Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-05-20

félhold valóban nem mohamedán er< detü, hanem sokkal régibb keletű. Esetek. Irta! Aranyi Lipót. (Anekdota javított kiadásban) A meteorológia nem jósolt sfinini különi •ebbet íolyó évi október J5-ik napjára. És csal ugyan szép derűs, egyenletes őszi nap örvende: tette meg a sétálókat. De éti nékem kivételest elsőrendű kritikus napom volt. A váczi-körutc. találkoztam Keszler József úrambátyámmal, kitűnő színházi kritikussal, kit megszólításs tüntettem ki. Példátlan önfeláldozással egy ha uiadfél óra hosszáig tartott cerclo-vel jutalmazó meg. Ez azonbBn csak olyan ambuláns cercle vol Hírneves irónk ugyanis meghívott engem tüntel sétára a központi vásárcsarnok tájékára, a hol Duna partján rkkor, háború nem lévén még, ján bor bolgár néptelkelök és lef'ekvök árulták ke teszi remeküket : a s/.iuben és kvalitásban egi aránt pompás paprikákat, salátákat kalarábéka répákat, és egyéb olyan hasznos és vagyonthoz földi jókat, a miknek az snyaföldböl való eU varázsolása a magyal nép túlságosan •— jogát nemzet. Nagy örömmel láttam, hogy Keszler Józst a művészet kertjében intrauzigens, gyomláh nyeső — bár nem ollóval dolgozó — öreg mestei minő egészen már kritikus a természetnyujtotti az egyszerű, kérges tényeiü emberek szorgalm utján kihozott produktumokkal szemben. A min szigorú, szókimondó az esztétikai és művészi el vek védelmében és a nem művészi és az inesz tétikai jelenségek támadásábau, éppei: olyan gyön géd, szinte gyermeteg ked'-lyü az utca kövezetéi elhelyezett kertészeti mindenfélék szinpompája külső reprezentációja és belső értékének magasz tálasában. Ilyenkor a komor, mélyen szántó jelei műítész afféle ifjú és bohó nyári kritikus, a k a budai nyári sziuházbau lelkeseu magasztal minden domborítást, a mit gukker nélkül is észrevesz De Keszler nemcsak gyönyörködött, hanem vásá rolt is. Valamennyi zsebe tele volt retekkel, papri kával, körtével, almával. Megelégedéssel kousta tálta, hogy künn A Duna partján minden jóva olcsóbb, mint benn a városban. Helyeslő bólin tással vettem részt örömében és elhallgattam az a különvéleményemet, hogy mindezt a Lipót városban is megkaphatta volna darabját néháir fillérrel drágább áron és akkor nem fogyasztót volna el ez a bevásárlás harmadtél órai időt. D nem szóltam semmit. Fájdalom, ama délelőtt szép napon az idő mi kettőnknél uem volt pénz Illetőleg csak magamról szólva : időm volt bőven Pénzem kevesebb. Búcsúzásra kerülvén a sor, fáradságoméi egy őszintén nagyra nőtt paprikát kaptam a tana Úrtól, mint tissteletdíjat. Nyomban viszonozn óhajtván A figyelmet, úgynevezett mulatságo esetet beszéltem el Keszleruek. a legnagyobl auekdota-elbeszélönek. Inkább büntetés az, min figyelem, a mikor valaki Kes/leniek anekdota akar elbeszélni. Először, mert Keszler sz els< szavaknál már tudja AZ anekdota pointjét, rná sodszor, mert AZ előadás mikéntje dolgában senk meg nem közelíti Keszler Józsefet, a kozört ét imitátort. Azt ugyan nem merném állítani, hogy Keszler József anekdotájáé közben épenségge innyira meg van ihletve és a bpusö lelki tűi iilyan nagy mórtékben tükröződnek vissza uala mint például Prohászka Ottokárnál ÉS hogy olyat innepélyes volna, mint Apponyi Albert gróf, di íogy közvetlenebb minden mas embernél, azt meem Keszler Józset tanár úrról állítani, még he tajtópört is indít ezért. Deuikve a következő esetet beszéltem el leki: — Egy reszketős kezű és lábu, idősebb niniszteri tanácsos jelentkezett egy orvos speciáistánál és igen akadozó, szaggatott, szavakkal idta elő kiváüságát. A párbeszéd a következő -olt: A tanácsos : Kérem, orvos úr... az ön tanácsát kérném ... a velem egykorú, ugyangyegy rangosztályban dolgozó kollégák ... folyton azzal izgatnak engem . . . hogy ők . . . hogy ők még mindig olyanok, a minők harmiuc éves korukban voltak . . . hogy még mindig naponként... izé ... gáláns kaland után futkosnak . . . Kérem, engem . izgut ez a folytonos dicsekvés. . . Mit kellene . tennem ? Az orvos (egykedvűen): Hát dicsekedjék I maga is! i Zajos derültséget vártam ÉS korholást KAP|' tam. Keszler bátyánk ugyanis így vélekedett: . I — Nem tud maga anekdotát a teljes ig;-.zt' ságnak megfelelően elmondani. Ez nemcsak kéza.

1 gos volt, de hiányzott belőle UZ igazság és a > lélek. Egy specialista orvost nem szabad egy k anekdotából ilyen olcsón kisiklani engendlli. EZ .! a dolog úgy történhetett, hogy az az öreg taná .' osos eldadogta a specialistának: „Kérem, a kor. 'és hivatalnoktársaim izgatnak B kalandjaikkal. Ez • dicsekvés engem folyton kihoz a sodromból. , Mit. kellene t-nni?" Ekkor UZ orvos-specialista . leül az asztalhoz és ír egy receptet, azt átadja ; a mi iszteri tanácsosnak és igj szól hozzá: „Ezt a patikában csináltassa meg ÉS vegye be, aztán dicsekedjék maga is!" Ez már így beszéd. De hogy egy anekdota kedvéért annak az orvosspeciálistának, no meg a patikusnak egy orvosi ' vizitből semmi haszna ne legyen öcsém ! Olyan nincs a sifönérbau. (Monsieur sans géno.) Aligha van még egy ember az országban, a ki olyan kevés súlyt helyez embeitársainak véleményére, mint Csilka Máté, az ózondús Tátra egyik érdemes vendéglőse. Mint szegény nikkoló kezdte valaha az emberiség kiszolgálását, mint pincér folytatta és valószínűleg mint a mágnásokat megelőző első virilista fogja befejezni. Nagyra nőtt és még nagyobbra hízott spieszburger az öreg, a kinek elvitázhatatlan érdemei vannak az idegenforgalomnak külföldre terelése körül. Az öreg antialtruista a levegőt adóztatja meg és vendéglői áruival világrekordot produkál. Tisztes polgári haszna az ételek és italok körül vagy hatszáz percent, a lakosztályok dolgában pedig egyszerűen kiszámíthatatlan. Ezért az öreg népszámu áldást kap azoktól is, a kiktől búcsúzik, azoktól is, a kik rémülten odébb állanak bötöndöstöl, fiakketestül. A vén hotelier nem hiu, ö reklámra nem pályázik. Megelégszik azzal, hogy mind n uyúron „a közönség köréből" vagy pedig a „nyílttéri rovat

u-ban elmélkednek az emberek felöle. A mult év nyarán kitűnő szezonja volt. Szép, derűs, meleg napok csalták ki az emberek tiz1 ezreit a Tátrába. A csúcsok heteken át láthatók voltak. Ellenben az előre látható kiadásokat felleg borította. Az öreg hotelier annyira kiaknázta az osont és a osucsiükat, hogy úri emberek panaszt | írtak a budapesti lapokban, a melyben elkesereg-! ték, hogy hat hétre meutek a Tátrába „üdülni",) de már két hót alatt készen voltak a költségekkel és ezért visszatértek személyvonat harmadik osztályában a budapesti ózondús légváltozást, élvezni. E panaszos cikk a nap es«niénye volt a^ nyaralótelepen. Hogy a hatása milyen volt, s/t az öreg Hotelier elméssóge gyönyörűen kidomborította A vendégek feketekávézUk a terraszon és Csilka bácsi körültük nyájaskodott, gyufával; kínálva a rágyújtani akarókat. Egyszerre csak j hírnök jő és pihegve szól : — Baj történt Csorba körül az erdőben. A csendőrökért telefonáltam. Fényes nappal egy rabló kifosztott két turistát. Csilka bácsi, a vendéglős, megvető mozdulattal vágott közbe: — Piszkos konkurencia. Hirdessen Lapokban.! VEGTESJIIREL — Vertesy Gyula a Petőfi-társaságban. A PETŐFI-TÁRSASÁG MULT VASÁRNAP DÉLELŐTT tartotta a NYÁRI SZÜNET ELŐTTI UTOLSÓ ÜLÉSÉT AZ AKADÉMIA NAGYTERMÉBEN. FERENCZI ZOLTÁN MÁSOD INÖK MEGNYITÓJÁBAN KEGYELETES SZAVAKKAL emlékesett MEG a TÁRSASÁG HALOTTJÁRÓL, TÖMÖRKÉNYI ISTVÁNRÓL. Pakots JÓZSEF TITKÁR JELEMÉST tett a VIGYÁZOPÁLYADIJRÓ'. AMELYET VÓRTESY GYULA NYERT MEG, az EGYIK DICSÉRETTEL MEGEMLÍTETT KÖLTEMÉNY SZERZŐJE SZÁVAY ZOLTÁN. H*'-VAI KÁROLY SZÉKFOGLALÓ KÖLTEMÉNYÉT MUTATTA BE. VÉRTESY GYULA PORZÓ EGY RÉGI ÍRÁSON CIMÜ pályanyertes KÖLTEMÉNYÉT, OLVASTA TEL ÓRIÁSI HATÁS ÉS ZAJOS TETSZÉS MELLETT. JAKAB ÖDÖN LÍRIKUS Aranyról SZÓLÓ TANULMÁNYÁT, OLVASTA FÖL. CSENGEY GUSZTÁVNAK EMLÉKEZÉS a FOGOLY LENGYELRE CIMÜ KÖLTEMÉNYÉT PAKOTS JÓZSET OLVASTA FEL. PÉKÁR GYULA AZ ERKÖLCS CIMÜ HUMOROS ELBESZÉLÉSÉT, POTERDI ANDOR A MÁJUSI EST ÉS NAPTELKEITE CIMÜ KÖLTEMÉNYEIT MUTATTA be. A PROGRAMOT SZILÁGYI GÉZA VENDÉG költeményeinek FELOLVASÁSÁVAL BALLÁ IGNÁC LÉJEZT-I B". UTÁNA ZÁRT ÜLÉS VOIT, AMELYEN FOLYÓ ÜGYEKET INTÉZTEK EL. — Ki lesz a főispán? AZ ÚJSÁG ÉRTESÜLÉSE IZERINT a HUNKÁR DÉNES elhalálozása FOLYTÁN MEGIRESED-TT VESZPRÉM MEGYEI FŐISPÁNI SZÉKRE a KIRÁLY KLÓDI TÍZABÓ JÁNOST, a NAGYVÁZSONYI KERÜLET USZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELŐJÉT FOGJA KIUEVEZUI, AMELY •SOTBEN NAGYVÁZSONYBAN ÚJ képviselőválasztás ESZ. ITT EMLÍTJÜK MEG, HOGY a BELÜGYMINISZTER ÍZT a FÖLHATALMAZÁST, MELYET DR. VÉGHELY KÁLMÁU DISPÁUNAK A FŐISPÁNI TEENDŐK végzésére az ELLUNYT FŐISPÁN SZABADSÁGIDEJÉRE ADOTT, ANNAK HAÁLA FOLYTÁN MEGHOSSZABBÍTOTTA. — Kitüntetés. Ő CS. ÉS APOSTOLI KIRÁLYI I'ELSÉGE ÁLTAL ERRE FELHATALMAZOTT PARANCSNOKSÁG Z ELLENSÉG ELŐTT ELESETT BAJZA IGNÁC 7. HONV. ITISI'ÁR E.-BELI HUSZÁRNAK AZ I. OSZT. EZÜST VITÉZSÉGI RNIET, DÖBRÖNTEI JÓZSEF n E. EZREDBELI SZAKASZ•EZETÖNEK A II. OSZT. EZÜST VITÉZSÉGI ÉRMET, Be.SIN;ER JAKAB U. E. EZREDBELI ssakssvesetónek, HORATH JÓZSEF, FARAGÓ JÁNOS ÉS BUDAI ISTVÁN u. E. ZREDBELI HUSZÁROKNAK a BRONZ VITÉZSÉGI érmet .DOMÁNYOZT A. — A tisztviselők cipője. TÖBB FŐVÁROSI apban OLVASTUK, HOGY a CIPÖKÖZPONT a XI. ÉS I. FIZETÉSI OSZTÁLYBA SOROZOTT tisztviselők RÉSZÉRE íz EGYES TISZTVISELŐI SZERVEZETEKNEK OLCSÓ CIPŐT ITALT KI. AZ ÜGYET az'-RT TESSZÜK S/ÓVÁ, HOGY TALÁN i PÁPAI TISZTVISELŐK SZÖVETKEZETÉNEK IS SIKERÜLNE . KISEBB FIZETÉSŰ TISZTVISELŐK RÉSZÉRE ILLETÉKES KEYEN OLCSÓ CIPŐT SZEREZNI. — Új vállalatok Veszpréminegyében. i VESZPRÉMMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET 300.000 ;ORONA ALAPTŐKÉVEL, VESZPRÉMNIEGYEI TALAJMŰVELŐ .-T. CZÉG ALATT ÚJ VÁLLALATOT LÉTESÍT. — VESZPRÉMI JÖ/.MALOM R-T. CZÉG ALATT EGY MILLIÓ KOROUA AIAPÓKÉVEL ÚJ VÁLLALAT LÉTESÜLT.a NAPOKBAN VESZ> rémben. — Hadigondozók Pápán. A KORMÁNY TRSZÁGOS HADIGONDOZÓ SZERVEZET LÉTESÍTÉSÉT RENLELTE EL, MELYNEK CÉLJA, HOGY LEHETŐLEG AZ ORZÁG MINDEN HADI Ö/.VEGYE ÉS ÁR\ÁJA PÁRTFOGÓT, IIINDEN HADIROKKANTJA TANÁCSADÓT KAPJON, KIK a [OIIDJAIKRA BÍZOTTAK ÉRDEKÉT MINDEN MÓDON LÖBBRE, VINNI ÉS BIZTOSÍTANI LESZNEK HIVATOTTAK, T FŐISPÁN A VÁROSUNKBAN KIRENDELENDŐ HADIGON.OZÓKAT ÖSSZEÍRÓ BIZOTTSÁG TAGJAIVÁ KRISZT JENŐT,, KIS JÓZSEFET, MESTERHÁZY LÁSZLÓT, LINK MÓZEST s TÖRÖK MIHÁLYT NEVEZTE KI. AZ ÖSSZEÍRÓ BÍZOTTÁG f. HÓ 10 ÁU DÉLUTÁN TARTOTTA ELSŐ ÜLÉSÉT, melyen ELHATÁROZTÁK, HOGY AZ ÖSSZES TÁRSADALMI S JÓTÉKONYSÁGI SZERVEKOT FELKÉLIK a nemes unitiéban LEENDŐ RÉSZVÉTELRE. — Játszóhely az Erzsébetiigetben. A ÁROSI TANÁCS ELHATÁROZTA, HOGY AZ ERZSÉBETLIGETI LIPICKY-FÉLE CUKRÁSZDA HELYÉT GYERMEKJÁTSZÓHELYÉ NGJA átalakítani. ECÉLBÓL UTASÍTOTTA íi TANÁCS a ÁROSGAZDÁT, KÉSZÍTESSEN OTT ALACSONY TAPADÓKAT, LIPICKY JÁNOST PEDIG FELSZÓLÍ'NTTA, HOGY a FABÓDÉT ZÁLLITASSA el. A TIZESMALOM TELKÉBŐL a MEGFELELŐ észt még EZ évben a ligethez fogják CSATOLNI,