Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916
1916-09-10
XLIII. évfolyam. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 8zerkeaztőség és kiadóhivatal : Qoldlierg Uynla papirkereske lése, Kő-tér L'Ii-ik szám. Tc-:cí:n 112 szám Felelős szerkesztő ég lapttüajdonot: GOLDBERG GYULA Klűlizetésak és hirdetési dijak a lap kiii<lóliivatalálioz küldendők. A lap ára : egész évre. 12 kor., félévre t) k., negyedévre ?. Nyilt-tér sorouként -40 IHlér. — Kgyo* szám ára 80 Uli. kor a vármegye alispánjától a következő táviratot kapta: Elöintézkedések azonnali megtétele végett értesítem, hogy Erdélyből menekült, főkép vasutas családok, mintegy hatszáz tagja legközelebb, még az éjjel vagy holnap hatósága területére érkezik, ott lesz elszállásolandó. A vasútról való számításuknál és elszállásolásuknál, valamint élelmezésüknél mellőzhetetlenül szükséges közmiinkaerö kirendelésére, kényszer — beszállásclás alkalmazására és élelmiszer — rekvirálására felhatalmazom, de felhívom, hogy elhelyezéseikről lehetőleg a társadalom hazafias segedelmével gondoskodjék. Krkezésük idejét táviratban fogom közölni. Egészségi intézkedések is megteendők. Polgármesterünk a távirat kézhez vétele után azonnal megtette a szükséges intézkedéseket. A menekültek elszállásolásával és ingóságaik befuvarozásával járó munkálatok vezetésével Szöllösi Miklós v. gezdát bízta meg, akinek a rendörörmester segédkezett. A vasúti kocsikból való kirakodásnál különösen a houvédhuszárezredünk parancsnoksága által egy őrmester vezetése mellett kivezényelt 30 huszár fejtett, ki buzgó munkálkodást. Az érkező menekülteket, kik közül egyesek egész kis vagyonkájukat, inén; élő állatjaikat is megtudták menteni, másuk ellenben a rajttik levő íuhán kívül semmi egyebbet [nem hoztak magukkal, jószivü lakosságunk lényegei sen ellátta enni- és inni valóval. A menekültek érdekében különösen Ma\er Istvánná, dr. Fürst Sándorué és Vaszary Gyuláné buzgólkodtak sokat. A menekültek legnagyobb része közintézetekben nyert elhelyezést. Igy 10S menekült vau elhelyezve a Hungária műtrágyagyárban, ÍIJ a református leányinternátusban, ÍSJ az írgarinasoknál, 40 a Bánóéi-majori szövögyáii munkásházbiUi. 28 az aradalmi téglaházbau stb. egyrészük pedig üres magán lakásokban lakik. Élelmezésük tekintetében is megtörténtek a szükséges intézkedések. A műtrágyagyárban, Bánóci-niajorban ós a téglagyárban levő menekültek részére a huszárok főznek künn az állomáson. A többiek nagy része a kollégiumi konviktuson kap élelmet. A hét folyamán megnyílt direkt a menekültekre való tekintettel a városi népkonyha is. Mihelyt a menekülök első transzportja megérkezett, a helybeli jótékony egyesületek közös bizottságának elnöksége kötelességének tartotta, hogy a bizottságot a menekültek érdekében ülésre hivia egybe. A gyűlés vasárnap délután folyt le dr. Antal Géza országgyűlési képviselő elnöklete alatt nagy érdeklődés mellett. Az ülésen a polgármester referált a menekültek érdekében eddig tett int-zkedésekröl és bejelentette, hogy gróf Esterházy Jenő a menekültek segély akciójának céljaira 3000 koronát jtitt.ttott kozzá. A bizottság elhatározta, hogy széleskörű gyűjtést indít városszerte és kiáltvánnyal fordul a város közönségéhez, amelyben azt pénzbeli és természetbeni adományokra szólítja tel. Elhatározták, hogy a menekültek érdekében külön útba igazító és panasz irodát szervezünk s innen irányítják az egész segélyakciót Az iroda a városházán a főjegyzői hivatalban meg is nyilt. A középiskolai tanárok teljesítenek benne lelváltva szolgálatot. Pontos nacionálét vettek fel az összes ineuekültekröl. Utána néztek lakásaikuak s a túlzsúfolt vagy egészségtelen helyen Az erdélyi menekültek megérdemlik a legnagyobb, legőszintébb, legmelegebb támogatást, mindenki részéről, aki itthon ül és akiknek nem kellett idegen hordák puszi itassa, vadsága. dühe elől menekülnie. Nem tudunk elképzelni olyan nagy adományt, olyan jóságot, amely sok volna, amely túlbuzgóságnak volna tekinthető, ezekkel a lerongyolt, sápadt, mindenüket vesztett - menekült testvéreinkkel szemben. A társadalom eddig is szép példáját mutatta az egységuek, amióta a háború tart. Mutassuk meg most is. hogy az ország egy, tüntessünk minden ellenségünk ellen éppen azzal, hogy magukhoz öleljük azokat, akik szenvednek a hazáért, akik földönfutókká lettek, csak azért, hogy csapataink" erejüket összegyűjtve, ott táinadhasbák meg az ellenséget, ahol a támadásuk lendületet kaphat, ahol biztos sikert jelent minden ágyú ós puskalövés. Majd ha vége fess; ennek a nagy istenitéletnek és egy ősz szakállú tudós megírja ennek az országnak a közállapotait a nagy háború alatt, találjon arany [szavakat annak jellemzésére, annak leírására, hegy miként fogadták a még békés országrészeken a magyarok lárt karokkal, nyilt szivekkel azokat, akik már közelről megízlelték a háború szenvedéseit. Krisztusi jótéteményt tegyünk és akkor megérdemeljük majd. hogy a béke valóban Megváltás legyen a számunkra. * Aki bármiféle ruhát, fehérneműt, kis gyermek ruhát, cipőt, vagy papucsot, esetleg edényt is adhat (s ki ne adhatna csak egy darabot is?!) ebeli szándékát jelentse be azoknak a hölgyeknek, vagy leányoknak, kik a Városi Nőegyesület felhívásával járják végig a várost. A ruha és cipő adományokat a „Menekültek Tudakozó Irodájába" (Városház, I. em.) kell hozni. Siessünk, segítsünk! Bis dat, qui cito dat! Erdélyi menekültek Pápán. A román orvtámadás következtében erdélyi testvéreink százezrei váltak hajléktalanná. El kellett menekülniük ösi löldjükröl, családi tűzhelyeik mellől. A földönfutóvá vált menekülő erdélyieket az ország szerencsésebb vidékei testvéri szeretettel fogadják be. Testvéri szeretettel fogadtuk őket MI is, akiket városunk Pápára vetett és tárt karokkal várjuk azokat, akik ezután fognak hozzánk érkezni. A polgármester folyó hó 1-én este ü óraA MENEKÜLTEK. Az ország minden vidéke újra megtelik azokkal az alakokkal, akikkel már egyszer, ezelőtt egy évvel, az orosz betöréskor megismerkedtünk. Talán az arcvonésaik mások, a nevük más. mint volt egy év előtt, de a sírásuk, a szenvedésük, a szomorúságok egészen bizonyosan ugyanaz. Jó meleg otthont hagytak el ők is, puha párnákat, kedves falakat, bájos kerteket, elhagyták, mert egy gonosz, agyafúrt szláv ésszel kifőzött terv erőszakos szóval szólt bele az életükbe, mert a gaz árulás rárohant házaikra otthonaikra. Az ország békés vidékein, ahol még ma is kevésbbé érzik a háborút, egyszerre megszaporodott a nép. mintha nem is volna háború, oly népesek ismét az utcák, pedig éppen ez a népesség jelenti a háborút. i\z ország szemefénye, kincseskamrája, Erdély menekültjei kérnek menedéket, jó bánásmódot, támogatást azon vidékek magyarjaitól, akik messze vannak a háborútól, ahová még nem ért el az árulók, esküszegők, durva keze. Tudjuk: ez a háború! Tudjuk, hogy a háború lánglolyaniát nem lehet ott megállítani, ahol éppen hosszú évtizedek vagy évszázadok előtt határcölöpöket vert le, határsorompókat állított fel az emberi ész és értelem. A háború lángfolyama elem. amely elemi erejével ledönt mindent, ami emberi és véges, és ami keresztülcsap a politikai határokon. Erdély déli részéből menekülniük kellett az embereknek és meg vagyunk róla győződve, hogy a menekülés ideig-! óráig tartó, és diadalmas visszautazássá fog válni nem hosszú idő múlva. De addig? Addig minden országrésznek, amelyet nem érintett közelről a háború szele, minden embernek, aki távol van, távol áll a háború magvától, s csak az újság hasábjairól ismerte meg a háborús veszedelmeket, szíve minden melegével, eszének minden mozdulásával, vagyonának minden krajcárjával segítenie, támogatnia kell azokat, akik menekültek. A háború áldozatai ők. azok a háborúé, amelyet nem mi idéztünk fel, nem mi akartunk, amelyet ránk kéuyszerítettek, és amelyet most végtelenül dühvel és végső elkeseredettséggel folytatnak, mert ha nem gyűjtik össze minden erejüket, nem szorítják össze a fogukat, és nem küldik maguk elé harcolni az idegen, kis nemzetek fiait, akkor végleg elveszettek.