Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916
1916-12-17
PAPAI LAPOK Pápa vároe hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 8z«rketztöség és kiadóhivatal : Goldberg Gyula ; .ipirkMivs. e lése, l'ö-tór xB-ik f:z4m. Telefon UO szám VelelSs srerki'sz:6 6B laptulajdonos: GOLDBEIiG GYULA. KlSfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalahoz küldendők. A lap ára : eges» évre V2 kor., fólévro 6 k., negyedévre 3 Nyilt-tér soronként 4!) fillér. — Ugyes szám ára 30 IH' hez probléma, melyet kellő akarattal ós hozzáértéssel meg ne lehetne oldani. Az iparágak különben is kartelekbe ós központokká vannak szervezve és így az ellenőrzés és szabályozás nem ütközhetik valami leküzdhetetlen nehézségekbe. Az ipari cikkek árszabályozása.' Az ipari érdekeltség nem fogadta valami nagy lelkesedéssel az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek azt az akcióját, mely az ipari cikkek árszabályozását kivánja. Sok mindenféle érvet hoznak fel ellene. Mindenekelőtt azt mondják, hogy OMGE ezzel az akcióval csak a Gyáriparosok Szövetségének ama másik akcióját akarja ellensúlyozni, amely az élelmicikkek requirálása és árszabályozása terén erélyesebb rendszabályokat követel. Továbbá elismerik ugyan, hogy az ipari cikkek folytonos és meg nem okolható drágulása ellen is tenni kell valamit. De szerintük a cikkek sokfélesége és minőségbeli különbségei következtében az egységes árszabályozás és nevezetesen a határárak megállapítása leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Ennek az ellentétnek a mezőgazdasági és ipari szakkópviseletek között igen egyszerű a magyarázata. Mindkét érdekeltség a maga érdekeit védi és a maga érdekében igyekszik a kormányt, a törvényhozást és a közvéleményt befolyásolni. Rendes békés viszonyok között ez az ellentét az agrár- ós ipari érdekeltség között természetes. Mindkét képviselet csak hivatását teljesíti és természetes rendeltetésének tesz eleget, ha kizárólag megbízóink anyagi érdekeit védi. Most azonban nem élünk békés időket, nem vagyunk reudes viszonyok között. A közérdek fogalmának, mellyel normális viszonyok között anynyiszor visszaélnek, ha partikuláris érdekek propagálásáról van szó, ezekbeu az időkben végzetes nagy jelentősége van. Az állam most nincs abban a helyzetben, hogy akár az egyik, akár a másik foglalkozási ágat kedvezésekkel protezsálja. Agrár-merkantil ellentétek elsimítására most se ideje, módja. Most áldozatokról van szó, melyet a termelő- és vállalkozó-osztályoknak egyforma készséggel kell meghozni. És ezeknek az áldozatoknak a megajánlásában azoknak kell elől járni, akik a társadalmi szervezetek élén vezető és irányító szerepre vannak hivatva. Egészen viszszás dolog tehát, ha az ipari körök a mezőgazdasági ellátás nehézségeivel, a mezőgazdasági körök pedig az ipari ellátás nehézségeivel foglalkoznak. A természetes ós ilyen időkben szinte magától értetődő eljárás az volna, hogy az iparosok és vállalkozók vezetői egyrészt és a gazdatársadalom képviselői másrészt a maguk szakértelmét és tájékozottságát a saját szakmájukban értékesítsék a közérdek védelmében. Vagyis, a gazdák és az iparosok no arról tanácskozzanak és mernoraudumozzanak elsősorbau, hogy mi történjék a másik foglalkozási ágban, hanem arról, hogy mit kell csinálni a saját területükön, hogy a közellátás bajain, ameunyire csak lehetséges, segíteni lehessen. AZ ipari körök sem tagadják, de nem is tagadhatják, hogy az iparcikkekkel való ellátás teréu is az elviselhetetlenségig nehéz viszonyok uralkodnak. A textil- ós bőrárukat, tehát ruhát, cipőt, fehérneműt, vas, fém és fafeldolgozó ipar cikkkeit, a legszükségesebb szerszámokat, edényeket, bútorokat már alig lehet megfizetni. Hogy ez a drágaság nemcsak a polgári lakosság megélhetését nehezíti meg, de a mezőgazdasági termelésre is mennyire hat, azt szinte felesleges bizonyítani. Már most mi szívesen elhisszük az ipari képviseletnek, hogy maximálás és requirálás ezen a tóreu nagy nehézségekbe ütközik és a kezelés rendkívül bonyolódott. De éppen ő tőlük várjuk, az ő hozzáértésüktől, tájékozódottságuktól, hogy megfelelő javaslatokkal és tanácsokkal siessenek a kormány és törvényhozás segítségőre. Teljesen igaz, hogy a mezőgazdasági cikkekkel ós nevezetesen az élelmicikkekkel való ellátás terén még nagyou sok a tennivaló és a viszonyok javítására szorulnak. De az mégis visszás dolog, hogy amig ezeu a téren legalább állandó a viszonyok megjavítására való törekvés, addig az ipari cikkek áremelkedését semmi sem korlátozza. Ha az ipari érdekeltség azzal akar kitérni a kérdés elől, hogy ez nehéz ós bonyolódott, hát ezzel csak azt bizonyírja, hogy fél a kérdés feltevésétől és megoldásától. Mert nincs az a bonyolódott és neVárosi közgyűlés. — 1916. december 15. — Kendkivüli közgyűlést tartott a város képviselő testülete. Hegen láttunk ilyen meleg érdeklődést és ilyen szépszámú megjelenteket, mint ezen a közgyűlésen. De hát persze, amint a tárgysorozat mutatja, ma választják az árvaszék előadójának a helyettesét — és most mikor háború vau — ez különösen érdekes harc lehet. A polgármester, 4 óra helyett '/»5-kor nyitja meg az ülést és miután 5 képviselőt felkér a jegyzőkönyv hitelesitésére, felolvassák a mult ülés jegyzőkönyvét. Aztán igazáu szívből jövő szép és meleg szavakkal elparentálta a polgármester a királyt — ezt követöleg a gyász jeléül 10 perc szünetet rendelt el. Aztán jött az első pont. Csend és szokatlan figyelem kisérte a polgármester szavait, amig végeredményben a két jelölt közti választás megejtését, vagy nem megejtését vélte, eldönthetetlennek. Aztán dr. llofiher ügyész beszélt. Híven az ősi tradíciókhoz, paragrafust paragrafusra citálva — és törvénytelenségre hivatkozva, ezt a választást kérte nem megejteni, ellenben jónak tartotta volna, ha ez állást véglegesen betöltik. Aztán Győry Gyula, Sült József beszéltek igen szépen és céljuknak híven megfelelve — de persze az összes szónokok között legnagyobb hatást ért el dr. Kende Ádám szónoklata. £1 is érte a célját. Titkos szavazassál kívánta megejteni a közgyűlés a választást Szavaltak titkosan és titokzatosan. Dr. Barauyay Ferenccel szembeu Böhm Zoltáu ügyvéd győzött impozáns és nagyon megtisztelő saó többséggel. Leadatott 78 szavazat, Böhmé volt 59, az ellenpárt 13-at kapott. Eszerint di. Böhm Zoltán lett a város helyettes tanácsosa. Megbízása a háború tartamára szól ideiglenes minőségben. Most már be is lenne egyelőre töltve a tisztség, csak az a fontos, hogy a város kellő energiával torszirozza dr. Böhm Zoltán felmentését. A következő pont, a hadi kölcsön volt, melyet Sült József beszéde után a gyámpéuzekböl jegyeznek 100-000 korona összegben. Aztán illetőségi ügyeket intéztek, röviden és mikor már senki sem volt a terembe, a gyűlés véget ért. A védjegy Harctéren küzdő szeretteinknek küldjünk MODI A NO-CLUBS PECIALITÉ készített cigarettát, hogy lássák, hogy nekik mindenből a legdrágábbat, (egy doboz 70 fill ~ tehát a legjobbat is választjuk! fcsVa&Tveealte ---ioras-i való P*M*ÍX (7Q laxj.-'j Arr. la fi.::év.