Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-07-30

XLIII. évfolyam. Pápa, 1916. július 30. 81. szára. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai B pápa-Tidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárun p. Szerkesztősig is kiadóhivatal : Ooldberg Oyula papirkereskedése, Kfi-tér L'li-ik szám. Teleién 1X2 szám. Fulelfis szerkesztő é' iaptiilajdonng: GOLDBERG GYULA. Klőíizetésok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre l'J kor., /ólévro 6 k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Hgyes szám ára M 111. Budapest kölcsöne. A most iolyó nagy világháború kitörése alkalmával az összes nemzetgazdászok — bármelyik félhez és nemzethez tartoztak is — azt az álláspontot loglalták el, hogy a háború a legrövidebb idő alatt be fog fejeződni, mert a nemzetek és nemzetközi gazdasági élet nem fogja tovább kibírni azt a megrázkódtatást, amely ezzel a hatalmas világfelfordulással együtt jár. A nemzetgazdáknak ez a feltevése megsemmisült. Immár két év óta tart ez a hatalmas viaskodás és még egy ország sem dőlt össze alatta. Bizonyos most már az, hogy az országok és azok gazdasági életének ellentállása sokkal nagyobb, mint azt bárki is valaha gondolhatta volna. De a legnagyobb meglepetést ellenségeinknek, sőt részben magunknak is Magyarország adta. Mi a háború előtt úgy tudtuk, bnoy gaidaa&gj életünk fejletlen, rendezetlen és gyenge, ós ime a háború második évének végén, még mindig változatlanul, sőt szervezetten, rendszeresen működik a gazdasági vérkeringés. Ennek a magyarázatát hagyjuk az utókorra és a történelemre, mi elégedjünk meg csak annak a konstatálásával, hogy a hadikölcsönök. még ez a legutolsó leginkább, várakozáson felüli eredménnyel zárult. Félmunkát azonban nem szabad végeznünk. Azzal hogy eddig kitartottunk, csak alapot teremtettünk magunknak a továbbiakra, és tovább is ki kell tartanunk éppen úgy, mint eddig. Most nem az állani, hanem Budapest székesfőváros fordul az országhoz, a nemzethez. Budapest volt mindig hazáuk központja és valósággal szemefénye. Most. mikor fővárosunk lordul hozzánk kölcsönért, ugyanolyan hazafias szempontból kell uéznőnk ezt a kérést, mint az állam kérését, a hadikölcsönt néztük. A székesfőváros közérdekű beruházásainak folytatása céljából 80 millió korona összegű hat százalékos kölcsönt akar felvenni. Ezt a kölcsönt a főváros hatvau év alatt akarja törleszteni, de fenntartja magának, azt a jogot, hogy a kölcsönt egészben vagy részben 1921. július l-től kezdődóleg hat havi felmondás útján visszafizethesse. A kölcsön 200. 1000. 5000 és 10.000 koronás címletekben ez év július 27. 28 és 29-én 95 és léi százalékos árfolyamon kerül kibocsátásra, amely árfolyam a sorsolási esély beszámításával az aláírók részére mintegy évi 6.32 *-0* kamatozást biztosít. Az aláírás alkalmával az aláírt összegnek csak 10?a-a teendő le. E feltételek már magukban véve is rendkívül kedvezőek, de a kölcsönkötvényekre a pénzintézetek igen előnyös feltételek mellett előleget is adnak. Aki tehát Budapest székesfőváros kölcsönére jegyez, az nemcsak valóban hazafias célt szolgál (j támogat, hanem rendkívül előnyösen tudja gyümölcsöztetni vagyonát is. A kölcsön kibocsátásának különben nemzetgazdasági jelentősége is van. Az állandó kamatozású törlesztéses értékek kibocsátásánál, majdnem teljes szünetelése mellett a fővárosnak az az elhatározása, hogy soisolása útján névértékben visszafizetemiő 6#-os kölcsönt vesz. mely fokozott figyelmet érdemel, mindazok részéről, akiit nélkülözhető tőkéjüknek biztos?, d^v.inciamellett előnyös elhelyezését keresik. Tudvalevően éppen most fekszik a képviselőház előtt a törvényjavaslat, amelynek elfogadása legközelebb várható és amely a székesfőváros kölcsöneinek adó, bélyeg és illetékmentességét állandóan biztosílja. továbbá azok címleteit ó vad ék képeseknek nyilvánítja, hogy azokba községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondozottak pénzei, úgyszintén hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözően elhelyeztethetnek és azok üzleti biztosítékul is alkalmasak. Mindezek a feltételek olyan nagy előnyt biztosítanak azoknak, akik e kölcsönre jegyezni akarnak, hogy szinte nem is kell szót vesztegetnünk ezek hangsúlyozására. jvzt pedig, hogy a hazafias célt közönségünk, társadalmunk minden tagja maga is megérti, azt már láttuk az eddigi hadiküh-söuöknél. Egy amerikai tudósító a francia repülőkről. A. Powel amerikai újságíró jelenti a francia frontról: Az orosz-japán háborúban a japánok töbl> ezer embert áldoztuk fel a 2ÜÍ1 magaslati pontért OStipán azért, mert mint megfigyelésre alkalmas helyre, ranlhat.itlatiul stükségük volt. s a honnan nehéz tüzérségük tüzét az öbölben levő orosz hadihajók ellen irányíthatták. Ma már ily nagy véráldozatra nincs szükség mert a lölderitö ÓS a megfigyelő szolgálatot a repülők látják el. A német „függőleges ágyuk" — igy nevezik a franciák a nemetek égbe néző elhárító ágyúit — ma már nagyon tökéletesek, elannyira. hogy az a francia repülő, aki a német front fölé merészkedik, alig számíthat arra, hogy ép bőrrel tér haza. A repülök azonban legtöbbször nem is sejtik, mily nagy veszedelemben forognak, mert a légcsavar berregése minden robbanás zaját elnyomja. Érdekes, hogy szokszor a közvetlen közelben szétrobbant lövedék nem sérti meg annyira a gépet, hogy lezuhanna. Egyszer egy repülőnek a lábát roncsolta szét egy német lövedék sziláukja anélkül, hogy a gépet megsértette volna. A pilóta elvesztette eszméletét, mire a kormánya vesztett gép zuhanni kezdett; a pilóta azonban csakhamar magához tért, megragadta a kormányt s elegáns siklórepüléssel francia földön kikötött. Természetesen erre a szolgálatra acélidegzetü emberek alkalmasak csupán ; mihelyt a legcsekélyebb idegességet veszik észre rajta, nyomban szabadságolják a pilótát. A francia repülök huszonöt százaléka bizonyos idő múlva alkalmatlanná válik a szolgálatra. A Buc melletti francia pilóta iskolában havonként átlag százhatvan repülőt eresztenek szárnyára. Az első gyakorlatokat az úgynevezett „Pinguiu" géppel végzik, amelynek tölteté összecsapott szárnya van, s igy repülni kételen; majd más gépre ültetik a pilótát, de oztk a gépek még báráuyszehd alkotmányok, akárcsak a kipróbált hátasló és csak később szállhatnak a gyorsabb és szeszélyesebb Babygépre. lia igazán gépretermtut a pilóta: egy hónap alatt megszerezheti a pilótaigazolványt. Egyik legnagyobb veszedelem a repülőre nézve az, mikor sötétben kénytelen tőidre szállni. Minden gép egy kis fényszóróval vau ellátva, amelyet széliuotor táplál. A repülőtereken a sötétség beálltával bizonyos nyugtalanság tapasztalható, amely csak akkor szűnik meg. ha már valamennyi repülő vissza tért. Mihelyt a nap nyugaton lebukni készül, a repülök, mint fekete pontocskák jelennek meg az égbolt sötét hátterében. Egyik a másika után ingva siklik le és surran tova a pázsiton. Az alkonyat lassankint sötétségig fokozódik, öreg est> van, síit beköszönt az éjszaka, is, de ime, egy repülő még nem tért vissza! A repülőtér négy sarkában petróleumlámpák égnek, a tér közepén pedig egész sereg apró lángocska lobog, s az autókra szerelt leiiyszóiók szünet nélkül keresuek-kutatuak, majd lenu a földön, majd fenn a magasságban. Mindenik arcon ott ül az aggodalom kifejezése. „Talán csak nem a boches-ok szedték lo ? Eltévedt talán, avagy motorhiba miatt le kellett szállnia valahol? " „llallo ! — hallatszik most valahonnan. — Vigyázz! Ott jön" Es a hirtelen támadt csöndben valahonnan a magasból a motor tompa bugása hallható. A fényszórók nappali tényt árasztanak a térre. A motor berregése egyre erősbödik, majd hirtelen megszűnik ; óriás, ormótlan, fekete madár ereszkedik le a felhők közül s köt ki nyugodtan a földön. Az utolsó is hazaérkezett. A század kakasa. Bizony ha nem lett volna velünk I kis Bartók Istók szabó! Nem lettüuk volna olyan vígan. A bevagonii'ozásnál szomorú hangulat uralkodott, nem egy harcteret már megjárt vitézünk fejét lógatva szortyogtatta pipáját, miközben már a maga módja szerint áldotta a