Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-12-17

PAPAI LAPOK Pápa vároe hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 8z«rketztöség és kiadóhivatal : Goldberg Gyula ; .ipirkMivs. e lése, l'ö-tór xB-ik f:z4m. Telefon UO szám VelelSs srerki'sz:6 6B laptulajdonos: GOLDBEIiG GYULA. KlSfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalahoz küldendők. A lap ára : eges» évre V2 kor., fólévro 6 k., negyedévre 3 Nyilt-tér soronként 4!) fillér. — Ugyes szám ára 30 IH' hez probléma, melyet kellő akarattal ós hozzáértéssel meg ne lehetne oldani. Az iparágak különben is kartelekbe ós központokká vannak szervezve és így az ellenőrzés és szabályozás nem ütköz­hetik valami leküzdhetetlen nehéz­ségekbe. Az ipari cikkek árszabályozása.' Az ipari érdekeltség nem fogadta valami nagy lelkesedéssel az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek azt az akcióját, mely az ipari cikkek árszabá­lyozását kivánja. Sok mindenféle érvet hoznak fel ellene. Mindenekelőtt azt mondják, hogy OMGE ezzel az akció­val csak a Gyáriparosok Szövetségének ama másik akcióját akarja ellensúlyozni, amely az élelmicikkek requirálása és árszabályozása terén erélyesebb rend­szabályokat követel. Továbbá elismerik ugyan, hogy az ipari cikkek folytonos és meg nem okolható drágulása ellen is tenni kell valamit. De szerintük a cikkek sokfélesége és minőségbeli különbségei következtében az egységes árszabályozás és nevezetesen a határ­árak megállapítása leküzdhetetlen nehéz­ségekbe ütközik. Ennek az ellentétnek a mezőgazda­sági és ipari szakkópviseletek között igen egyszerű a magyarázata. Mindkét érdekeltség a maga érdekeit védi és a maga érdekében igyekszik a kormányt, a törvényhozást és a közvéleményt befolyásolni. Rendes békés viszonyok között ez az ellentét az agrár- ós ipari érdekeltség között természetes. Mind­két képviselet csak hivatását teljesíti és természetes rendeltetésének tesz eleget, ha kizárólag megbízóink anyagi érdekeit védi. Most azonban nem élünk békés időket, nem vagyunk reudes vi­szonyok között. A közérdek fogalmának, mellyel normális viszonyok között any­nyiszor visszaélnek, ha partikuláris ér­dekek propagálásáról van szó, ezekbeu az időkben végzetes nagy jelentősége van. Az állam most nincs abban a helyzetben, hogy akár az egyik, akár a másik foglalkozási ágat kedvezések­kel protezsálja. Agrár-merkantil ellen­tétek elsimítására most se ideje, módja. Most áldozatokról van szó, melyet a termelő- és vállalkozó-osztályoknak egy­forma készséggel kell meghozni. És ezek­nek az áldozatoknak a megajánlásában azoknak kell elől járni, akik a társadalmi szervezetek élén vezető és irányító szerepre vannak hivatva. Egészen visz­szás dolog tehát, ha az ipari körök a mezőgazdasági ellátás nehézségeivel, a mezőgazdasági körök pedig az ipari el­látás nehézségeivel foglalkoznak. A ter­mészetes ós ilyen időkben szinte magá­tól értetődő eljárás az volna, hogy az iparosok és vállalkozók vezetői egy­részt és a gazdatársadalom képviselői másrészt a maguk szakértelmét és tájé­kozottságát a saját szakmájukban értéke­sítsék a közérdek védelmében. Vagyis, a gazdák és az iparosok no arról tanácskozzanak és mernoraudumozzanak elsősorbau, hogy mi történjék a másik foglalkozási ágban, hanem arról, hogy mit kell csinálni a saját területükön, hogy a közellátás bajain, ameunyire csak lehetséges, segíteni lehessen. AZ ipari körök sem tagadják, de nem is tagadhatják, hogy az iparcikkek­kel való ellátás teréu is az elviselhetet­lenségig nehéz viszonyok uralkodnak. A textil- ós bőrárukat, tehát ruhát, cipőt, fehérneműt, vas, fém és fafeldol­gozó ipar cikkkeit, a legszükségesebb szerszámokat, edényeket, bútorokat már alig lehet megfizetni. Hogy ez a drága­ság nemcsak a polgári lakosság meg­élhetését nehezíti meg, de a mező­gazdasági termelésre is mennyire hat, azt szinte felesleges bizonyítani. Már most mi szívesen elhisszük az ipari képviseletnek, hogy maximálás és requi­rálás ezen a tóreu nagy nehézségekbe ütközik és a kezelés rendkívül bonyo­lódott. De éppen ő tőlük várjuk, az ő hozzáértésüktől, tájékozódottságuktól, hogy megfelelő javaslatokkal és taná­csokkal siessenek a kormány és törvény­hozás segítségőre. Teljesen igaz, hogy a mezőgazda­sági cikkekkel ós nevezetesen az élelmi­cikkekkel való ellátás terén még nagyou sok a tennivaló és a viszonyok javítá­sára szorulnak. De az mégis visszás dolog, hogy amig ezeu a téren legalább állandó a viszonyok megjavítására való törekvés, addig az ipari cikkek áremel­kedését semmi sem korlátozza. Ha az ipari érdekeltség azzal akar kitérni a kérdés elől, hogy ez nehéz ós bonyoló­dott, hát ezzel csak azt bizonyírja, hogy fél a kérdés feltevésétől és megoldásá­tól. Mert nincs az a bonyolódott és ne­Városi közgyűlés. — 1916. december 15. — Kendkivüli közgyűlést tartott a város kép­viselő testülete. Hegen láttunk ilyen meleg ér­deklődést és ilyen szépszámú megjelenteket, mint ezen a közgyűlésen. De hát persze, amint a tárgysorozat mutatja, ma választják az árva­szék előadójának a helyettesét — és most mikor háború vau — ez különösen érdekes harc lehet. A polgármester, 4 óra helyett '/»5-kor nyitja meg az ülést és miután 5 képviselőt fel­kér a jegyzőkönyv hitelesitésére, felolvassák a mult ülés jegyzőkönyvét. Aztán igazáu szívből jövő szép és meleg szavakkal elparentálta a polgármester a királyt — ezt követöleg a gyász jeléül 10 perc szüne­tet rendelt el. Aztán jött az első pont. Csend és szokat­lan figyelem kisérte a polgármester szavait, amig végeredményben a két jelölt közti válasz­tás megejtését, vagy nem megejtését vélte, el­dönthetetlennek. Aztán dr. llofiher ügyész be­szélt. Híven az ősi tradíciókhoz, paragrafust paragrafusra citálva — és törvénytelenségre hivatkozva, ezt a választást kérte nem megejteni, ellenben jónak tartotta volna, ha ez állást vég­legesen betöltik. Aztán Győry Gyula, Sült József beszéltek igen szépen és céljuknak híven megfelelve — de persze az összes szónokok között legnagyobb hatást ért el dr. Kende Ádám szónoklata. £1 is érte a célját. Titkos szavazassál kívánta megej­teni a közgyűlés a választást Szavaltak titkosan és titokzatosan. Dr. Barauyay Ferenccel szembeu Böhm Zoltáu ügy­véd győzött impozáns és nagyon megtisztelő saó többséggel. Leadatott 78 szavazat, Böhmé volt 59, az ellenpárt 13-at kapott. Eszerint di. Böhm Zoltán lett a város he­lyettes tanácsosa. Megbízása a háború tartamára szól ideiglenes minőségben. Most már be is lenne egyelőre töltve a tisztség, csak az a fontos, hogy a város kellő energiával torszirozza dr. Böhm Zoltán felmen­tését. A következő pont, a hadi kölcsön volt, melyet Sült József beszéde után a gyámpéuzek­böl jegyeznek 100-000 korona összegben. Aztán illetőségi ügyeket intéztek, röviden és mikor már senki sem volt a terembe, a gyű­lés véget ért. A védjegy Harctéren küzdő szeretteinknek küldjünk MODI A NO-CLUBS PECIALITÉ készített cigarettát, hogy lássák, hogy nekik mindenből a legdrágábbat, (egy doboz 70 fill ~ tehát a legjobbat is választjuk! fcsVa&Tveealte ---ioras-i való P*M*ÍX (7Q laxj.-'j Arr. la fi.::év.

Next

/
Thumbnails
Contents