Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-08-19

PAPAI LAPOK Pápa város hatóságinak és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap Szarkasxtőaég ét kiadóhivatal: Goldberg Ovula papírkereskedése, FS-tér 23. itim. Telefon, lia. ussuaa. Felelős szerkesztS él laptulajdonos : GOLDBERG GYULA. ElOQzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivataláhos küldendők. A lap ára: egész érre 12 K., félévre 6 K., negyedévre 3 K. N'yilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 30 fillér. A magyar ipar. Irta: Seltiaa Adolf dr., M Ont. Iparegyesfi et igaigató.s. A világháború számtalan meglepetése között reánk, magyarokra nézve a legnagyobbak és legtanulságosabbak közül valók a magyar ipar csodálatos erőpróbái. Magyarország ipara, amelyet a háború előtt gyengének, kezdetlegesnek emlegettünk, még azoknak is meglepetést hozott, akik hittel nézték fejlődését, bizalommal jövendőjét. A fiatal magyar ipar a gyermekcipőiből hirtelen kinőtt és a fiatalságnak csak fiatalos erejét, lelkes készségét és tanulékonyságát produkálta. Akik hittünk jövőjében, büszkén állapíthatjuk meg, hogy immár nagyszerű jelene is van Ha három háborús esztendő gazdasági történetét vizsgáljuk, teljes igazságunk tudatában állapíthatjuk meg, hogy a magyar ipar a háborúban heroikus méretű munkát végzett és jelentékeny tényezőjévé vált mind gazdasági, mind fegyveres győzelmünknek. A világkatasztrófa kitörésének már első óráiban meglepő felkészültséggel nézett szembe ipari termelésünk a reá zúdult nehézségekkel és minden addig ellképzelhető mértéket meghaladó feladatokkal. A magyar ipar jelentőségét lebecsülték s akik hazánknak, mint földmivelő országnak indusztriájában a nemzeti termelésnek csak másodrendű tényezőjét látták, azoknak alapos revisió alá kell venni ezt a véleményüket. A világháború történetének egyik izgalma- az új nehézségek új, eddig ismeretlen san dicsőséges fejezete lesz a hadviselő,képességüket váltottak ki. A népfölkelési államok iparának háborús története ál- korhatár ismételt kiterjesztésével a már csodálatos mértékéről tett tanúságot. | Nemcsak rokoniparágak állottak a légyver, munició és egyéb hadifelszerelések gyártásának szolgálatába, hanem a legbékésebb munkaeszközök készítésére berendezett üzemek is úgyszólván napok alatt alakultak át a hadsereg igényei szeciiii. És megtörtént az a csoda, hogy mig ellenségeink, a hatalmas iparállamok. Amerikából kényszerültek hadifelszereléseik túlnyomó részét beszerezni és ezzel adófizetőivé váltak az Egyesült Államoknak, addig mi kizárólag a magunk erejéből bírjuk ellátni hadseregünket. És a háború minden újabb fázisában újabb hadieszközök váltak szükségessé; a hadviselés új módszerei, a háborús technika leleményessége mind újabb próbát és egyúttal megannyi újabb sikert jelent iparunk számára. És jöttek azután a még nehezebb idők. Ellenségeink kiéheztető taktikája, a tengerek elzárása és az egyte teljesebben bezáródó aoélgyűrü, amelyet ellenséges diplomácia ós ellenséges fegyverek vontak körénk és szövetségeseink köré, maga után vonta a nyersanyagoknak és félgyártmányoknak mind nagyobb megfogyatkozását. A fogytán levő és egészen kifogyott anyagokat újakkal kellett pótolni; új szerszámokat, új technikai eszközöket kellett előteremteni, úgyszólván a föld alól. Mindez a magyar ipar ellenálld erejét meg nem törte, sőt tálában és ennek a fejezetnek egyik legfényesebb lapját foglalja el az aránylag még fiatal, de a gyermekbetegségeken már túllevő, hatalmas életerőt reveláló magyar ipar, amely a háborúnak egyre növekvő borzalmai és gazdasági nehézségei között tűrhetetlenül, tettre és áldozatra egyaránt készen, fényes eredménnyel teljesiti feladatait. Ezeknek a feladatoknak a méreteiről csak akkor alkothatunk némi fogalmat, ha meggondoljuk, hogy a bosszú éveken át folytatott hadikészülődés mellett is milyen kevéssé voltunk felkészülve egy ekkora méretű háborúra. Az éveken át felhalmozott készletek hainaro- számára. Sokszorosan több munkáskézre san megfogyatkoztak ós pótlásukról'volna szökség és sokszorosan kevesebb eddig is erősen megfogyatkozott munkaerő még inkább megcsappant. Ma már a 18—52 éves munkabíró férfiaknak »/< része katonai szolgálatot teljesít. Ehhez képest csökkent az ipar munkaereje is. Noha a behívott munkaerő egy része katonai vezetés alatt gyárakban dolgozik, a munkáshiánnyal való küzdés egyre keservesebbé válik; a katonai szolgálatra alkalmatlanok és kis részben a felmentettek, azután asszonyok és gyermekek csak tökéletlenül pótolják az elvont munkásanyagot, amelynek egy része a harctereken, sajnos, örökre elveszeti a nemzjli termelés rögtönözve, lázas tempóban kellett gondoskodni. Az ország egész ipara fokozatosan a háború szolgálatába állott és áll rendelkezésére. A magyar ipar imponáló heroizmussal tűri és igyekszik ellensúlyozni ezt a sanyarúságot is. Az ekközben alkalmazkodó képességének élelmezés nehézségei a meglevő, dolgozó népesség munkabírását lefokozzák, az elgyengült, elveszett és kidőlt munkástömegek pótlására gondolni is alig lehet. És iparunk mégis diadalmasan állja a háború irtózatos nehézségeit. Még azok az iparágak is, amelyekre uézve a háború nem jelentett termelési és ezzel kereseti alkalmat, nagy ellenálló képességüknek adják bizonyítékát és súlyos veszteségeik mellett is készen várják azt az időt, amikor a háború borzalmainak megszűntével az újjáteremtő munka megkezdődik. Sok ezer kisipari műhely tüze aludt ki, sok ezer boltajtóra került rá ez a szívetfacsaróan sokatmondó felírás : „Bevonulás miatt zárva". Sok ezer iparoscsalád maradt kenyérkereső családfő nélkül és asszonyok, kiskorú gyermekek vették kezükbe a bevonult férjnek ós apának fegyverrel felcserélt kalapácsát. A magyar ipar túlontúl kivette a részét ennek a háborúnak hősiességéből is, mártiromságából is. Joggal nevezhetjük hát a magyar ipar hadiérmének azt a lefelsőbb kéziratot, amellyel a mult esztendő őszén hirdette megdicsőült királyunk, hogy „honi gyár- és kézműiparunk nagyszerű teljesítőképessége - dacolva az ellenség mindent gátló törekvésével — a kemény, hosszantartó harcban haderőmnek értékes támaszául szolgál". Az a köszönő szó, amely ezt az igazán királyi elismerést kisérte, mindenkor becses dokumentuma marad a magyar küzgazdas.'.g történetének. » Es ez az örökbecsű dokumentum | éppen jókor jött, mert abban az időben valósággal divattá vált a magyar ipar ócsárlása; a képviselőházban rendszeres támadásokkal igyekeztek elhomályosítani azokat a korszakos érdemeket, a melyeket páratlanul hatalmas erő kifejtésével szerzett hadicéljaink szolgálatában a katonai megrendeléseket csodálatos mennyiségben és minőségben szállító és a front mögött dolgozó polgári hadsereg életszükségleteit bámulatos leleményességgel szolgáló magyar ipar minden tagozata: a nagy-, közép-, és kézműipar egyaránt. Ezekből az érden, ékből egyenlő osztályrész jut a magyar gyárosnak, kisiparosnak és ipari munkásnak, akiknek vállvetett munkája megszerezte nekünk azt a nagyszerű elégtételt, hogy mig az ellenséges államok hadiszükségleteiket más országokból, sőt más világrészből kényszerültek beszerezni, mi elég erőseknek