Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-07-29

XLIV. évfolyam. 30. szám. Pápa vároR hatóságiinak és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkoreskedése, Fö-tér 23. száin. Telefon. 13.2. száaaa.. Felelős szerkesztő és laptulajdonol: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre IS K., félévre 6 K., negyedévre 3 K. H | Xyilt-tér soronként 40 iillér. Efryes szám ára 30 fillér. Budapestre jön a királyi pár. Bár legelsősorban Budapest, székesfővárost érinti és érdekli az a mostanában elterjedt hir, hogy Budapestre jön lakni a királyi pár, mégis úgy érezzük, hogy egész Magyarország a legnagyobb örömmel és megelégedéssel üdvözli ezt a hirt. Egész Magyarország népe fogja hódolattal fogadni fiatal királyát és királynőjét, akik már eddig is tanújelét adták, anuak, hogy a magyar nép szeretetét és rokonszenvét a legnagyobb mértékben viszonozzák. Nagyon jól tudjuk, hogy elhunyt ősz királyuuk nem azért tartózkodott olyan keveset Magyarország fővárosában, miutha nem nőtt volna szivéhez nemzete, hauem azért, mert egészségi állapota és kora akadályozta ebben. Ha tudjuk is ezt akkor is jól esik ma az ellenkezőjét látnunk. Az egész magyar nemzet előlegezett jóindulattal és szeretettel fogadta a szomorú napok közben az üju királyi párt, és ezt a szeretetet viszonozzák azzal, ha Budapestre jönnek hosszabb időre. Nemcsak egy felséges gesztust akarunk azouban ebben látni, hanem egy szebb, ragyogóbb jövőnek az igéretót. A háború, amely immár harmadik évének vége felé jár, a legnagyobb szenvedéseket zúdította az emberiségre és e szenvedések kohójában csillogott ki egész ragyogásával, egész értékével, egész fényével a magyar nemzet értéke, királyhűsége ós vitézsége. Még eddig nem kapta meg a nemzet a hároméves küzdés és vérzés jutalmát. Nem is kaphatta meg, mert a jutalmak kiosztása csak a békekötéskor esedékes, de valami előlegezett jutalmat látunk abban, hogy királyunk szinte tüntet azzal, mennyire közel állnak szivéhez a magyarok. Az ország a leguagyobb odaadással, a legnagyobb kitartással és vitézséggel küzd a közös haza jövőjéért és létéért és ezért egyelőre egyéb jutalmát nem kapta, mint a Lajtántúli országok közös haragvó kórusát. Ugyanakkor, amikor tőlünk el akarják venni gabonánkat, mert azt közösen kell elfogyasztanunk a szövetségi hűség nevében, ugyanakkor ők viszont maguknak akarják tartani az egész szenüket, sőt a mieinket is el akarják rekvirálni útközben, mert hiszen ha mi úgyis odaadtuk gabonánkat, akkor előbb éhenhalunk, úgysem lesz tehát szükségünk már arra, hogy megfagyjunk. Az osztrák támadások visszautast-1kénytelen maga gondoskodni jogainak tására megvan illetékes téuynzőinkben és érdekeinek védelméről ós ebből a az erő, de ez az erő megszázszorosodik célból a fegyverek erejéhez fordulni, abban a pillanatban, mikor tudjuk, hogy j Ausztria és Magyarország ennélfogva ifjú királyi párunk is a legnagyobb öröm- jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemmel tartózkodik körünkben. Ezzel bizo- ben hadiállapotban levőnek teki íti magát, nyílja azt, hogy magyar nemzet is leg- Berchtold sk. külügyminister." alább olyan hű fia dinasztinának, mint Jóllehet a hágai egyezmény szerint a lajnántúli országok lakosai. ja hadüzenetet írásban kell megtenni, Ugyanakkor, mikor a túlsó támadás'Szerbiával szemben túlságos loyalisan ért bennünket, és mikor még kóválygott jártunk el, mert annak idején Szerbia a fejünk azoktól a rágalmaktól, amelyeket] nem írta alá az egyezmények eme pontaz osztrákok hozzánk vágtak, ugyanak- íját. A hadüzenetről értesítettük az összes kor kaptuk ezt az örvendetes hirt a [külföldi nagyköveteket, királyi pár budapesti tartózkodásáról. Ez a hir legalább vigasztal és megnyugtat. A magyar nemzet a legjobb indulatú nemzet. Ezt tudjuk régóta. Hiszen Mária A hadüzenetet követte az általános mozgósítási parancs. Amerre csak a mozgósítási falragaszok megjelentek, mindenütt óriási lelkesedést keltettek. Minden egyes katonát megéljeuzett Terézia egy könnyére hétéves háborút: folytatott a magyar. Ugyanez a jóindulat,!az utca. A hadsereg tagjait elhalmozták ugyanez a szeretet, ugyanez az áldozatkészség veszi körül ma is a királyi családot és ennek a szeretetnél: sokszorosan erős megnyilatkozás? iogja fogadni Károly királyt és Zita királynét, ha a most elterjedt hir valóm válik és az ország lővárosába hosszabb tartózkodásra meg fognak érkezni. Ha pedig akkor, mikor ez meg log történni, már a béke aranynapja log lemosolyogui az égről, akkor ez az üdvözlet égig fog harsogni. a szeretet ezer jelével. A mozgósítás mintaszerűen folyt le nálunk; mindenki pontosait jelent meg a kijelölt helyén. Az események ezután szinte rohamban zúdultak reánk. A Monarchia után elsőnek Oroszország mozgósítóit. Július 30-án az orosz cár ukázt adott ki, melyben elrendelte a mozgósítást. Érthető, hogy Németország megdöbbenéssel szemlélte e váratlan fordulatot és július 31-én tudatta is az orosz kormánnyal, hogy amennyiben Oroszország 12 óra alatt nem lógja beszüntetni katonai előkészületeit, úgy Németországban is megkezdik az általános mozgósítást. Ugyanezen a napon kérdést intézett Franciaországhoz is, hogy miképen viselkedne egy esetleges német-orosz háború esetén. Júlus 31-én nálunk is elrendelték a az általános mozgósítást, úgyaucsak e napon Belgiumban és Hollandiában hasonló intézkedések történtek. A németek nem kaptak írásbeli választ, sem Oroszországból, sem pedig Franciaországból. A válasz az volt, hogy az orosz csapatok megtámadták kelet Nómetoiszagot. Természetes, hogy a német császár is elrendelte az egész birodalomban az általános mozgósítást és megüzente a háborút Oroszországnak és augusztus 3-áu Franciaországnak is. Augusztus 4-én kitört a háború Németország és Belgium között, mire Anglia is hadat üzent a németeknek. Két pisztoly lövés. (Krónika.) Két pisztoly lövés dördült el 1914 június 28-án és e két lövés lángra lobbantotta egész Európát, a tűz tovább terjedt keletre és nyugatra és elharapódzott Ázsiára és Amerikára is. Két pisztoly lövés! Néhány nap múlva a világháború negyedik évének küszöbét lépjük át. Teljes három év mult el, hogy majdnem mindenütt egyszerre szólaltak meg a hadi trombiták és Európa valamennyi népe fegyvert ragadott egymás ellen. Három év előtti esemény már történelem. Pillantsunk tehát vissza e három év előtti július és augusztus hónapokra. Az első hadüzenet az volt, melyet Gróf Berchtold egykori külügyministerlink aláírásával küldöttünk Szerbiának július 28-án így hangzott: „Miuthogy a szerb királyi kormány arra a jegyzékre, melyet részére Ausztria | Augusztus 5-én üzent hadat a kis ós Magyarország belgrádi követe 1914 Montenegró a monarchiának és hatodióvi július hó 23-án adott át kielégítő kán mi üzentük meg a háborút Oroszválaszt nem adott a cs. ós kir. kormány országnak, valamint Szerbia Németor-