Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-05-16

megengedui, hogy azok a szükséges adatokat a helyszínén a 'jegyzékekből kivonatolhassák. Ezen jegyzékekből a pénzügyőrség kije­gyezni tartozik, hogy kik és mily mennyiségű fölös készleteket jelentettek be. Ezen adatok alapján a pénzügyőri biztosi kerületek, vagy szakaszok vezetői állapítsák meg helyi ismereteik s a beszerezhető egyéb adatok alapján, hogy kik azok, akikről feltételezhető, vagy akikre gyanújuk van, hogy fölös készletek­kel rendelkeznek. A kutatásokat első sorban ezek­üél ejtsék meg. Másodsorban azoknál, akik ellen feljelenté­sek adattak be akár közvetlenül a pénzügyőr­ségnél, akár más közigazgatási hatóságnál és azok a feljelentést a pénzügyörséghez juttatták. Har­madsorban ellenőrizzék a bejelentett fölös kész­leteket ott, ahol az ellenőrzés indokoltnak mu­tatkozik. A malmoknál, lisztkereskedöknól és pé­keknél kutatások csakis külön hatósági utasítás esetén és azoknak megfelelően tartandók. A fölös készletek a következőképpen álla­pitaudók meg: I. Háztartásokban háztartási szükséglet ci­tnón annak feje búzából, rozsból vagy árpából, illetőleg ezekből készült lisztből együttesen, jo­gosítva van 1915. augusztus 15-ig számítva ha­Toukiut és fejeukint: Budapesten annyiszor G kg.-ot, egyebütt | annyiszor 18 kg.-ot megtartani, ahány lélek •élel­mezéséről gondoskodik háztartása. II. Gazdaságokban gazdasági szükséglet ci­mén megtartható: a) árpából a vetőmagszükséglet, b) árpából további oly mennyiség, ameuy­nyíre a buza- és rozs konvenció elrendelt egy­barmados keverésére szükség van, c) valamennyi terményből, folyó év augusz­tus 15-ig számítva a gazdasági cselédek esedékes konvenciójának kétharmada, d) valamennyi terményből az aratók vagy egyéb élelmezési kötelezettséggel vagy termény­beli járandósággal alkalmazott vagy alkalmazaudó muukásokmtk, a helyi szokások szerintiés augusz­tus 15-éig számba veendő egész szükséglete. Az ezen szükségleteken felüli buza, rozs, árpa vagy ezekből készült liszt az a fölös kész­let, amelynek 1915. év július végóig leendő fel­kutatása a pénzügyőrség kötelessége. A tengeri vagy tengeriből készült liszt nem képezheti kutatás tárgyát. A fölös készletek megállapithatása céljából tehát a pénzügyőrség feladata elsősorban, a ta­lált összes buza, rozs, árpa vagy ezekből készült liszt súlyát — hozzávetőlegesen — megállapí­tani. Azután kiszámítandó a fentieknek megfe­lelően, a megtartható készletek súlya. Ha ez alkalommal kitűnik, hogy a talált összes készlet súlya — szemmelláthatólag 25 kilogrammal — több, mint a megtartható kész­let, akkor a pénzügyörségnek a talált többletről szabályszerű téuyleirást kötelessége felvenni. Ha azonban ennek a körülménynek megál­lapítása — különösen nagyobb készleteknél — bármely okból nehézségekbe ütköznék, a pénzügy­őrségnek azonban alapos gyanúja volna arra nézve, hogy a talált és a megtartható készlet súlya között 2 százalékot meghaladó különbözet mutatkozik, a tényleirás felvétele mellőzendő s a pénzügyőrség ilyen esetekről az illetékes köz­igazgatási hatóságnak a további szükséges intéz­kedések megtétele végett haladéktalanul jelen­tést tenni köteles. Ezen tény leírásokat a jegyzékbe történt be­jegyzés után, a pénzügyőri biztosi kerület- és szakaszvezet.uk összegyűjtve, minden hétfői na­pon kötelesek az illetékes járási főszolgabírónak — illetőleg Budapesten a kerületi elöljáróknak, törvényhatósági városokban a tanács által e célra megbízott tisztviselőnek, rendezett tanácsú vá­rosban a rendőrkapitánynak — megküldeni, to­vábbi illetékes tárgyalás céljából. A pénzügyőrséget a kihagási eljárás során elkobzott késeiét értékének egyötöde íeljelentői jutalék cimón megilleti mindazon esetekben, mi­kor a kihágási eljárás a pénzügyőrség által fel­vett tényleirás vagy az általa tett bejelentés alap­ján tétetett folyamatba. A tényleirás felvételével a pénzügyőrség el­járása véget ért; a féllel szemben és a készletek dolgában, többé semmiféle további tárgyalásra nincsen jogosítva, amiről a felek szükség esetén mindannyiszor tájékoztataudók. Csernovicz. A háborúban szerepelt sok város közül a legérdekesebb volt Csernovicz sorsa. Ötször vál­toztatott gazdát rövid idö alatt, színhelye volt az orosz uralomnak, színhelye volt véres utcai harcoknak, ós végül most a mi számunkra uj diadalt hozott. A főtéren álló hatalmas, méltóságteljes vá­rosháza azonban sokáig emlékeztetni fogja a visszatérteket az orosz rémuapokra: az oromza­táról az oroszok letörték a cimert és a kétfejű sast. A városháza megcsonkított homlokzata jel­lemzi a mai Csernoviczot, amelynek külsején kü­lönben nem nagyon látszik meg az oroszok hét­heti uralma. A városházától jobbra vau a takarékpénz­tár szecessziós épülete, amelyben a háború ki­töréséig nyüzsgő élet uralkodott. Innen az uj színháztérre jutunk. Kihalt és üres most, de azelőtt ez volt Csernovicz intelligenciájának ta­lálkozóhelye. A színház néhány évvel ezelőtt épült, homlokzatát klasszikus mesterek mellszob­rai díszítik, a bejárata előtt Schiller márvány­szobra áll. Ma néma a színház, zárt kapui ko­moran ásitanok az üres térre. Zárva van az egye­tem minden kapuja is. Sok ezer hallgatója volt a csernoviczi egyetemnek, román, rutén, német &s lengyel ifjak nyertek itt tudományos kikép­íést. Az egyetem közelében, a város nyugati ré­szében van az országháza, régi épület, abból az időből, amikor még Bukovinának saját alkotmá­nya, külön parlamentje volt. Itt folytak le azok a nagy politikai pörök, amelyek az utóbbi évti­zedekben hírhedté tették Csernoviczot, a második orosz uralom alatt pedig itt tanyázott az orosz rendőrség, amely nap-nap után ujabb ukázokkai rémítgette a város lakosságát. A hat hétig tartó csernoviczi cárizmus alatt a város utcái elnéptelenedtek, az üzletek zárva voltak, csak a külső perifériákon mutatkoztak emberek, akik az orosz katonák brutalitásától tartva, alig merték elhagyni házaikat. Amit a cserkesz hordák a második uralom alatt Cserno­viezban véghezvittek, felül mul minden fantáziát. Különösen az asszonyok voltak kitéve a megva­dult hordák inzultusainak. Az oroszok uralmát rendkívül jellemzi a következő epizód: Egy füszerkereskedő üzletén erősen kopogtattak egy éjjel. A kereskedő ijed­ten nyitott ajtót: orosz tiszt állott az utcán egy őrjárat élén. A tiszt rendkívül barátságos volt. A csodálkozó kereskedőnek elmondta, hogy na­gyobb bevásárlásokat akar tenni és készpénzzel fog fizetni. A bevásárlás valóban tekintélyes volt, az őrjárat minden katonájának jutott egy nagy csomag, a számla pedig kétszázötven koronát tett ki. Az orosz tiszt hidegvérüeu vette elő er­szényét és leszámolta az összeget az asztalra aranyban, azután bocsánatot kért a későbbi há­borgatásért és eltávozott. Rövid idö múlva újra zörgettek az ajtón. Két orosz katona rontott be előreszegzett pisztolyokkal és visszakövetelték a pénzt a kereskedőtől, aki kénytelen volt eleget tenni a barátságos felhívásnak. Az oroszok a csernoviczi garázdálkodásuk­ról elterjesztett hírekkel szemben az entente saj­tójában elhelyezett cikkekkel igyekeztek meg. nyugtatni a közvéleményt, de még mielőtt • visszafoglalás bekövetkezett volna, kiderült, hogy ezek a cikkek is olyan hazugságok voltak, mint az oroszok által lancirozott többi hírek. Különö­sen nagyra voltak azzal, hogy Bukovina egész megszállott részében, megtiltották az alkohol ki­mérését. A tiltó rendelet valóban megjelent, be­vouult csapataink azonban jámbor kereskedők előadásából megtudhatták, hogy az oroszok ki­tűnően értenek a rendeletek kijátszásához is. mm HÍREK. — Katonai érdemkereszt, őfelsége a király jesszeuiezei Jankovich László 7. honvéd­huszárezredbeli alezredesnek, az 1. népfelkelő liuszárosztály parancsnokának az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a hadi iiszitményes íj. osztályú katonai érdemkeresztet idományozta. — Városi husárusitás. A máris irtózatos, ie még folyton fokozódó husdrágaság megmoz­dulásra készteti a hatóságot is. A tanács legutóbbi ülésén foglalkozott a husdrágaság kérdésével s a polgármester javaslatára elhatározta, hogy próba­képen C sertést vásárol Horváth István sertés­kereskedőtől s azt kiárusítja. A sertések meg­vásárlásával és forgalomba hozatalával a tanács a városi állatorvost bízta meg. — Itt említjük meg, hogy a városnak az a törekvése, hogy a requirált kukoricából állattenyésztés céljaira na­gyobb mennyiséget szerezzenek be, hajótörést szenvedett. A polgármester a közélelmezési bi­zottság legutóbbi ülésén mutatta be dr. Antal Géza orsz. képviselő táviratát, mely szerint a mi­niszter semmi körülmények között nem hajlandó illattenyésztési célokra kukoricát átengedni. — Kormánybiztos. A vallás és közok­tatásügyi minisztert a pápai ref. főgimnázium árettségi vizsgáin dr. Császár Elemér budapesti gyakorló főgimnáziumi tanár, egyetemi magán­tanár fogja képviselni. — Gyász. Mély gyász érte lic. Rácz Kál­mán fögimu. vallástanárt. Anyja Mád zemplén­megyei községben meghalt. — Májusi csillaghullás. Őfelsége a ki­rály 1915 május elsejével kinevezte századossá Bozán Andor 7. houvédhuszárezredbeli főhadna­gyot, föhadnagy-gazdászati tisztté Sulyva János 7. honv. huszár ezredbeli hadnagy gazd. tisztet, főhadnaggyá Tárcay Rezső és Ott Jenő 7. honv. huszárezredbeli hadnagyokat, hadnaggyá Pál Ily Elek n. e. ezredbeli tisztjelöltet. — Napközi otthon és népkonyha. Min­den tekintetben helyes, humánus eszmét vetett fel a közélelmezési bizottság legutóbbi ülésén Gyurátz Ferenc ev. püspök. Indítványára ugyanis elhatározta a bizottság, hogy megkeresi a városi tanácsot, hogy tegye meg a szükséges intézke­déseket egy napközi gyermekotthon felállítása és a népkonyhának augusztusig leendő nyitva­tartása iránt. Szükség van erre a két intézke­désre egyrészt a női munkaerő kihasználhatása, másrészt a szegényebb néposztály megélhetésé­nek biztosítása szempontjából. Kívánatos volna, hogy a város nagyközönsége is részt vegyen eine nemes .akcióban, belevonassanak az összes hely­beli jótékony egyesületek és intézmények is. Gyu­rátz Ferenc püspök a maga részéről azonnal felajánlott a nemes célra 50 koronát. — A hasáért! A városi tanácshoz címzett levél hozta hirül Viczay Mihály IV. éves jog­hallgató, os. és kir. 19. gyalogezredbeli tartalékot hadapródörmesternek a kárpáti harcokban tör­tént hősi halálát. Özvegy édes anyján és roko­nain kivül barátainak széles köre siratja a szép reményekre jogosító, kedves ifjú halálát. — F. hó 4-én halt meg a kolozsvári egyetemi bel­gyógyászati klinikán a harctéren szerzett súlyos betegségei következtében Füstös Ferenc 19. gy. ezredbeli katona, aki hosszabb ideig állott gróf Esterházy Sándor szolgálatában Temetésén részt vett édes anyja: özv. Füstös Ferencné és test­vére Füstös Róza férjezett Varga Ferencné. — Március 29-én halt meg szintén a harctéren szer­zett betegség következtében a budapesti 16-oa

Next

/
Thumbnails
Contents