Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-05-20

Pápa varos hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldberg Gyula papirkereskedése, Kö-tér 23-ik szám. Telefon. 112 szám Felelős szerkesztő és laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész érre 1'-' kor., félévre 6 k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyos szain ára 30 011. A háború alkonyán. Szombaton május tizenkettedikén kezdődött meg a hadikölcsön jegyzése és már az első napok arra engedtek következtetni, hogy a hatodik hadikölcsön összege léiül lógja múlni az öszszes eddigi hadikölesöuöket. Meg lehetett állapítani ezt abból is, hogy még a hivatalos jegyzési határidő előtt is rendkívül sokan és nagy összegeket jegyeztek, mikor pedig elkövetkezett a hivatalos határidő, már az első napok felül multák az eddigi hadikölcsönök első napjaibau megejtett jegyzéseket. A pénzügyi körök még soha olyan bizalommal, olyan reménységgel nem tekintettek nemzeti kölcsön elé, mint a mi pénzügyi köreink a hatodik hadikölcsön elé. Es erre a reménységre, erre a bizalomra meg is volt az okuk. Minden ami jelenleg a harctereken és az ellenséges államokban történik, valósággal animálja a magyarságot arra, hogy szedje össze még egyszer uz erejét és adjon bizonyságot a maga nagy gazdasági erejéről és rátermettségéről. Pénzügyi szempontból már eleve biztosítva volt a hadikölcsön sikere. Hiszen a vótelkedv értékpapírokban a legutóbbi hetek békehírei alapján mindinkább növekedőben volt és van, már pedig az értékpapírok közül a legbiztosabb értékpapír a magyar piacon feltétlenül a hadikölcsön, mely e biztosságán kívül a legjobban kamatozó értékek közé is tartozik, különösen ha tekintetbe veszszük azt, hogy a hadikölcsön árfolyama egyre jobban emelkedő tendenciát mutat Es ha nem is szándékunk e hasábokon politizálni, mégis számba kell vennünk egy olyan körülményt, amelyet a joggal reménykedő és bizakodó pénzügyi körökben sem vettek és nem is vehettek. Ez pedig az a tény, hogy éppen május 12-éu, a hadikölcsön jegyzésének megnyitási napján szólt a király újra a magyar nemzethez. És ez a melegszívű szózat feltétlenül kell, hogy lélekemelő hatással járuljon hozzá az ország lelkivilágához. Kitartásra buzdított bennünket a király ebben • szózatában, kitartásra az új aratásig, hogy minél előbb elérjük az óhajtott új békés korszakot. Ebben a szózatban nemcsak az a meleg és jóleső hang, ami áilengi, említésre méltó, hanem az, hogy hosszú idő óta először szólt a magyar király kifejezetten a nemzethez és nem az ő népéhez. Olyan elismerése ez a magyar nemzet hadiérdemeinek, kiválóságának, amely elismerésben még semelyik oldalról sem részesültünk. Es megemlékezett a király a magyar nőkről is, akiknek sokat, mindent köszönhetünk. A magyar nőnek lenni nagy és szép gondolat, régi szállágéjét újra bearanyozta a királyi szó, újra fényessé tette a már-már elkopásra itélt szólamot. A magyar nemzet a hatodik hadikölcsön jegyzésének napjaiban láthatja, hogy királya a legnagyobb szeretettel, igaz magyar érzéssel emlékezik meg a magyar nemzetről, amelynél hűbb és erősebb támasza trónjának nincsen. A hatodik hadikölcsön a legszebb auspiciumok között indult így meg. Az első hadikölesönnél még aggódva gondoltunk az esetleges sikertelenség következményeire. Mikor azonban a hazaüas lelkesedés már akkor is százmilliókra rugó összeget hozott össze, az aggodalom, kétség és kételkedés egy csapásra megszűnt és a második hadikölcsönt az egész ország a legnag3'obb bizalommal fogadta, ezzel akarván megmutatni a hűtlen olasz szövetségesnek, kinek hadüzenete idején került a második hadikölcsön kibocsátásra, hogy mennyi erő lakozik még bennünk. A harmadik hadikölesönhöz a kísérőzenét Mackensen d'adalmas szerbiai offenzívája adta, a negyediknél a végakkordot a romániai hadjárat, az ötödikhez a befejező pontot pedig a tengeralattjáró háború adta meg. A hatodik hadikölcsön a háború alkonyán kerül kibocsátásra, és bizonyos hogy ez a kisérő motívum minden eddiginél nagyobb lelkesedésre fogja bírni az országot. mányi alapítvány alapítólevelét a közgyűlés elfogadta, az alapítványi vagyon épségéért a felelősséget elvállalta s kimondta, hogy azt az alapítványi pénztár egyéb vagyonával együtt jelzálogilag biztosított kölcsönök utján gyümölcsözteti. Az alapítólevelet a közgyűlés jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottság elé terjessti. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy Komberg Maria ovóuö az alsóvárosi óvoda céljaira a Balogh Lajos-féle házat 700 K évi bérért bérbe vette s utasította a főszámvevöt, hogy az óvónő segélye óimén az eddig élvezett természetbeni segélyeken kivül 1000 K-t a jövő évi költségvetésbe állítson be. A városmalom ügyét visszaadták a jogügyi bizottságnak sürgős javaslattétel végett. A szemétfuvsrozási szabályrendeletet a részletek kidolgozása végett a főmérnöknek adták ki. A Ilellei és Kolozsváiy-féle bérletekre nyilvános árlejtést reudeltek el. Jóváhagyólag tudomásul vették a városnak a VI. hadikölcsöure történt 100000 K-ás jegyzését. Az szükséges összeget a b* helybeli pénzintézet bocsá'ja 4'/g£ mellett a város rendelkezésére. Néhány illetőségi ügy letárgyalása után a nem nagyon látogatott közgyűlés véget ért. A közgyűlés jegyzökönyvének hitelesítésére a pulgármést.er dr. Teli Aaasstázt, Jilek Ferencet, Grátzer Jánost, Schlesiuger Rezsőt és Böhm Samut kérte fel. Városi közgyűlés. — 1Ü17 május 15-én. — Pápa város képviselőtestülete f. hó 15-énI délután rendkívüli közgyűlést tartott A polgárt-r megnyitó beszédében meleg hangon pareutálta el a uralt hó 26-án elhalálozott Hunkár' Dénes főispánt, kinek emlékét a közgyűlés jegyző- J könyvileg megörökítette és a gyászoló családnak részvétét nyilvánította. Temetésén a város kép viseltette magát s ravat ilára koszorút helyeztek. Ugyancsak jegyzőkönyvileg örökítette meg; a tanács két időközben elhunyt kiváló képviselő:, Baranyay Zsigmond és dr. Thury Etele emlékét. J . A polgárliga alakuló gyűlésére (amelyet | azonban a kormány tilalma folytán nem tartanak meg), a közgyűlés Győri Gyula, llajnóczky Béla, Karlovicz Adolf, dr. Kende Adám, Steinberger Lipót és Böhm Samu v. képviselőket küldötte ki. A 17900 frt.-os Ziininerinanu-féle tanulA török félhold. Mint ismeretes a török nemzeti jelvény a félhold egy csilaggal. Nemcsak a törököknek, hanem az egész mohamedán vallásnak ez a szimbóluma, csakhogy míg a birodalmi zászlónak u szine vörös, addig a próféta zászlaja zöld szinü. E jelvények azonban sokkal régibb keletűek mint maga uz illám. E mellett bizonyít például az a két régi pénz, melyet mostanában találtak a belgrádi múzeumban ós amelyből az egyiket a budapesti nemzeti múzeum éremtárában helyeztek ol. Mindkét pénz aranyból való. Az egyike Kr. után 120-ból való (vagyis majdnem ezernyolcszáz éves) és Hadrian császár képe és neve van rajta, míg a másik Byzánc (Konstantinápolyt azelőtt üyzancnak nevezték) városából való. E pénzt Kr. utáu 200-ban verték, tehát ez is több mint ezerhatszáz éves és Septiinius Soverius utalkodása alatt verték. Mind a két arany pénzen rajta van azonban a félhold és a csillag. Vannak azonban Sisciábau talált olyan római császárok korából való érmek is, amelyeken szinte ott található a félhold a csillaggal - miut lllyricium római provincia cimere szerepelt akkor e jelvóuy azt bizonyítván, hogy a török