Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-05-06

Uj erőpróba. A tavaszi napsugár hullatömegekre süt le az arrasi és aisnei fronton. Franciaország és Anglia ifjúsága, szinevirága, ott pusziul el a német állások előttt, mert valahol messze jól futott szobában, békés fotelben nagynak nevezett és mondott államférfiak nem akarják meghallani, hogy ellenfeleik igaz, becsületes békét ajánlanak léi, és békeajánlatukat mindannyiszor híven, őszintén és becsületesen megismétlik, ahányszor csak az ellentáborban nagyhangn kiáltozások hallatszanak a központi hatalmak annexiós törekvéseiről. Kétségtelen, hogy az új tavasz új erőpróbát hozott. A mi békeszeretetünk, békehajlandóságunk,csak annál nagyobb elkeseredést váltott ki az entente állarnfétfiaiból, különösen az angolokból és új erőpróbára gyűjtötték össze seregeiket. Ez az új erőpróba már ledőlt. Rohamozhatnak már a franciák ós angolok, feláldozhatják népességük újabb százezreit az erőpróba a mi javunkra dőlt el. Ha Qorlioéuél Mackensennek nem sikerült volna harminc kilóméter szélességben első napon felgöngyölíteni az orosz állásokat, sohasem valósult volna meg az a csodás diadalut, amely Breszt-Litkovszknál és Minksznél végződött. A franciáknak nem sikerült és a harctereken az erőpróbának vége. Most kezdődik újra a másik erőpróba. A gazdasági téren való próba. De most már itt is egyenlő fegyverekkel küzdünk. Eddig csak Anglia és az íMitente voltak a kiéheztetők. Nem sikerült bennünket kiéheztetniük. Csodás egyértelműséggel, önlegyelmezettséggel visolkedett a központi hatalmak minden népe. Szűkítettünk az igényeinken, lejjebb szállítottuk kívánságainkat, megalégedtünk a kevéssel, amit otthon magunk tudtunk előállítani, de a kiéheztetési tervet meghiúsítottuk. Pedig eddig még nem volt a kezünkben fegyver arra, tiogy Angliát megtanítsuk arra, mit je-1 lent a kiéheztetés terve. De most már van ilyen fegyverünk is, a német tengeralattjáró flotta és a blokád. Angliában mind rémültebben, mind hangosabban sírnak fel a fekete hetük az ujsághasábokon. Mi lesz? Mi lesz? Hiszen a német tengeralattjárók valóban komoly veszedelmet jelentenek. Már nincs hús, már nincs liszt, már nincs burgonya. Grófi kastélyok parkiáit vetik be veteményekkel, a londoni, bires kertekből szántólöldek lesznek,| csak azért, mert a német visszaadta s kölcsönt és mert nincs már élelmiszer Az az erőpróba tehát, amit mi hívtunk ki a tengeralattjáróblokáddal, szintén ; mi javunkra dőlt ei. Anglia megtanult; mi az a blokád, és megtanulta, meg érezte sokkal jobban, mint mi. De még van egy harmadik erőpróba Az anyagi erőpróba. Angliának sikerül' Amerikát beleráncigálnia erőszakkal i háborúba. Wilson a békeapostol nem it vette észre, egyszerre csak nyakig bentit volt a maga keverte mártásban. Amerika beleavatkozott a háborúba, az entente oldalán, íényegetődzik, nagyhangon beszél és közben százmilliókat ad kölcsön az ententenak, mert most már kötelessége, hiszen szövetséges. Amerika az elmúlt évben már egymásután tagadja meg az entente kölcsönöket, de most nem tagadhatja meg dicső szövetségesének, és hozzáillő társának, Angliának csekély néhány száz, vagy* ezer milliócskám rugó kívánságait. Ez is az erőpróbák közé tartozik. Anglia új pénzt ka}_ Amerikából a háború folytatásához és ezt az új póuzt, az új hadsereget is paríroznunk kell nekünk. Ahogy eddig paríroztuk, "fogjuk ezután is. Ahánj-szor a központi hatalmak államai népeihez fordultak, megnyíltak a zsebek, meg fognak nyílni legközelebb is, amikor az állam pénzért fog hozzánk fordulni. Es ennek a pénznek, amit a mi népünk ad, lelke van, és a lelke viszi, az amerikai pénznek csak kamatja van és az lehúzza. A tavaszi hármas erőpróbából már kettő a mi javunkra dőlt el, a mi javunkra kell eldőlnie a harmadiknak is. Tisza István Pápán. a. dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése. A dunántúli református egyházkerület április 30 án, hétfőn tartotta meg Pápán a főiskola dísztermében idei közgyűlését. A közgyüésnek különös jelentőséget adott, hogy a közgyűlés napja összeesik Tisza István gróf miniszerelnöknek, a dunántúli református egyházkertilet fögondnokának, tízéves jubileumával. A jubiláris évforduló alkalmából a közgyüésre Tisza István gróf miniszterelnök is Papára •I kezett. Budapestről a közgyűlésre eljöttek még SzÚSZ Károly, a képviselőház aleluöke, Beöthy Ssolt ós Miskolczy Imre képviselő, as egyházierület újonnan megválasztott tauácsbírája. Alikor Tisza István Németh István püspök társaságban belépett pont kilenc órakor a közgyűlési erembe, a nagyszámban megjelent közgyűlési agok lelkes tapssal és óljenzéssol fogadták. A közgyűlést Németh István egyházi elnök imája után Tisza István gróf miniszterelnök, világi elnök, nagyszabású beszéddel nyitotta meg, i melyben a többi között ezeket mondotta; — FŐTISZT-H-TÜ EGYHÁZKERÜLETI KÖZGYŰLÉS! JELEN közgyűlésünket IS A MÉG mindig DÚLÓ VILÁGHÁBORÚ rettentő NAPJAIBAN KELL MEGNYITNOM. DeRENG UGYAN KELET FELŐL A HAJNALI TÉNY, DE SENKI MEG NEM MONDHATJA, MEDDIG KELL MÉG az EMBERISÉGNEK tovább SZENVEDNIE, MEDDIG KELL A magyar NEMZETNEK GONOSZUL MEGTÁMADOTT LÉTÉT FEGYVERES KÉZZEL VÉDELMEZNIE, UN-DDIG KELL MINDNYÁJUNKNAK AZT A FOK >ZOTT ERŐKIFEJTÉST TANÚSÍTANUNK, a MELY NÉLKÜL EBBEN A RETTENETES VILÁGMÉRKÖZÉSBEU HELYT NEM ÁLLUNK. FÖTISZTELETÜ KÖZGYŰLÉS! ARRA, HOGY a maGYAR NEMZET, MEGÁLLJA HELYÉT VÉGIG ebben A küzDELEMBEN, KETTŐ SZÜKSÉGES: AZ EGYSÉG ÉS a maGYAR NEMZET LELKI TULAJDONAINAK teljes kitejtóse (ÚGY VAN!) TELJES KIFEJTÉSE INIUDEN erkölcsi érTÉKNEK, A MELY BENNÜNK REJLIK. (Úgy van!) Az EGYSÉGRE SZÜKSÉGE VAN a magyar nemcetnek MINDENHA, TALÁN SEHOISEM INKÁBB, MINT vallásFELEKEZETI TÉREN. ELSŐ PERCTŐL FOGVA MINDEN alKALMAT felhasználtam, HOGY a VALLÁSI BÉKE érdekel- N fölemeljem SZAVAMAT. (ÜGY VAN ! ÜGY van !I De ha SZENT KÖTELESSÉG volt A VALLÁSI BÉKE, a FELEKEZETI EGYETÉRTÉS ÜGYÉT SZOLGÁLNI A béke éveiBEN, FOKOZOTT, HATVÁNYOZOTT, MÉRTÉKBEN kötelesSÉGÜNK EZ VALLÁSKÜLÖMBSÉG NÉLKÜL mindnyájunkNAK a niIII /ÁLSÁGOS NAPOKBAN. S A meggondoLATLAN SZÓ, A MELY a MAI PILLANATBAN MEGZAVARHATJA a FELEKEZETI EGYETÉRTÉST, a meggondolatlan SZÓ BIZONYÁRA AKARATLANUL KE-<ERÜ, ellenséges érZÉST ÉBRESZTHET MÁS VALLÁSL'ELEKEZUTÜEKBEN, A MAI NAPOKBAN kétszeres BÜN a MAGYAR NEMZET legszentebb ÉRDEKEI ELLEN. Eu AZT HISZEM, hogy nincs hazafiasán éiző MAGYAR ember, A KI ezt belátná, hissen egészben véve ÖRÖMMEL konsta:ÁLHATJUK, hogy az ÖSSZES vallásfelekezeteknél IÁT'ÉRBE szorult a FELEKEZETI szempontok emleGETÉSE, háttérbe SZORU.T A FELEKEZETI viszály. A ÍIAGYAR protestantizmus EGYHANGÚ KÖZVÉLEMÉNYE S A vallasfelekezeti BÉKE SZENT ügyének ápolását TIVÁNJA. Es szükségesnek VÉLTEM, HOGY AZT a kéést fűzzem ehhez, A melyet valláskülömbség nélÍül AZ ország minden POLGÁRÁHOZ INTÉZEK, hogy ÍR NETALÁN elejtetnék IS valahol egy meggondoatlan szó, ez által magunkat erről AZ álláspontÓL lesodorni né ENGEDJÜK. A SIK-r másik föltétele a bennünk rejlő •rkölcsi erőnek kilejtése. ÉS itt azután a magyar íemzet minden tényezőjének A magyar nemzeti ellem azon általános értékein kívül, a melyek ninden magyar embeiben benne vannak, kifeezésre kell juttatni a maga különleges értékeit i az erkölcsi erőnek ebben a nemes versenyéjen nekünk, magyar protestánsoknak nem szájad megfeledkeznünk azokról a lelki tulajdouságokról, a melyekben a protestantizmus erkölcsi srtéke megnyilvánul. AZ általános keresztyéni rónátok mellett, az Istenbe vetett rendületlen lisalom, az Isten akaratában való megnyugvás is ennek folytán a mai borzasztó idők által niudnyájuukra mért sorscsapások férfias és keresztyéni elviselése mellett a különlegesen protestáns érték a puritán kötelességteljesítés és a íiilturának, a szellemi élet fegyvereinek különös ntenziv művelése. (Elénk tetszés és éljenzés.) Ezen a téren a rendesnél is magasztosabb íivatás vár most a kultúra munkásaira, a tanítói l-s különösen a tanári karra. A HÁBORÚ tetemes látrányoknt, nehézségeket, akadályokat gördít a íultura útjába. A tanügyi célokra szolgáló ópüeteink tetemes részét háborús célokra kellett