­letár asszonyt, számtalan gyermek any­ját, aki a legfárasztóbb, legkeményebb az asszonyi phisikumnak legártalmasabb munkát végzi a legalacsonyabb bér mellett. A világháború alatt egy harmadik asszonyi typus emelkedett ki. Annak az asszonynak a typusa, aki uégy éven keresztül családién tartó volt, aki ezen négy év alatt megtanulta és megszokta az önállóságot. Ő nem képezi többé ki­zárólag az áilam consumáiö részét, de produktiv erővé vált. Ennek órzetóbeu az asszonyi méltóságának öntudatára ébredt. Megbecsül te ka i a női munka ér­tékét és ezt a női energiát, a jövőben nem nélkülözheti többé az emberiség. Ki a megmondhatója, hogy meuuyi tehetség, mennyi hasznos gondolat ve­szett el az emberiség számára, mert az asszonynak nem volt a lehetősége, hogy kifejlődjék a teljes tökéletessógik? Ki a megmondhatója annak a sok mulasztott értéknek, amely a női nem mellőzése és visszafejlesztése által ke­letkezett ? Ha mostanáig megengedliettük ezt a luxust, a háború után ezeket a mu­lasztásokat meg nem ismételhetjük. A nagy ujjáépités muukájabau szükségünk vau minden ember tehetségére., legyen az akár férfi, akár nő, hogy a háború okozta óriás hiányokat pótolhassuk. Szükégünk lesz jobban, uuut valaha az asszonyi lelkület bevonására, amely­nek hiányát az erőszak mai korszaká­ban legjobban érezzük és a legnagyobb mértékben, a legtökéletesebben felelünk meg anyai, hitvestársi kötelességeink­nek és a nőiesség igazi ideáljának, ha az erőszak ós a gyűlölet által uralt fór­fivilágba belehozzuk a béke ós szeretet törvényeit ós az emberi élet megbecsü­lésének anyai psychologiáját. A „Székely-gyorsvonat" visszaállítása. Ha az ember városunkból Buda­pestre utazik, sok-sok háborús nyomo­rúságról csakhamar meginduló panasz­áradatban szinte elmaradhatatlan, hogy ilyen fajta sóhajt ne halljon az ember: „Hej, a háború előtt milyen kényelmes volt a pesti utazás! Az ember '/«7-kor reggel felült a vonatra és 10 óra után uóbány percre már a fővárosba érkezett. Ha azután az ember összes dolgai vó-| tenné egy kitprjedt vidók lakosságának azt, hogy a fővárosból még aznap visz­szautazhassék. Az erre irányuló kérelem véleményünk szerint küldöttségileg volna a kereskedelemügyi ni. kir. mi­niszter ur elé terjesztendő, megkeressük, hogy a kérelemhez csatlakozni, a kül­geztóvel 5 órakor vonatra ült Budapes-jdöitségben résztvenui ós elhatározása­ién, 9 órakor már itthon is lehetett."; rul értesítést adni szíveskedjék. Ez a boldog állapot megszűnt, mi-i A küldöttség vezetésére Németh kor beszüntették az u.U. Székely gyorsot, Miklóst, Győrvármegyo alispánja' kérik amelynek még az az óriási előnye is föl, aki a megkeresésre bet^kező vála­megvolt, hogy 111. osztályú kocsik is szók után azonnal kieszkttzü ónnak fo voltak rajta. jgadtntását. Ennek a városunk szempontjából) Városunk szempontjából is eminens rendkívül fontos vonatnak visszaállítása'fontosságú ügyre felhívjuk n városi ta érdekében most az érdekelt törvény ha- uács figyelmét, annál is inkább, meri tóságok bevonásával nagyszabású akciót, ez tulajdouképeii nem Veszprém várme­inditotl Farkas Mátyás győri polgirmes­1 gye törvényhatóságát, hanem a !egspe­ter és Herbst Géza Vasvárinegye alis-íciálisabban Pápa városát érdekli s ép páuja. j ezért ha városunk vezetősége nem áll A fontos és hal vármegye közön- a sarkára, a vármegye részéről ez ügy­ben uem sok jóindulatot fogunk tapasz­talhatni. KIRÁNDULÁS. Ejoyje ezek a fiuk ui.. . Hova mentek, merre? Talán biz csak kirándulni A magas hegyekbe. Apró-cseprő kis gyerekek, Hat: zsákkal mennek; Hívják őket magas hegyek A hűse a benkuek. Én is v«>Uaui diák korban Sok kiránduláson, A hegyeket, várromokat Én is megcsodáltam. A harctért is végig jártam Hidegben és sárban; De most otthon vagyok boldog Egy leauy karjában. • Silfal Szíta István F. VEGYES IIIEL sógót érdeklő ügybeu a győri polgár­mester Győr város tanácsa nevében a következő megkeresést intézte Győr, Sopron, Mosón, Veszprém, Vas ós Zala vármegyék alispánjaihoz ós e megyék székvárosaihoz: A háborús állapotok bekövetkezté­vel a vasúti személyforgalomban szük­ségessé vált korlátozások már az első időben áldozatul kiváuták az 1906-ban rendszeresített u. n. tulipánvonatot, mely a korai órákban Soprouból indíttatván, a győri csatlakozások révén módot nyúj­tott Győr, Mosorrr Veszprém és Vas vármegye ugy Zala vármegye egy része közöusógének is arra, hogy a délelőtti órákban a székesfővárosba megérkezvén teendőik elvégeztóvel még aznap vissza is utazhassék. Ezen nemkülönben a budapest—gráci gyorsvonatok beszün­tetésével a fővárosba utazás az emiitett vármegyék lakosságára szerfelett kö­rülményessé és uehózzé vált, mert ezen utat éjjeli megszállás nélkül i.iegtenui nem lehet, távolabb lakókra egy bpesti utazás ezidőszerint 8 napi időt vesz _ V4rogl kölgjalói volt f . hó n . eu igénybe. délután »/tő órakor, amelynek napirendjén egyet­A jelenlegi szállodai és élelmezési llen P out szerepelt csupáu: a városi tiszviselök VÍSZOUyokra való puszta hivatkozás azt: és •Ikalmaaottak ruházat, neszerzési segélyének hisszük, elegendő azon élénken meg- "22C*T A f wül " PT , . ... i lelkesedéssel szavazta meg a tisztviselők részére nyilvánuló kívánalom megindokolására, , tnlJHJ egészében az áilamkMrt teruelö te­hogy a fővárosba irányuló közlekedés kintélyes összeget, nem kevesebb, mint 108.780 megkönnyítését nem is szólva a korlá- koronát. Ugyancsak megszavaztak, de ezt egy­tozolt 8ZániU VOnatillditásokkal járó tul- eulöre a város terhére, 9200 koiouát a í'o­zsufoltságról, kényelmetlenségről és SV*"'*" adóhivatali alkalmazottak ruházati aegó­1 i i. », . .1 , u j ' • lyére. Lázár Adám, és dr Kende Ádám felszó* veszedelmekről es arról a közgazdasági , ,, . ., " *, * , , ... .. . . _ , liilasara elhatároztak meg, hogy a ezitksegea hátrányról, melyet az időveszteség foly- ÖM6get , h „ lybrtll pénziulét ^ ktöl ^^ui tán főleg az ipari és kereskedelmi téren kölcsönre veszik fel addig is, még *a állam a foglalkozó polgártársaink kénytelenek szükséges fedéseiét megküldi, névszerinti sza­elszenvedni. Es e körülményre való tekintettel az érdekeltség részéről célirányosnak tartjuk az egyöutetü mozgalom indítá­sát abbau az irányban, hogy a m. kir. államvasutak menetrendjébe egy Győrből reggel 7-8 óra közöli Budapest felé in­duló gyorsvonat, továbbá egy budapest­ről délután 5 óra tájban Győrön út Grác, illetve Sopron teló indított gyors­vonat beállittassék, mely ismét lehetővé vasassal kimondták a birtokon Uiv0.lt felebb«aést is. Napirend előtt Sarudy György szolalt fel éa a város közöusege nevében köszönetét fejezte­ki a városi tanácsnak a csendőrség idehelyeséte és a doháuyjegyreudater behozatala ügyében lett intézkedéseiért. — Köselelmeséfl bizottság t. hó 10-éu a polgármester nluöklete alatt ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselő urjáu kéroluiezni fogják a befőzési oukorkoutingens ieleuielését. A pékeknek a ke­nyérsUiési dij felemelese iráuti kérelmében ér­demileg csak akkor lógnak határozni, ha a la-

Next

/
Thumbnails
Contents