Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-07-30

XLIII. évfolyam. Pápa, 1916. július 30. 81. szára. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai B pápa-Tidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárun p. Szerkesztősig is kiadóhivatal : Ooldberg Oyula papirkereskedése, Kfi-tér L'li-ik szám. Teleién 1X2 szám. Fulelfis szerkesztő é' iaptiilajdonng: GOLDBERG GYULA. Klőíizetésok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre l'J kor., /ólévro 6 k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Hgyes szám ára M 111. Budapest kölcsöne. A most iolyó nagy világháború kitörése alkalmával az összes nemzet­gazdászok — bármelyik félhez és nem­zethez tartoztak is — azt az álláspon­tot loglalták el, hogy a háború a leg­rövidebb idő alatt be fog fejeződni, mert a nemzetek és nemzetközi gazda­sági élet nem fogja tovább kibírni azt a megrázkódtatást, amely ezzel a hatal­mas világfelfordulással együtt jár. A nemzetgazdáknak ez a feltevése megsemmisült. Immár két év óta tart ez a hatalmas viaskodás és még egy ország sem dőlt össze alatta. Bizonyos most már az, hogy az országok és azok gazdasági életének ellentállása sokkal nagyobb, mint azt bárki is valaha gon­dolhatta volna. De a legnagyobb meglepetést ellen­ségeinknek, sőt részben magunknak is Magyarország adta. Mi a háború előtt úgy tudtuk, bnoy gaidaa&gj életünk fejletlen, rendezetlen és gyenge, ós ime a háború második évének végén, még mindig változatlanul, sőt szervezetten, rendszeresen működik a gazdasági vér­keringés. Ennek a magyarázatát hagyjuk az utókorra és a történelemre, mi eléged­jünk meg csak annak a konstatálásá­val, hogy a hadikölcsönök. még ez a legutolsó leginkább, várakozáson felüli eredménnyel zárult. Félmunkát azonban nem szabad végeznünk. Azzal hogy eddig kitartot­tunk, csak alapot teremtettünk magunk­nak a továbbiakra, és tovább is ki kell tartanunk éppen úgy, mint eddig. Most nem az állani, hanem Buda­pest székesfőváros fordul az országhoz, a nemzethez. Budapest volt mindig hazáuk központja és valósággal szeme­fénye. Most. mikor fővárosunk lordul hozzánk kölcsönért, ugyanolyan hazafias szempontból kell uéznőnk ezt a kérést, mint az állam kérését, a hadikölcsönt néztük. A székesfőváros közérdekű beru­házásainak folytatása céljából 80 millió korona összegű hat százalékos kölcsönt akar felvenni. Ezt a kölcsönt a főváros hatvau év alatt akarja törleszteni, de fenntartja magának, azt a jogot, hogy a kölcsönt egészben vagy részben 1921. július l-től kezdődóleg hat havi fel­mondás útján visszafizethesse. A köl­csön 200. 1000. 5000 és 10.000 koronás címletekben ez év július 27. 28 és 29-én 95 és léi százalékos árfolyamon kerül kibocsátásra, amely árfolyam a sorsolási esély beszámításával az aláírók részére mintegy évi 6.32 *-0* kamatozást biz­tosít. Az aláírás alkalmával az aláírt összegnek csak 10?a-a teendő le. E feltételek már magukban véve is rendkívül kedvezőek, de a kölcsön­kötvényekre a pénzintézetek igen elő­nyös feltételek mellett előleget is adnak. Aki tehát Budapest székesfőváros kölcsönére jegyez, az nemcsak valóban hazafias célt szolgál (j támogat, hanem rendkívül előnyösen tudja gyümölcsöz­tetni vagyonát is. A kölcsön kibocsátásának különben nemzetgazdasági jelentősége is van. Az állandó kamatozású törlesztéses ér­tékek kibocsátásánál, majdnem teljes szünetelése mellett a fővárosnak az az elhatározása, hogy soisolása útján név­értékben visszafizetemiő 6#-os kölcsönt vesz. mely fokozott figyelmet érdemel, mindazok részéről, akiit nélkülözhető tőkéjüknek biztos?, d^v.inciamellett elő­nyös elhelyezését keresik. Tudvalevően éppen most fekszik a képviselőház előtt a törvényjavaslat, amelynek elfogadása legközelebb várható és amely a székes­főváros kölcsöneinek adó, bélyeg és il­letékmentességét állandóan biztosílja. továbbá azok címleteit ó vad ék képesek­nek nyilvánítja, hogy azokba községek, testületek, alapítványok, nyilvános fel­ügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondozottak pénzei, úgy­szintén hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözően elhelyeztethetnek és azok üzleti biztosítékul is alkalmasak. Mindezek a feltételek olyan nagy előnyt biztosítanak azoknak, akik e köl­csönre jegyezni akarnak, hogy szinte nem is kell szót vesztegetnünk ezek hangsúlyozására. jvzt pedig, hogy a hazafias célt közönségünk, társadalmunk minden tagja maga is megérti, azt már láttuk az eddigi hadiküh-söuöknél. Egy amerikai tudósító a francia repülőkről. A. Powel amerikai újságíró jelenti a francia frontról: Az orosz-japán háborúban a japánok töbl> ezer embert áldoztuk fel a 2ÜÍ1 magaslati pontért OStipán azért, mert mint megfigyelésre alkalmas helyre, ranlhat.itlatiul stükségük volt. s a honnan nehéz tüzérségük tüzét az öbölben levő orosz hadihajók ellen irányíthatták. Ma már ily nagy véráldozatra nincs szükség mert a lölderitö ÓS a megfigyelő szolgálatot a repülők látják el. A német „függőleges ágyuk" — igy nevezik a franciák a nemetek égbe néző elhárító ágyúit — ma már nagyon tökéletesek, elannyira. hogy az a francia repülő, aki a német front fölé merészkedik, alig számíthat arra, hogy ép bőrrel tér haza. A repülök azonban legtöbbször nem is sejtik, mily nagy veszedelemben forog­nak, mert a légcsavar berregése minden robba­nás zaját elnyomja. Érdekes, hogy szokszor a közvetlen közelben szétrobbant lövedék nem sérti meg annyira a gépet, hogy lezuhanna. Egy­szer egy repülőnek a lábát roncsolta szét egy német lövedék sziláukja anélkül, hogy a gépet megsértette volna. A pilóta elvesztette eszméle­tét, mire a kormánya vesztett gép zuhanni kezdett; a pilóta azonban csakhamar magához tért, megragadta a kormányt s elegáns sikló­repüléssel francia földön kikötött. Természetesen erre a szolgálatra acélidegzetü emberek alkal­masak csupán ; mihelyt a legcsekélyebb ideges­séget veszik észre rajta, nyomban szabadságol­ják a pilótát. A francia repülök huszonöt száza­léka bizonyos idő múlva alkalmatlanná válik a szolgálatra. A Buc melletti francia pilóta iskolá­ban havonként átlag százhatvan repülőt eresz­tenek szárnyára. Az első gyakorlatokat az úgy­nevezett „Pinguiu" géppel végzik, amelynek töl­teté összecsapott szárnya van, s igy repülni ké­telen; majd más gépre ültetik a pilótát, de oztk a gépek még báráuyszehd alkotmányok, akárcsak a kipróbált hátasló és csak később szállhatnak a gyorsabb és szeszélyesebb Baby­gépre. lia igazán gépretermtut a pilóta: egy hó­nap alatt megszerezheti a pilótaigazolványt. Egyik legnagyobb veszedelem a repülőre nézve az, mikor sötétben kénytelen tőidre szállni. Minden gép egy kis fényszóróval vau ellátva, amelyet széliuotor táplál. A repülőtereken a sötétség beálltával bizonyos nyugtalanság tapasz­talható, amely csak akkor szűnik meg. ha már valamennyi repülő vissza tért. Mihelyt a nap nyugaton lebukni készül, a repülök, mint fekete pontocskák jelennek meg az égbolt sötét hát­terében. Egyik a másika után ingva siklik le és surran tova a pázsiton. Az alkonyat lassankint sötétségig fokozódik, öreg est> van, síit beköszönt az éjszaka, is, de ime, egy repülő még nem tért vissza! A repülőtér négy sarkában petróleum­lámpák égnek, a tér közepén pedig egész sereg apró lángocska lobog, s az autókra szerelt leiiy­szóiók szünet nélkül keresuek-kutatuak, majd lenu a földön, majd fenn a magasságban. Mindenik arcon ott ül az aggodalom kifejezése. „Talán csak nem a boches-ok szedték lo ? El­tévedt talán, avagy motorhiba miatt le kellett szállnia valahol? " „llallo ! — hallatszik most valahonnan. — Vigyázz! Ott jön" Es a hirtelen támadt csöndben valahonnan a magasból a mo­tor tompa bugása hallható. A fényszórók nappali tényt árasztanak a térre. A motor berregése egyre erősbödik, majd hirtelen megszűnik ; óriás, ormótlan, fekete madár ereszkedik le a felhők közül s köt ki nyugodtan a földön. Az utolsó is hazaérkezett. A század kakasa. Bizony ha nem lett volna velünk I kis Bartók Istók szabó! Nem lettüuk volna olyan vígan. A bevagonii'ozásnál szomorú hangulat uralkodott, nem egy harcteret már megjárt vi­tézünk fejét lógatva szortyogtatta pipáját, mi­közben már a maga módja szerint áldotta a

Next

/
Thumbnails
Contents