Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915
1915-05-16
XLII. évfolyam. Pápa, 1915. május 16. 20. szám PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztői é K és kiadóhivatal: Qoldberg Gyula papirkereskedéae, K8-tér i!3-ik szám. Teleim 112 azáaa. Felelős azerkeaztS és laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. KlCflzetéack és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalából küldendők. A lap ára : egész évre 12 kor., lélévro 6 k.. negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 40 üllér. — Kg\yes szám ára 30 HU. Diadal. Amit visszafojtott lélekzettel vártunk és reméltünk hetek óta, ami ebben a napsugaras, fényes tavaszban egyedül hiányzott lelkünk megnyugtatásához, a győzelem, a diadal, végre megérkezett. A mult hót közepe óta egymást érik a győzelmi jelentések, amelyek igazi frissességgel, tavaszi levegővel, öntudattal, büszkeséggel töltik be szomjas lelkünket. Nincs semmi, ami fejünket oly büszkén tudná tartani, amely annyi önérze-j tet, aunyi lelkierőt tudna kölcsönözni nekünk, amennyit ez a nagy, következményeiben még ma is beláthatatlan diadal plántált belénk. Przemysl eleste óta a magyar társadalom bizonyos fáradtsággal kisérte a harctéri eseményeket. Tudtuk, hogy hós fiaink erején, vitézségén minden orosz roham meg fog törni, hogy orosz kozák osizniája szép -Magyar Alföldünk földjét nem fogja tapodni tudtuk, hogy az orosz sereg véres fővel fog visszafutni a Kárpátok tarajáról és mégis valami nyugtalanító érzés lett úrrá a lelkűnkön. Az a nagy csönd, az az apró hullámzásokból álló harc, mely országunk határán folyt hónapok óta, minden reménykedésünk és türelmünk mellett is fásulttá tett bennünket, de egyben idegessé is. Valami döntő, kirobbanó eredményt vártunk, vártuk, hogy valamelyik fél megkezdje az offenzívát, mert tudtuk és biztos reményünk volt, hogy ha ez az uj harc megindul, csak a mi győzelmünkkel végződhetik. Annál nagyobb, kielégítőbb öröme van ennek az országnak most, hogy a kezdeményezést e harc megindulásában mi ragadtuk a kezünkbe. A mi diadalmas offenzivánk olyan hatalmas csapást mért az. orosz balszárnyra. Ez az offenzíva százezernyi foglyot hozott és azt eredményezte, hogy Magyarország — reméljük örökre — megszabadult az orosz hordáktól. Ez a diadal, amelyet váriunk, óhajtottunk és amely mégis a legnagyobb meglepetésként hatott a mi legszebb tavaszi ajándékunk. A napsugaras ég, a madarak csicsergése,a levegő illata, minden szebb, jobb, frissebb, most, hogy diadalt hoztak nekünk. Ez a diadal ragyog be a lelkünkbe, ez teszi erőssé, igazzá, bátorrá és hangossá csöndes reményeinket. Tudjuk, hogy ez a diadal minden nagyszabású volta mellett sem végleges döntós \ háboru bekövetkező fázisának| kedvező bevezetése ez, de a hatalmas minden eddig elképzelhető arányoka felülmúló háborúban már az is óriás eredmény, hogy a háboru valamelyil fázisában a mienk a kezdeményezés és ez a kezdeményezés számunkra már eist pillanattól kezdve nagyszerű eredménye ket hozott. Amikor végiggondoljuk a nyugat galiciai és kárpáti nagy csatát és nagy szerű diadalt, akkor még jobban kell hogy megerősödjék bennünk a biztos hit, hogy a végleges győzelem ós a ba bér a miénk lesz. Ha mi és szövetsé gesünk, Németország, folytonosan tul erővel küzdve, még ilyen diadalt tudunl aratni, akkor bizonyos, hogy az az utolsi katona — aki - Edward Gray szerin — a háborút eldönti, a mi hadseregünk tagja lesz. A második hadikölcsön Két héttel ezelőtt jeleztük már, DOjQ a magyar állani másodszor fog a néphez a nemzethez fordulni. A háboru, amelniinden eddig elképzelt méreteket meg halad, amelyben olyan tömegek, olyat erők, olyan gazdasági eszközök kerül nek felhasználásra, amilyenről még egj év előtt senkinek fogalma sem volt, nem csak óriási hadsereget követel, hanem mérhetetlen nagyságú gazdasági, illetve Vagyoni készséget is. A magyar állam eddig minden kötelezettségének elegei tett, ugy a hadsereggel, mint az országgal szemben, természetes tehát, hogy ezután is teljesítenie kell kötelezettségeit, ha nem akarja, hogy vitéz és tetterős hadsereg dacára is összeomoljanak a hadjárat eddigi eredményei. Edward Gre}', angol külügyminiszter, a háboru első napján megmondta: — Az fog győzni, akinek a zsebében lesz az utolsó milliárd és kaszárnyáiban az Utolsó katona. Tudjuk, hogy ez a mondás nem szószerint értendő, de valami mély igazság bizonyosan van benne. A hadvezetőség, amely eddig is szt ; |> és nagy eredményeket produkált, gondoskodni fog arról, hogy az utolsó katona a mi kaszárnyánkban álljon, nekünk, a/, országnak, a nemzetnek gondoskodnunk kell arról, hogy az utolsó milliárdot is a mi kincstárunk tudja folyósítani A második nemzeti hadikölcsönnek épp oly sikeresnek kell lennie, mint az elsőnek. Sőt mondhatjuk, nagyobb sikerrel kell járnia. Mikor a magyar állam első izben fordult ősszel a közönséghez, a nemzethez, még magunk sem tudtuk, hogy mi az a háboru, milyen terhekkel, milyen kötelezettségekkel jár, de másrészt nem tudtuk azt sem, miként fogjuk kibírni a háborúval járó természetszerű megrázkódtatásokat. Ma már látjuk, hogy dacára a háboru nehézségeinek, küzdelmeinek, ,i magyar állam gazdasági élete eltekintve egyes, a nagy eseményekkel szemben jelentéktelen zavaroktól, nagyon megállja a helyét. Akkor még féltünk, hogy mi lesz a háboru folyamán, mi garantálja, hogy pénzünk jó helyen van. ma azonban már látjuk, hogy ebből a háborúból csak mi kerülhetünk ki győztesként, ma már látjuk, hogy soha jobb helyre nem adhattuk volna kölcsön a pénzünket, mintha most az államnak kölcsönadjuk. Talán nem kell részletesen elmondanunk, hiszen az aláírási felhívás elég alaposan tájékoztat mindenkit arról, hogy még a kölcsönadott pénz sem rizikó. Nem rizikó, mert kitűnő feltételek mellett kamatozik és mert maga az összeg is bármikor zárolható és felvehető. oki becsületes magyar embernek tartja magát, annak részt kell vennie, a hadikölcsön jegyzésében, mert legalább ezzel az áldozattal kell hozzájárulnia ahhoz a nagy munkához, amit most a magyar állani magára vállalt és amit diadalmasan, eredményesen kell befejeznie. Nekünk a mai útról visszafordulnunk nem szabad és ahhoz, hotny az Uton egyenesen, feltartóztatlanul mehessünk előre, kell az ország minden egyes lakosának odaadó támogatása. A te nem jelentett, elrejtett mi eltitkolt lös ttészleiet Mutatása, A ni. kir. pénzügyminiszter &{.'J02- szám altitt. körrendeletet intézett a pénzügvigazgatóságokhoz, amely szerint a pénzügyőrség köteles .i búzából, rozsból, árpából, vagy ezekből előállított lisztből a kormányrendelet ellenére be nem jelentett, elrejtett vagy eltitkolt tölös készleteket kikutatni. A pénzügyőrség ezen feladatának teljesítésében, a pénzügyőrség szervezetére és szolgúlatára vonatkozó szabályok VI11. fejesetébea llM —löS) a szemlék és házmotozásokra voiuitkozó általános rendelkezéseknek megfelelően köteles eljárni. A bejelentett lölös készletek jegyzékbe foglalandók, amely jegyzékeket a kerületi, illetőleg községi elöljáróságok vezetik. Ezek az elöljáróságok kötelesek lesznek, a pénzügyőri szakaszok által ezen célra szabályszerű „JelentöiV-vel kirendelt pénzügy öröknek