Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917
1917-05-06
átengednünk Rövidebre szorult A tanév. V mennyivel több nehézségbe ütközik az oktatá; annyival nagyobbnak kell a tanári kar buzgal mának lenni, annyival nagyobb és áldásosab munkát kell végeznünk az egyéniség erkölcs értékének kifejlesztése terén. Tanári karunk tu uuljou az élet ezer bajával itthon megküzdő DM gysr asszonytól. (Éiónk tetszés, helyeslés és é jenzés.) S egy dologról nem szabad ilteledkezni reggel és este, felkeléskor és lefekvéskor, az i: kólába menetelkor és az iskola elhagyásakor, tanulói élet minden pillanatában annak a tanult uak éreznie kell, hogy nagy időket él át, éie; nie kell a mai nagy idők luvallatát abban a irányban, hogy azok a lnzaliságnak, a kötelei ségérzetnek a jellemerönek, az energiának íokt zott értékeit fejlesztik ki gyermek lelkében. (Dg vau ! Élénk helyeslés. ) S ha tanári karunk eze a téren teljesíteni fogja hivatását, akkor nei féltem a most felnövő nemzedéket a miatt, MEI talán valamiVid togyatékosabb tudományos fe készültséggel fog nekimenni az életnek, mei ellensúlyozni fogja ezt az a fokozott erkölc: érték, a melyet a mai nagy időkből magávi visz jövő életébe. A mai nagy iilök mindnyájunkra, elsösot bau a lelkészi karra — de hiszen mi uiindaii} nyiau egyetemes papság vagyunk", tehát mind annyiunkra fokozott mértékben rojja a szelete munkáját. Ea-m a téren éppen most indul me ( egy olyan országos szervezet, a mely talán a első rendszeres kísérlet Magyarországon am hogy a segítő kézre, a vezető tanácsadóra, a j barátra szoruló szegény embernek sikeresei igazán segítségére jöttünk a? élet küzdelmeiben Ennek az egész magasztos munkának Magyar ország királynéja állott az élére. (Lelkes éljen •és.) Magyarország királynéja legmagasabb sze mélyében lóg AZ egyházi főhatóságokhoz azzá a telhivással fordulni, hogy vegyenek részt ab bau a munkában, hogy szervezzék a maguk hive között a gondozásnak, a testi-lelki gondozásnál ezt a magasztos munkáját. És én annak a reMI uyemnek akarok kifejezéi-t adui, hogy a ma gyar protestáns egyház nom lesz érzéktelen, nen lesz süket ezzel a telhivással szemben. (Úgy vau ! Nem könnyű dologról van szó, mert hiszen bel kell társadalmunkat nevelni olyan munkába, mitől ma még, fájdulom, meglehetősen ideg-t. Ennek a valódi jótékonyságnak, a mely telke resi az egyes embert, a szerető emberi lólei melegét viszi a szeretetet áhító másik embei leiekhez, a mely közelebb hozza az embert a emberhez, a mely testi-lelki jó voltát műveli i szegénynek s lelki üdvösségét műveli H gazdagnak, ebbeli a munkában hátra vagyunk. (Ug van!,: Ha most ennek a háboiúnak lólekemeli felmelegítő, nemesítő lelki hatásai alatt nem tud juk megtol ni a jeget, ha most nem tudmr ezen a téren új korszakot kezdeni, akkor talái soha nem fognak a magyar társadalom művel tebb és vagyonosabb elemei ezen a téren hiva tásuk magaslutára emelkedui. Az egyháznak kötelessége, hogy vezeti szerepet játszszék ezen a téren. Ebben a gon dozó munkában természetszerűleg igyekezni kel azon, hogy a gondozásra szorult mellé olyat gondozót állítsunk, a ki ugyanazon valláslele kezeihez tartozik, mert hiszen akkor adhatjul meg ennek a lelki munkának az igazi valláser kölcsi alapját is. A lelkésznek vezető-szerepe kell játszania a példaadásban. De a lelkészek nek és általában az egyházi szervezeteknek gon doskoduiok kell arról is, hogy a magyar társa dalmát ne csak megindítsuk ebboo a munkában de vezessük is benne. Az út, a melyen menn akarunk, tele van zátonnyal, tele van csalódással. Emberismeretet, élettapasztalatot kivan. K van téve keserves csalódásoknak. Ezeknek neu szabad minket elcsüggesz'euiök ebben a munkában. Menni kell tovább azzal a törhetetlen erélylyel, hogy ha következetesen, kellő emberismerettel, AZ élet igényeinek, az élet viszonyainak, AZ emberi lélek belső szükségletéuek alapos megismerésével folytatjuk a munkát, akkor a sikei nem maradhat el. Azzal a kívánsággal, azzal a: óhajtással és reménnyel hogy a magyar protes tantizmus nem lesz méltatlan erre a nagy fel adatra, üdvözlöm a közgyűlés mélyen tisztel tagjait és a közgyűlést megnyitottnak nyilváuí tom (Hosszas élénk tetszés és éljenzés.) Németh István >gyházi elnök indítványán : a közgyűlés elhatározta, hogy A mély hatás • keltett beszédet szó szerint beiktatja jegyző i könyvébe. Ezután Németh István egyházi elnök len • dületes szavakkal üdvözölte Tisza Istváu gró I világi elnököt iögondnokká választásának ma > tizedik évfordulója alkalmából. Tisza István gróf így felelt: Főtiszteiéül közgyűlés ! Engedjék meg, hogi I ezért a meleg megemlékezésért egészen rövidéi i mondjak szívem mélyéből hálás köszönetet. I . mig az Úristen erőt ad rá, igyekezni fogok töh • I nyert képességeiül becsületes felhasználásává szolgálni azt a szent ügyet, a melynek szolga 1 jává az egyházkerület presbitériumának bizalmi felavatott s arra kérem önöket, tekintésnél : munkatársuknak, bajtársuknak és jóbarátjuknak (Lelkei éljenzés.) Németh István püspök felhívja az egyház kerület figyelmét aria, hogy IV. Károly kárálj uralkodása óta most ülésezik az egyházkerület 'először. Indítványára hódoló táviratot intéznél ö felségéhez. Ugyancsak a püspök indítványán; ' üdvözlü táviratot küldenek gróf Tisza Istvánnénak. Ezután Sárközy Jenő ós Miskolczy hart | újonnan megválasztott tan ács bírák letették a? j esküt, mire Antal Géza dr. orsz. képviselő, világi főjegyző ismertette a püspöki jelentés egyei pontjait. Kérik a kormányt, intézkedjék, hogy a hadiárva lehetőleg ugyanolyan vallású gondozót kapjon. Tisza István gróf kijelentette, hogy a hadigondozó szervezet egészen új intézmény. Eddig j csak az árvaszókek és a belügyminisztérium intézkedtek a hadiárvák dolgában. B-'jelentette, ! hogy intézkedés fog történni, hogy a hadíárvs lehetőleg mindig ugyanolyan vallású gondozói j kapjon. Nagy Lajos lelkész azt kérdezte, hogy I ! lelkészek kapnak e valamiféle utasítást, hogy | mire terjedjen ki a hadiárvák gondozása. Tisza István gróf világi elnök válaszolva kijelenti, hogy reméli, hogy A hadiárvák gon| dozóiuak összeírása már mindenütt tolyametbar ! van. Kéri a lelkészeket, vegyenek ebben a munkában részt és hiveiknt beszéljék rá, hogy ilyei gondozói állást vállaljanak. Indítványozza, hogy az egyházkerület elnöksége hatalmaztassék fel hogy ilyen hadigondozó ügyben állandó tanácscsal szolgáljon és minden egyházmegye alakítson állandó intéző bizottságot a hidiárvák ügyének ellátására. Antal Géza referálásában elintézték a főiskola és középiskola ügyeit, valamint AZ egyházkerület vagyoni ügyeit. A közigazgatási ügyek tárgyalásánál Pata) Karoly esperes az esperesi kai értekezletének határozatából kifolyólag indítványozza, hogy 8 papok megváltandó terményeinek áiát. az utolsó öt e-ztendö árainak megfelelően állapítsák meg, Tisza István gróf világi eluök ezt az indítványt nem tartja elfogadhatónak. Ne legyünk szerénytelenek, — mondta — mert ez árt az ügynek. Lehetetlen, hogy a háború után két hónapig megálljanak ezek a mai abnormis árak. Tudomása van például róla, hogy Gyöngyösön márciusban egy kapás napszámosnak ÍJO korona napszamot fizettek. A mai terményárak után igazodni nem lehet. A közgyűlés a javaslatnak ezt a részét elvetette. Azután vita nélkül letárgyalták a tárgysorozat többi pontját, mire délután egy órakor Németh István dr. püspök imájával a közgyűlés véget ért. Utána Tisza István részvételével a Griőszállóban közebédre gyűltek össze. A délután folyamán megtekintette az ÖSZszes hadikórházakat, Riajd a református fiu-internátust és ínég aznap visszautazott a fővárosba. Ahol a milliomosok termettek. Braila a háború olött és ma. Braila egy frissen meghódított város megszokott képét nyújtja, sok kíváncsi polgármesterre], német, magyar, osztrák és bolgár katonákkal, különösen sok a török, az egyetlen még színes és tarka katonaság, amelynek a turbánja és öve kék, piros és sárga szövetből készül. Az utcákon nagy tüzek égnek, mert hatalmas üstökben kukoricát pörkölnek. A járókelők megállnak a tűznél, mert melegedniük kell, minthogy rettenetes nagy a hideg. Majdnem minden .lépésnél elesnek férfiak és asszonyoka ,sikos uteán. Az utakon keleti vásár {klasszikus képe. Az eladó lármázva híjjá | a vevőt, de csak bécsi gyári portéka kapható, német szappanpótlék és sacharinnal készült kalács: ezek a brailai vásár kincsei. Egy megfordított világ! A posztókereskedő kaladont ad el, a korcsmáros fogkefét árul, a borbély kalácsot s a gyógyszertár kirakatában egy vég posztó fekszik. Az üzletek polcai mindenütt üresek, mert az orosz tisztek mindent összeszedtek. A Duna felől olyan hideg szól kerekedik, hogy nem lehet az utcán tartózkodni és beszorul az ember a kávéházba, amely valamikor Caffé Fraucais-nek nevezte magát. A németek átkeresztelték Caffé Füistenhofra. Keleti jellegű helyiség, amelyikben mindenki kabátban és kalapban ül. Kávéház, börze és klubhelyiség egyben. Senki se költ sokat, mindenki üzletet köt. Az egész városban ezer márkáéit sem kapható egy kiló . cukor. Brailában mindenki gabonakereskedésből ól és élt. — Pénzzel mindent ellehet itt érni — j mondotta egy hírlapírónak a brailai viszonyok alapos ismerője. Az ember reggel hattól déli egy óráig dolgozik. Mert ha hat keze lenne, akkor is arannyal markolhatna. Idejöttek a görögök néhány drachmával a zsebükben. Hogy | kezdték ? Egy kis pékmühollyel. És hogy végzik? Mint gabona nagykereskedő. Vagy pedig egy kis uszályhajón kormányosok ós azután megveszik előbb a hajónak egy negyedrészét, majd a felét és végül az egész hajót. A zsidó nagy vagyont szerez, de könnyen el is költi, ellenben a görög mindent hazaküld, mert igénytelen és nem nősül innen. A zsidó él, külföldi utakra megy, a fia Svájcban tanul, a leánya Drezdában. Itt mindenki gabonával spekulál, ami egy igen nagy tudomány. Micsoda nyereségek voltak itt! — Ezer frankkal vettük a búzát ós eladtuk a központi hatalmaknak négyezerrel. A tulajdonképeui jó üzlet azonban